Nincs több titok: tegnap Törökországban hivatalosan is bejelentették, hogy a Besiktas új edzője a spanyol Vicente Del Bosque, akivel a klub elnöke, Yildirim Demirören kétéves szerződést kötött.

Annak mindenesetre örülhetünk, hogy a törökök leszálltak végre Lothar Matthäusról. Az utóbbi napok, sőt hetek másról sem szóltak, mint az isztambuli üzenetekről, az ott fellelhető bizonyítékokról, cikkekről, "tuti biztos" információkról s az egykori német aranylabdás szerződtetéséről.

Napsütötte hétfő délután, Ferihegy II, annak is a B jelű terminálja, egy hölgy kezében újság, és a címlapról Torghelle Sándor köszön vissza.

A német sajtó természetesen nehezen emészti a Kaiserslauternban történteket, s elsősorban az Európa-bajnokság szempontjából értékeli a csúfos kudarcot.

Ahogy nem lettem volna ötven éve a magyar sportújságírók helyében, most a németeket nem irigylem.

Tóth András körül mostanában felgyorsultak az események: a 30 éves játékos a szabadságáról, szinte a strandról került be  vészbehívóval  az alaposan megfogyatkozott válogatottba, és játszott aztán remekül a németek ellen

Másfél hónap alatt megadatott neki az, ami másoknak egy egész pályafutás alatt sem jön össze. Pályára léphetett előbb a világbajnok Brazília, majd a legutóbbi vb-ezüstérmes Németország ellen, sőt, gólt is szerzett.

Yildirim Demirören, a török Besiktas klubelnöke hetek óta tartó tárgyalássorozat végére tesz pontot: hétfőn vezetőedzőnek szerződteti a BL-győztes Real Madrid egykori edzőjét, Vicente Del Bosquét.

A mérkőzés előtt még mi hittük azt, hogy a magyar csapatot majd lebénítja az ünnepi hangulat& Ugyan már!

Fantasztikus hangulat uralkodott tegnap Kaiserslauternben, ahol is a legendás Fritz Walterről elnevezett stadionban az 1954. július 4-én Bernben lejátszott NémetországMagyarország vb-döntő emlékére futballozott a két ország válogatottja.

Miközben Király Gábor (képünkön), a magyar válogatott kapusa a németek elleni jubileumi mérkőzésre készült, addig az általa alapított Király Sportlétesítmény egyéves születésnapját ünnepelte.

Minden labdarúgó életében fontos választópont a pályafutásuk befejezése. Vannak, akik edzők lesznek, vagy valamilyen más funkcióban a futball közelében maradnak, de a többségük a civil életben kénytelen boldogulni.