Büszke és boldog Szalai Ádám: Így kerek a világom
– Milyen érzés csúcstartónak lenni?
– Szuper! – válaszolta a Nemzeti Sportnak Szalai Ádám, a Bundesliga negyedik helyén álló Hoffenheim 29 esztendős válogatott csatára, aki szombaton a házigazda Bremen 5–3-as legyőzése alkalmával megszerezte pályafutása negyvenedik gólját a német élvonalban, és ezáltal Huszti Szabolcsot megelőzve a Bundesliga történetének legeredményesebb magyarja lett. – Néhány hete megfogalmazódott bennem, hogy még ebben a szezonban jó lenne elérni a negyvengólos határt, büszke és boldog vagyok, hogy sikerült.
– A szombati volt a százhetvenedik fellépése a Bundesligában, gólja után szenzációs gólpasszt adott Andrej Kramaricnak, azzal lett kettő nulla. Élete mérkőzését játszotta?
– Nem is tudom. Az biztos, hogy különös bizsergés kerített hatalmába a meccs után, éreztem, hogy jól ment a futball. Mindenekelőtt annak örültem, hogy Julian Nagelsmann vezetőedző ismét a kezdőcsapatba vezényelt, és bár a hatvankilencedik percben lecserélt, szerintem rászolgáltam a bizalmára. Sokat és örömmel edzek, nagyon jó az erőnlétem, német topcsapat tagja vagyok, az idénybeli nyolc bajnoki gólomból hetet a tavasszal szereztem, szóval kerek a világom.
– Visszatérve a gólpasszára, mintha improvizált volna a keresztlabdája előtt.
– Az indítás előtt felnéztem, és láttam, hogy Kramaric üresen van a bal oldalon, nekem csak oda kellett lőnöm a labdát, ő meg szépen befejezte a támadást.
– Csak? Az az ívelt passz volt vagy harmincméteres.
– Tulajdonképpen ez volt a feladatom. Hogy helyzetbe hozzam. Brémában támadó középpályást játszottam, korábban pedig előfordult, hogy jobb, illetve bal oldali középpályást. Lám, huszonkilenc évesen is megtalálnak még új feladatok, és hogy őszinte legyek, nagyon jó érzéssel tölt el, hogy itt is, ott is megállom a helyem.
– Hitte volna ezt egy évvel ezelőtt?
– Más idők voltak, mondjuk úgy, hogy tavaly nyáron kevésbé volt rózsás a helyzetem. De az ember nagyon sokra képes, ha nem hajlandó feladni az álmait, ha mindent megtesz célja elérése érdekében. És nekem még jó néhány célom van.
– Például a Bajnokok Ligájában?
– Először el is kell jutni a csoportkörig. Jelenleg a negyedik helyen állunk a Bundesligában, ez a pozíció BL-selejtezőt ér, olyan párharcot a kupaporondon, amelyben senki sem mehet biztosra. Mindemellett nyilván célba vesszük a csoportkört.
– Különben is, lehetnek még harmadikok a ligában, ezért is kár azért a három gólért, amelyet öt nullás vezetésük után kaptak szombaton a Brementől. Azonos pontszám esetén ugyanis a gólkülönbség rangsorol a Bundesligában, márpedig a Dortmundnak ugyanúgy hatvanegy pontja van, mint önöknek, csak éppen néggyel jobb a gólkülönbsége.
– Felesleges gólkülönbségről beszélni, volt ugyanis harminchárom mérkőzésünk, hogy pontelőnyre tegyünk szert a Dortmunddal szemben. Nem sikerült, és már csak egy forduló van hátra.
~ Azért az nem semmi, hogy a négy német BL-csapat közül az egyik – a Leipzig – Bundesliga-újoncként ért oda a második helyre, és egy másik – a Hoffenheim – szintén nem járt még a legrangosabb kupában.
– Megsüvegelendő Gulácsi Péterék teljesítménye, fantasztikus eredményt értek el látványos futballt elővezetve. Hogy nekünk sikerül-e kivívnunk a BL-csoportkörös szereplést, hamarosan kiderül, de már az is óriási élmény számomra, hogy a Hoffenheim történetének legjobb és legeredményesebb csapatának lehetek tagja.
