Szigorúbb szankciókat és közös európai költségplafont szorgalmaznak a Bundesliga elöljárói

„Célkitűzésünk egyértelmű: megőrizni a Bundesliga és a 2. Bundesliga pozícióját csúcsszintű bajnokságként. Döntő fontosságúak a sportági vonzerő, a gazdasági versenyképesség, a pénzügyi stabilitás és a társadalmi gyökerezés. Ez egy egyensúlyozó mutatvány, amelynek célja a bajnokságok fenntartható sikerének biztosítása – mondta Lenz a Kickernek adott interjújában, majd hozzátette – A gazdasági versenyképesség azonban nem mehet a pénzügyi stabilitás és a társadalmi gyökerezettség rovására. Például: a gazdasági versenyképesség maximalizálása érdekében a médiajogok értékesítése érdekében kilenc mérkőzésre kilenc különböző kezdési időpontot kellene kínálni. Ez nem a Bundesliga útja.”

Lenz hozzátette, hogy a klubok a játékosállomány hatékony kezelésével, az erős utánpótlás-neveléssel és a professzionális struktúrákkal teremtik meg az alapokat. Ehhez a liga biztosítja a lehető legjobb keretfeltételeket, de a DFL szeretne még szorosabban együttműködni a 36 klubbal.

Merkel ennek kapcsán hangsúlyozta a gazdasági versenyképesség fontosságát. „Ez a további fejlődésünk alapja. A gazdasági versenyképesség teszi lehetővé a sztárokba és tehetségekbe, az infrastruktúrába, az innovációkba és az új üzleti területekbe történő beruházásokat, és erősíti bajnokságaink pozícióját a nemzetközi összehasonlításban.”

Lenz szerint az európai labdarúgás pénzügyileg rossz úton jár, mivel a magas játékoskeret-költségeket sok bajnokságban nem a bevételekből finanszírozzák, hanem befektetők vagy idegen tőke fedezi. Kiemelte, hogy ez a jövőben sem lesz a Bundesliga útja, azonban beérkező tőkére a német kluboknak is szüksége van elsősorban az utánpótlás-neveléshez, az infrastruktúrához és a stadionokhoz

„Németországban több mint 40 millió ember érdeklődik a labdarúgás iránt, 21 millióan néző van a Bundesliga stadionjaiban egy idény alatt; a legkevesebb mérkőzésidőpontunk van a elitligák közül, megfizethető jegyek, állóhelyek, a 50+1-es szabály alapelve szerinti részvétel, valamint rengeteg Bundesliga-mérkőzés követhető a tévében. Szándékosan hozom fel ezeket a példákat, mert a DFL-t már régóta vádolják azzal, hogy mindent alárendelnénk a kereskedelmi érdekeknek. Mi úgy véljük, hogy nemzetközi összehasonlításban nálunk a mérleg nyelve nagyon kiegyensúlyozottan mozog” – hangsúlyozza Merkel.

A sportvezetők úgy vélik, hogy „egy olyan európai labdarúgásban, amelyet gyakran jellemzi a befektetőktől és a klubtulajdonosoktól való említett függőség, mi tudatosan más utat járunk: a gazdasági ésszerűségre és a megbízhatóságra támaszkodunk. Csak szilárd pénzügyi háttérrel tudunk fenntarthatóan növekedni, és meggyőző eredményeket elérni.”

A DFL 2025-ben létrehozott egy csoportot, melynek többek között Jürgen Klopp és Sami Khedira is a tagja, a cél, hogy a német labdarúgás a jövőben is sikeres legyen.  Az UEFA ötéves rangsorában Németország a negyedik, míg Anglia nagy előnnyel vezet. Lenz elmondta, hogy nagyra értékeli PL-t, de az ottani gazdasági erő csak korlátozottan jelent meg az európai kupaporondokon, ellenben több csapat is jelentős működési hiáynt mutatott. Ehhez képest a magas befektetői függőséghez képest a Bundesliga másik utat választott. A DFL azonban tanul az angoloktól és bevezetik az U21-es bajnokságot, amelyet a PL évente 140 millió euróval támogat. „Kevés tehetség játszik a Bundesligában, és a klubok sem sport szempontjából, sem gazdasági szempontból nem profitálnak kellő mértékben az utánpótlás-nevelésből. Önkéntes alapon működik majd a liga, mert minden klub másképp fogalmazza meg az utánpótlás-nevelés koncepcióját, vannak, akik a második csapatukban biztosítanak lehetőséget. Az első visszajelzések nagyon jók, jelenleg abból indulunk ki, hogy a klubok legalább kétharmada részt fog venni.”

A Bayern dominanciája nem aggasztja a DFL vezetőit. „Nemzeti szinten rendkívül szilárd alapokon állunk, összesen 36 klubunk van, amelyek nagyon stabil és széles körű szurkolótáborral rendelkeznek. A szurkolók érdeklődnek a klubjuk iránt és annak egyéni helyzetéért, függetlenül a bajnoki cím kérdésétől. Nemzetközi szinten más a helyzet. A marketingben elsősorban négy kérdés játszik szerepet: Sikeresek-e a klubok az európai UEFA-klubversenyeken? Erősek-e a klubmárkák nemzetközi szinten? Hány sztár játszik egy bajnokságban? És: izgalmas-e a bajnoki verseny? Ez utóbbi problémás egyedül, ami a nemzetközi jogértékesítésben is visszaköszön. Nemzeti szinten marketing szempontból nagyon erős pozícióban vagyunk, nemzetközi szinten viszont van mit megoldanunk.”

Merkel úgy gondolja, hogy a Bundesliga innovációi közelebb viszik a szurkolókat a játékosokhoz, de még nem kényelmetlen a csapatok számára sem. Kiemelte, hogy nem zárkóznak el a mesterséges intelligenciától, hanem inkább alkalmazkodnak az MI adta lehetőségekhez. „Az elkövetkező években bővíteni fogjuk a liga által rendelkezésre bocsátott tartalmak sokszínűségét és számát. Ez elsősorban a nemzetközi médiaterméket érinti. A japán futballszurkolók például kifejezetten a japán játékosokat szeretnék látni, az afrikai szurkolók pedig elsősorban az afrikai tehetségeket. A mesterséges intelligencia számunkra óriási lehetőséget jelent arra, hogy a tartalmakat különböző piacokhoz és egyéni felhasználókhoz szabjuk.”

A DFL ügyvezetői biztosak benne, hogy két év múlva még jobb áron tudják értékesíteni a bajnokságok jogait, függetlenül attól, hogy milyen platformokra kerülnek. „Brazíliában például nem kaptunk jó ajánlatokat exkluzív jogokra, ezért most több, jelenleg hat különböző partnerre támaszkodunk, akik között vannak fizetős partnerek, ingyenes partnerek, streaming platformok, sőt tartalomalkotók is –, hogy maximális elérést érjünk el, és először is növeljük a szurkolók számát és a Bundesliga relevanciáját. Ez oda vezetett, hogy az elmúlt öt évben megduplázódott a Bundesliga rajongóinak száma Brazíliában, és mára ott vagyunk a legnézettebbek. Brazíliában ennek következtében néhány év alatt megnégyszereztük a bevételeket – még ha abszolút számokban még nem is tartunk ott, ahol szeretnénk, ez azt mutatja: a irány helyes.”

A DFL büszke arra, hogy ők  az egyetlen bajnokság, amely a teljes média-értékláncot saját maga fedi le – a mérkőzésadatok gyűjtésétől kezdve a televíziós produkción, a digitális tartalmak és médiaformátumok elkészítésén át egészen a globális terjesztésig és értékesítésig. A nagy bajnokságok közötti pénzügyi egyensúlyhiány miatt szükség van egy nemzetközi szinten működő szabályozásra. Viszont a kisebb pénzbírságok nem jelentenek visszatartó erőt a nagy klubok számára. „Ennek semmi köze nincs egy pénzügyileg stabil és jövőbe mutató úthoz. Ráadásul ez jelentős nyomást gyakorol az egészséges bajnokságokra és azok klubjaira. A 2023-as UEFA-szabályozás reformját nagyon jónak tartjukeret. Az UEFA remek munkát végez ebben a nehéz témában, tekintettel a sokrétű érdekekre. De egy dolog világos: a pénzügyi visszaéléseket szigorúan és keményen kell szankcionálni, hogy az európai labdarúgás fenntartható legyen.”

Lenz szerint nem lenne elvetemült ötlet egy felsőhatárt bevezetni a költségek kapcsán az európai labdarúgásban. „Abszolút fizetési felsőhatár nélkül a következő években tovább erősödnek a gazdasági torzulások és a Szuperliga-tendenciák. Csak egyetlen mechanizmus képes ezt megakadályozni: a szigorú szabályozás. A háttérben intenzíven dolgozunk jogi és gazdasági szakvéleményeken, hogy azokat a megfelelő időben benyújthassuk. Sportpolitikai szempontból azonban ez a legnehezebb feladat. Sokféle egyéni érdek létezik.”

Mint ismert, a Schäfer Andrást foglalkoztató Union Berlin Marie-Louise Etát nevezte ki a csapat élére, ő az első női szakember, aki Bundesliga-csapatot irányíthat. „Kiválóan pozitív társadalmi jelzés. Steffennek és nekem is van lányunk. Jó és fontos, hogy a Bundesliga-ban is látható legyen ez a jel a jövő generációi számára. Természetesen most, mint mindig, a teljesítmény és az eredmények lesznek a legfontosabbak. Ez minden edzői felállás esetében így van, nemtől függetlenül, és biztosan Marie-Louise Eta sem nem akarná másképp. Ugyanakkor nem hunyhatunk szemet a közösségi médiában megjelenő, felkavaró kommentek felett. Ez azt mutatja, hogy sajnos e tekintetben még mindig sok tennivalónk van a kulturális változás terén.” – mondta ennek kapcsán Lenz.

Végül szóba kerültek az erőszakos szurkolói megnyilvánulások. „Az olyan erőszakos incidensek, amelyekkel az utóbbi időben szembe kellett néznünk, teljesen elfogadhatatlanok, és semmi közük a szurkolói kultúrához. Éppen ellenkezőleg: kárt okoznak a labdarúgásnak és a szurkolói kultúrának. A német stadionok összességében nagyon biztonságosak – de ezt beárnyékolják az egyes incidensek. A futball továbbra is a társadalom összetartó ereje. A társadalomban megfigyelhető tendenciák, egészen az együttélés érezhető eldurvulásáig, szintén növelik annak kockázatát, hogy ez átterjed a stadionokra is. Ez a valóság. Hetről hétre 600 000 békés szurkoló van a stadionokban. Határozott igent mondunk azokra az intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik az elkövetők azonosítását és az egyéni elkövetők szankcionálását. Határozott nemet mondunk azonban a hatóságok által kiszabott kollektív büntetésekre. Az indokolt biztonsági intézkedések nem a szurkolói kultúra végét jelentik, hanem annak védelmét.”