Hat egykori bajnok, Michael Chang (1989), Jevgenyij Kafelnyikov (1996), Gustavo Kuerten (1997, 2000, 2001), Carlos Moyá (1998), Andre Agassi (1999) és Albert Costa (2002) vágott neki az idei Roland Garros férfi egyes küzdelmeinek, és minthogy közülük három, Agassi, Moyá és Costa nem adta alább a negyeddöntőnél, úgy festett, 2003-ban nem avatnak új győztest a francia fővárosban.

Akárcsak egyesben és női párosban, vegyes párosban is a legjobb 16 között esett ki Mandula Petra, és ezzel számára véget ért az idei Roland Garros: az amerikai Graydon Oliver oldalán induló magyar teniszező a negyedik helyen kiemelt Black testvérektől, Carától és Wayne-től kapott ki. Méghozzá nyert helyzetből. Az elveszített első játszmát követően ugyanis nagyon belelendültek Petráék, 3:6, 2:3 után hat gémet nyertek meg sorozatban, sőt 4:2-re is ők vezettek a harmadik játszmában.

Melbourne-i diadala után azt beszélték, és nem is alaptalanul, hogy az örökifjú  még csak 33 esztendős  Andre Agassi az idén akár a Grand Slamre, a világtenisz újbóli "terrorizálására is esélyes lehet -aztán kiderült: ebben a rendkívül kiegyenlített, számtalan kiváló játékost felvonultató férfimezőnyben nem lehet mindig érvényesülni, előbb vagy utóbb érkezik valaki, aki frissebb, aki erősebbeket üt, aki gyorsabban mozog a vonalak között, és aki azon a napon sokkal, de sokkal jobb.

Párizsban még mindig Venus Williams és Jennifer Capriati vasárnapi kiesése a fő beszédtéma, pontosabban az: miként fordulhatott elő, hogy a végső győzelemre is esélyesnek tartott amerikaiak két, a pályafutásuk elején járó orosz lánytól kaptak ki olyan meccsen, amelyet elvben meg kellett volna nyerniük. Igaz, Venus eddig sem volt az igazi...