
| A részt vevő csapatok adatlapjai | 
| A             konferenciák végeredménye | 
| A     rájátszás menete | 
| NFL-rovat | 
AFC KONFERENCIA ELŐDÖNTŐ
A Ravens a nagyszünetben már 21–7-re vezetett az AFC első elődöntőjében, a nagyszünet után azonban nagyon feljavult a Steelers védekezése. Végül Rashard Mendenhall bő másfél perccel a rendes játékidő vége előtt szerzett touchdownjával megnyerte a mérkőzést a Pittsburgh. A meccset, ami nem teljesen a várakozásoknak megfelelően alakult...
A két csapat alapvetően utálja egymást, mindketten az AFC Északi csoportjában szerepelnek, s több parázs egymás elleni összecsapáson vannak már túl. Mindkét együttesnek kőkemény a védelme, éppen ezért a szakírók és a közvélemény kevés pontot hozó mérkőzésre számítottak. Tévedtek.
Az otthon játszó Steelers számára indult jobban a mérkőzés: a már említett Mendenhall egyyardos futásával vezettek a hazaiak, ám ezután a Baltimore sorozatban 21 pontot szerzett.
Különösen Cory Redding touchdownja érdemel említést. Egyedül a Ravens védőjátékosának „esett le", hogy Terrell Suggs úgy ütötte ki Roethlisberger kezéből a labdát, hogy a Steelers irányítója még nem indította előre dobómozdulatát. Mindenki azt hitte, hogy a hazai QB „csak" sikertelenül passzolt, de a szabályok szerint ami történt, az fumble-nak számít, azaz szabad volt a földön lévő labda, a játék még nem állt meg. Redding pedig fölkapta a labdát, és senkitől sem zavartatva befutott a végzónába.
Az említett TD előtt Ray Rice, utána pedig Todd Heap ért el touchdownt, két negyed után 14 pontos előnyben volt a Ravens.
A folytatásban aztán remekül védekezett a Steelers és támadásban is megtalálta a rést a baltimori pajzson. A harmadik negyedben Hines Wardot és Heath Millert is a végzónában találta meg Roethlisberger (19/32, 226 yard, 2 TD, 0 INT), egyenlített a hazai csapat.
A záró periódusban két mezőnygólt követően a már említett Mendenhall-touchdown döntött. Azt azonban mindenképpen meg kell említeni, hogy a mindent eldöntő hatpontos akció előtt nem sokkal nagyon nehéz szituációban, 3. és 19-nél Roethlisberger 58 yardos passzt kézbesített Antonio Brown-nak.
A Ravens végzetét egyértelműen a harmadik negyed okozta, ebben a szakaszban háromszor veszített labdát, és Joe Flacco (16/30, 125 yard, 1 TD, 1 INT) vezetésével -4 yardot „haladt" a vendégcsapat. 
NFC KONFERENCIA ELŐDÖNTŐ

Az NFC-ben is bemutatkozott egy, a rájátszás során eddig még pihenő  csapat, méghozzá a konferencia legjobb mérlegével (13 győzelem, 3  vereség) playoffba jutó Atlanta Falcons, amely a Philadelphia Eaglest  drámai körülményekben búcsúztató Green Bay Packerst fogadta.
 
 
SZAVAZÁS
Ön szerint melyik együttes nyeri meg a 45. Super Bowlt?
KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!
A két együttes hasonló szereposztásban az alapszakasz 12. fordulójában  már összecsapott, akkor nagyon kiélezett mérkőzésen kilenc másodperccel a  zárás előtt Matt Bryant 47 yardos mezőnygólja döntött a hazaiak javára (Atlanta Falcons–Green Bay Packers 20–17)
 
 A mérkőzés a hazaiak kezdték, és bár gyorsan eljutottak a Packers  térfeléig, puntolni kényszerültek, igaz, rendkívül rossz helyzetből  jöhettek a Sajtfejűek. Már-már úgy tűnt, hogy hiába az első két  próbálkozásból való mínusz három yard előrehaladás, a Green Bay csak  kiszabadul a kedvezőtlen pozícióból, ám hiába találta meg Aaron Rodgers  Greg Jenningset 30 yardos passzal, Stephen Nicholas nagyszerűen  választotta el a labdától, amelyet csapattársa, Brent Grimes szerzett  vissza, így ismét az Atlanta jöhetett.
 
 Michael Jenkins 22 yardos elkapását követően a Falcons már  mezőnygól-távolságba került, és bár Clay Matthews sackje után 3 és 13-ra  Matt Ryan passzát pár centivel az újabb első kísérletet eredményező  vonal előtt kapta el Roddy White, Mike Smith főedző 4. próbálkozásra  buzdította fiait (Jason Snelling sikerrel teljesítette a próbát), majd  Michael Turner 12 yardos futása (valamint a sikeres extrapont) 7–0-s  hazai előnyt jelentett.
Bár Rodgersék a következő támadássorozatban már nem vétettek hibát, és egy nagyon szép, 81 yardos, közel nyolcperces támadássorozat végén Jordy Nelson 6 yardos elkapásával egyenlítettek (7–7), a kirúgás után Eric Weems 102 yardos visszahordását követően ismét a Falconsnál volt az előny (14–7).
A Green Bay Packerst ez azonban nem törte meg, és egy újabb parádés drive végén a már félidőben 234 yardig eljutó Aaron Rodgers vezetésével ezúttal egy 92 yardos menetelés után tette fel John Kunh fullback az i-re a pontot (14–14).
A Falcons hiába jutott el az ellen 26  yardos vonaláig, Ryan passzkísérleténél Jenkins elcsúszott, így az  alapszakaszban hat interceptionig jutó Tramon Williams (ő döntötte el az  Eagles elleni mérkőzést is egy hajrábeli labdaszerzéssel) ismét  főszereplővé léphetett elő (interception).
 
Az ajándékot pedig köszönte szépen a Green Bay, és James Jones parádés, 20 yardos elkapása után újabb pontokat rakott az eredményjelzőre (14–21), de még nem volt vége! Két védőhibának köszönhetően gyorsan jó pozícióba került a Falcons, ám Ryan ismét eladta a labdát, újból Williams csípte el az irányító átadását, ezúttal azonban már nem bízta társaira a befejezést (14–28) – így azok után, hogy alig több mint két perccel a szünet előtt még az Atlanta támadhatott a vezetésért, és került mezőnygól-távolságba, a szünetre két TD-s Packers-előnnyel vonultak a csapatok!
A Sajtfejűek parádéja a szünetet követően sem akart véget érni, hat  és fél perces, 80 yardos támadás végén Aaron Rodgers ezúttal futva  szerzett (7 yardos) touchdownt (14–35), eldőlni látszott végérvényesen a  mérkőzés.
   
 Az Atlanta védelme a kulcsszituációkban nem tudott mit kezdeni az  egyszerűen nem hibázó Aaron Rodgersszel, aki a harmadik kísérleteknél  gyakorlatilag nem rontott, majd Kuhnt találta meg egy hétyardos passzal  (14–42).
 A mérkőzés lényegi része ezzel el is dőlt, innentől már csak a  végeredmény, és egy két rekord volt kérdéses, ez a hat pontot érő passz  például a 10. volt Rodgers harmadik rájátszás mérkőzésén, ennyit eddig  még egyik irányító sem adott első három utószezonbeli fellépésén.
   
 A negyedik negyedben még egy villámgyors Ryan, Roddy White összjáték  utáni Falcons szépítés (21–42), majd egy kis híján tökéletesen  kivitelezett onside kick-kísérlet után egy Mason Crosby kapufát (50  yardos mezőnygól-próbálkozása vétette el kevéssel a célt) láthatott a  közönség, mielőtt Ryan ismét eladta a labdát (fumble) és Crosby 43  yardról immár pontosan célzott (21–45). Egy újabb hazai labdaeladás után  a vendégek rúgója 36 yardról is betalált, kialakítva a Green Bay  magabiztos, 48–21-es győzelmét, amelynek köszönhetően a Packers bejutott  az NFC döntőjébe, ahol 6. kiemeltként mindenképpen idegenben lép  pályára, azonban, hogy erre Chicagóban, vagy Seattle-ben kerül sor, arra  csak vasárnap este kapunk választ.
   
| WILD CARD MÉRKŐZÉSEK, 2011.01.08.-2011.01.09. | |
| AFC | |
| Indianapolis Colts (3.)–New York Jets (6.) | 16–17 | 
| Kansas City Chiefs (4.)–Baltimore Ravens (5.) | 7–30 | 
| NFC | |
| Philadelphia Eagles (3.)–Green Bay Packers (6.) | 16–21 | 
| Seattle Seahawks (4.)–New Orleans Saints (5.) | 41–36 | 
| KONFERENCIA ELŐDÖNTŐK, 2011.01.15.-2011.01.16. | |
| AFC | |
| New England Patriots (1.)–New York Jets (6.) | 2011.01.16. 22:30 | 
| Pittsburgh Steelers (2.)–Baltimore Ravens (5.) | 31–24 | 
| NFC | |
| Atlanta Falcons (1.)–Green Bay Packers (6.) | 21–48 | 
| Chicago Bears (2.)–Seattle Seahawks (4.) | 2011.01.16. 19:00 | 
| KONFERENCIA DÖNTŐK, 2011.01.23. | |
| AFC | |
| A   magasabban  rangsorolt továbbjutó (New England Patriots (1.)/Pittsburgh Steelers (2.))–az alacsonyabban rangsorolt továbbjutó (Pittsburgh Steelers (2.)/New York Jets (6.)) | 2011.01.24. 0:30 | 
| NFC | |
| Chicago Bears (2.)/Seattle Seahawks (4.)–Green Bay Packers (6.) | 2011.01.23. 21:00 | 
| SUPER  BOWL (XLV), 2011.02.07. | |
| Az AFC győztese–az NFC győztese* | 2011.02.07. 0:30 | 
| *Cowboys-stadion (Dallas) | |







