Nem Mbappé vagy Neymar, hanem Szabó, Csongrádi – olimpiai napló
Reggel csodálatosan friss és vajpuha volt a croissant – a csokis és a vaníliás is, a mellette gőzölgő tejeskávé csak teljessé tette az élvezeti értéket.
Aztán elkészült az első szelfi is az Eiffel-toronynál, bár nem közvetlenül a szomszédságában, mert szinte végig rohanni kell A-ból B-be, és ez csak rosszabb lesz a következő két és fél hétben…
Megálltam egy pillanatra a Szajna felett is, és készítettem néhány fotót, egyelőre parton andalgó szerelmeseket nem láttam, de szerintem ami késik, nem múlik…
A legfontosabb viszont, hogy elmentem a város leghíresebb futballcsapata, a Paris Saint-Germain stadionjába, a Parc des Princes-be. Manapság a fiataloknak ez a létesítmény arról nevezetes, hogy itt futballozott korábban Kylian Mbappé, Lionel Messi, Neymar, Zlatan Ibrahimovic vagy éppen David Beckham.
Egy fehérvári születésű férfiember viszont elérzékenyülve gondol vissza a Videoton 1984–1985-ös UEFA-kupa-menetelésére, a sorozat második fordulójára, amikor a már akkor is dúsgazdag párizsiakat sodorta a magyar csapat elé a sors. A franciák néhány hónappal korábban nyertek Európa-bajnokságot, de hiába fölényeskedtek a mérkőzés előtt a házigazdák, Szabó József már a második percben ellopta a labdát a jugoszláv klasszistól, Szafet Szusicstól, majd a kapust is kicselezve megszerezte a vezetést a Vidinek. A többi meg már történelem, a fehérváriak 4–2-re nyertek a párizsi ékszerdobozban, aztán a visszavágón kétszer is győztek (az első meccs köd miatt 2–0-s állásnál félbeszakadt), így történt meg, hogy egy csapat nem kettős, hanem hármas sikerrel ütött ki egy riválist.
A Parc des Princes ezúttal az olimpiai futballtorna nyitó meccsének, a Spanyolország–Üzbegisztán csatának adott otthont. Erősen kétséges, hogy ez a mérkőzés bárkiben megmarad úgy, mint bennem a Vidi negyven évvel ezelőtti PSG elleni csodája, mindenesetre fehérváriként, magyarként csodás volt felidézni a nagy menetelést.
Az olimpiáról tudósító kollégáink naplóbejegyzéseit ide kattintva olvashatják.
