Gálfi WBO-kisvilágbajnok

Nos, Rácz Félix, az istálló első embere megnyugtatta a kétkedőket: lesz mérkőzés, méghozzá ha minden jól alakul, akkor már október ötödikén. Az Erdei Zsolt interkontinentális címmérkőzésével fémjelzett debreceni gála programjába – köszönhetően az Universum Box-Promotionnel kötött együttműködési megállapodásnak – a Felix-Promotion is delegálhat bunyósokat. Nagy János eleve bokszolt volna a cívisvárosban, csak nem cím-, hanem felhozó mérkőzésen. Mivel ő is, Bognár is edzésben van, továbbá még három hét áll rendelkezésükre a debreceni fellépésig, alighanem egyikük sem emel majd vétót az új lehetőség ellen.
Szerencsére a legnagyobb rendező, a sors nem támasztott újabb akadályt a rendezvény előtt, így röviddel fél nyolc után végre elkezdődhetett a gála. Az első párokban minden a papírforma szerint alakult, akinek illett, hozta a győzelmet, az első egyenrangú csatára a harmadik párban került sor. Akkor Komjáthi László és a moldovai Ionel Ilie őszinte hat menetet bokszolt egymással, amelyet a vérző szemöldökű magyar fiú szoros pontozással nyert meg.
A nehézsúlyú Rubin Olivér a tőle megszokott módon gyorsan lezárta a csatáját, és már az első menetben befejezte a Lubomir Janota elleni ütközetét. A csehnek csak akkor lett volna esélye, ha a küllemének megfelelő sportágban, a szumóban mérik össze az erejüket…
Sajnos ezután megtapasztalhattuk: már a magyar gálákon is a televízió az uralkodó. Nem utolsósorban a Nagy–Bognár párviadal elmaradása miatt rengeteg idő szabadult fel a főmeccsig, a WBO (Bokszvilágszervezet) középsúlyú övéért kiírt Gálfi András–Anthony Van Niekerk mérkőzésig, és ezt az intervallumot legfeljebb néhány sláger tudta elviselhetőbbé tenni…
Persze a percek végül lepörögtek, így ha tisztes várakozás után is, de elkezdődhetett a csata. Gálfi a védjegyéének számító módon kezdett. Borzasztóan álmosan. Az első menetben nem tudott felpörögni, akkor a több mint egyéves pihenő után újra kesztyűt húzó Van Niekerk sokkal kezdeményezőbb volt, és ez volt a jellemző a következő felvonás elejére is. Aztán a hajrában a magyar fiú végre elkezdett bokszolni, jobbal és ballal is többször tisztán talált, és felvette az "üzemi” sebességet.
A harmadik elején is Gálfi irányított, azonban lendületét megtörte a dél-afrikai sarok által finoman berúgott fogvédő. A kisebb technikai szünet után jött Van Niekerk, egy percig dirigált, ám a finis ismét Gálfié volt. A dél-afrikai azonban nem rettent meg, és remek balos szurkáival a folytatásban megfogta előrelendülő riválisát, és tökéletesen kiegyenlítetté tette a találkozót. Peregtek a percek, mentek a menetek, de egyértelmű fölényt senkinek sem sikerült kiharcolnia. Hol az egyik, hol a másik volt aktívabb, Gálfi ütötte a nagyobbakat, Van Niekerk a pontosabbakat, nyugodt szívvel nagyon kevés menetet lehetett odaadni bármelyiküknek is. A pontozóknak azonban dönteniük kellett, ők Gálfi Andrásra voksoltak, így az övé lett a WBO trófeája.