Idegenben érzi otthon magát

Ha argentin bokszoló készül magyar világbajnok ellen, rögtön rossz emlékek tolulnak az ember agyába. Szinte azonnal bevillan, hogy 2001 júniusában egy bizonyos Julio Pablo Chacón jött, látott és győzött Budapesten, megverte az addig verhetetlennek hitt Kovács Istvánt, a WBO pehelysúlyú világbajnokát. Most Hugo Hernán Garay próbálkozik hasonlóval, ő a WBO félnehézsúlyú trónját vette célba, amelyen jelenleg Erdei Zsolt ül. Csakhogy amíg Chacón mindezt már befutott bunyósként, kellő amatőr- és profimúlttal felvértezve tette meg, addig Garay mindezt 23 évesen, jelentősebb amatőrkarrier nélkül (jóllehet 11 évesen kezdte a bunyót, és négy esztendővel később már argentin válogatott volt), viszont hibátlan profimérleggel (20-0, 10 K. O.-T. K. O.) szeretné megtenni.
– Érettnek érzi magát ilyen fiatalon a világbajnoki címmérkőzésre?
– Nem is lehet kérdés! – válaszolta Hugo Hernán Garay. – Most kaptam meg a lehetőséget, most kell megragadnom. De ha nem jött volna ez az alkalom, akkor is azt mondanám, hogy már érett vagyok a világbajnoki övre. Tudja, mi, argentinok a korán érő emberek közé tartozunk. Ha lehet, akkor ezt már szombaton szeretném bebizonyítani.
– Mit szólt, amikor négy hete váratlanul megtudta, hogy nem az ősszel, hanem már most, tavasszal élhet hivatalos kihívói jogával?
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem ért váratlanul. Félre ne értsen, nem hiszem, hogy korai a világbajnoki címmeccs, de úgy érzem, picit hoszszabb felkészülési időszak jól jött volna. Kilencven-kilencvenöt százalékos formában érzem magam, a hiányzó pár százalékot úgy kéthetes munkával lehetne pótolni.

– Amikor megszerezte a kihívói jogot, még Julio César González volt a világbajnok, most viszont már Erdei Zsolt. Meglepte kettejük meccsének a végeredménye?
– Szerintem González nem nagy durranás, én biztosan jobb vagyok nála, és ha Erdei megverte, akkor ő is. Nekem teljesen mindegy, hogy Gonzálezzel, Erdeivel vagy bárki mással kell bokszolnom, ez igazán nem érdekel. Igyekszem a saját stílusomban bunyózni, nem foglalkozom a rivális személyével.
– Legalább feltérképezte a világbajnokot?
– Olyan sokat nem tudok róla, de hangsúlyozom, nem ez a fontos. Ennek semmi jelentősége sincs. Annak már sokkal inkább, hogy a saját harcmodoromban bokszoljak Dortmundban. Erdei stílusát nem ismerem, nem tudom, mire kell nála figyelni, azt viszont tudom, hogy én mire vagyok képes, és mi az, amivel meglephetem.
– Ha elárulná, lekötelezne.
– Csak nem gondolja?! Ez legyen inkább mindenkinek meglepetés.
– Ha már a meglepetéseknél tartunk: többször bokszolt Argentínán kívül, úgy tűnik, simán vállal bárhol egy-egy meccset.

– Ôszintén szólva jobban szeretek "idegenben" verekedni, mert kisebb rajtam a felelősség. Otthon azért meg kell birkóznom a szurkolókkal is, akik csak a győzelmet tudják elfogadni tőlem. Európában is bokszoltam már, tavaly novemberben, Madridban vertem meg Alejandro Lakatust a WBO latin bajnoki övéért. Nem volt könnyű mérkőzés, ez sem lesz az, de majd csak megoldom valahogy.
– Mennyire zavarhatja majd, hogy hasonló magasságú bokszolóval találkozik?
– Bevallom, meglepő lesz, mert eddig szinte mindig egy-két fejjel magasabb ellenfelekkel csatáztam. De szerintem ez Erdeinek is ugyanolyan szokatlan lesz, mint nekem. De tudja mit, ez sem számít. Magabiztos vagyok, meg akarom őrizni a veretlenségemet.