Trinidad visszavonul

Felvetődött, hogy megkísérel visszavágni az amerikai Bernard Hopkinsnak. Szó esett arról, hogy súlycsoportot vált, és ismét a nagyváltósúlyúakat riogatja. Végül egy harmadik verzió valósult meg: Félix "Tito” Trinidad befejezi a pályafutását. "Tito csodálatos eredménysorral fejezte be a karrierjét, és Istennek köszönhetően anyagilag neki és családjának is biztosítva van a jövője” – jelentette ki Félix Trinidad Senior, a zseniális adottságú bunyós édesapja.
A három súlycsoportban – váltó-, nagyváltó- és középsúly – a világ tetejére jutó ökölvívó kedden hozta meg a döntését, miután konzultált Don Kinggel, a világ talán leghíresebb promoterével. Az extravagáns mérkőzés- szervező azt mondta a Puerto Ricó-i sportembernek, hogy egy ideig még várnia kell a következő címmérkőzésre, mire Trinidad a befejezés mellett határozott.
Trinidad 1990-ben, mindössze 17 évesen, 57 amatőrmeccsel a háta mögött állt profinak. Három évvel később, június 19-én már őt ünnepelte a világ, miután Maurice Blocker elleni kiütéses sikerével elfoglalta az IBF (Nemzetközi Bokszszövetség) váltósúlyú világbajnoki trónját. 1999-ig "csak” ennek a szervezetnek volt a királya – többek között olyan bunyósok ellen védte meg a koronáját, mint Yory Boy Campas, Héctor Camacho vagy Pernell Whitaker –, majd az említett évben megvívta élete talán legnagyobb ütközetét. Az ellenfél az amerikai Oscar De La Hoya, a "Golden Boy” volt, aki szintén veretlenül vágott neki a csatának. A mérkőzést végül többségi döntéssel Trinidad nyerte meg, és ezzel visszavonhatatlanul ő lett a kategória első számú alakja.
Ez volt az utolsó meccse váltósúlyban, következő (cím)mérkőzését már egy kategóriával feljebb vívta, méghozzá a WBA (Bokszvilágszövetség) övéért. David Reid volt a riválisa, aki a második menetben padlóra is küldte őt. Utána azonban beindult a henger! Trinidad a hetedik felvonásban egyszer, a tizenegyedikben háromszor számoltatott vetélytársára, így egyhangú pontozásos diadalához kétség sem fért. Ezt a titulusát kétszer védte meg, majd 2001 májusában már benne tisztelhettük a WBA középsúlyú világelsőjét. William Joppy "lemészárlása” után pedig jött az a bokszoló, aki még neki is túl nagy falat volt.
Bernard Hopkins.
Az a bokszoló, aki vereséggel kezdte a profikarrierjét, és akit titulusai – az IBF és a WBC világbajnoka volt a meccs előtt – ellenére picit alulértékeltek. A Trinidad elleni összecsapása után már nem. Hihetetlenül taktikusan bokszolva, a tizenkettedik felvonásban technikai K. O.-val diadalmaskodott, és tulajdonképpen lezárta "Tito” karrierjének érdemi részét.
Mert a Puerto Ricó-i utána még legyőzte ugyan a francia Hassine Cherifit, aztán viszont becsukódott előtte minden ajtó. Várnia kellett volna a következő címmérkőzésére, ki tudja, meddig, ezért Trinidad inkább a befejezés mellett döntött.
A bokszszakértők szerint túlságosan is korán.