Serie A: az alkotó szerint a majmos plakát telitalálat

Mint beszámoltunk róla, az olasz bajnokság három majmot ábrázoló plakátra építette rasszizmus elleni legújabb kampányát, és egyes híres klubok (Milan, Roma), valamint civil szervezetek is erősen helytelenítették a valóban létező probléma effajta megközelítését.

„Átgondoltam, ez valóban nem a megfelelő megoldás – reagált közleményében a liga ügyvezetője, Luigi De Siervo. – Nem kérdőjelezhető meg ugyanakkor a Serie A harca mindennemű rasszista megnyilvánulással szemben, és az sem, hogy feltett szándékunk kiirtani ezeket a jelenségeket szeretett bajnokságunkból.”

De Siervo hozzátette: hivatalos kampányuk nem azonosítható Simone Fugazzotto munkájával, tovább dolgoznak rajta, és február végére előállnak a végleges koncepcióval.

A majommotívumot munkássága során régóta és visszatérően használó olasz művész, a 36 esztendős Simone Fugazzotto elismeri, hogy az általa megfogalmazott üzenet sokak számára „túl bonyolult” lehetett, ugyanakkor éppen a reakciók erősítették meg abban, hogy a megfelelő eszközt választotta.

„Másként szerettem volna megfogalmazni az üzenetet, úgy, hogy valóban harcra ingereljen a rasszizmus ellen, valódi vitára, őszinte megnyilvánulásokra ösztökélje az embereket, nem pedig a hagyományos módon, amellyel sajnos már senkit sem lehet megszólítani – magyarázta. – Úgy voltam vele, ha képtelenek vagyunk megértetni a célközönséggel, hogy mindannyian emberek vagyunk, kifordítom a majommotívumot, és azt állítom, hogy mindannyian majmok vagyunk. A lényeg az azonosság, az egyenlőség, az, hogy nincs köztünk különbség.”

Fugazzotto leszögezte: büszke az alkotására, mert a visszhangok alapján úgy érzi, megtalálta azt a formanyelvet, ami valóban segítséget jelent a rasszizmus problémakörének kitárgyalásához, a megoldás megtalálásához.

„Megértem, hogy a liga igyekszik kitáncolni az üzenet mögül, de én bizonyosan nem teszek így, mert mélyen hiszek benne” – tette hozzá.

Stella Romagnoli olasz hirdetési szakember szerint a felháborodás abból fakad, hogy egy kétségkívül érvényes üzenetet hordozó műalkotást, egy művészi megnyilvánulást próbáltak felhasználni „hétköznapi” reklámként. Ez az ő megfogalmazásában úgy sült el, „mintha ógörög nyelven próbálták volna megszólítani a stadionok mai közönségét egy olyan rendkívül fontos témában, mint a rasszizmus elleni küzdelem”.