„Nőtt a versenyzői létszám az elmúlt öt évben, de így is kevesen teniszeznek hazánkban” – Sávolt Attila

Sajtóbeszélgetést tartott a Magyar Teniszszövetség hétfőn délután a Nemzeti Edzésközpontban, ahol szó került a sportág hazai helyzetéről, problémáiról, a teljesített és a még teljesítendő célokról. A legfontosabb részleteket Sávolt Attila, az MTSZ szakmai igazgatója foglalta össze, aki 2020 októberétől a szervezet szakmai igazgatója.

A játékosként korábbi top százas, a Roland Garroson egyesben kétszer is a legjobb 32 közé jutó, Davis-kupa-válogatott szakember elsőként azt emelte ki, hogy a magyar tenisz a legsikeresebb időszakát éli, tekintve, hogy tavaly év végén öt versenyző volt a top százban, fejlődésüket pedig igyekezett és igyekszik lehetőség szerint a legjobban segíteni a szövetség. Rámutatott, hogy egyre több a fiatal tehetség, akik az idei junior csapat-Európa-bajnokságokban három kategóriában (F12, F16, L18) is döntőbe jutottak.

„Persze az is tény, hogy szűk a gyerektenisz bázisa más, hasonló lélekszámú országhoz képest, és közülük is kevesen választják a versenyteniszt – a különbség jelentős ahhoz képest, amikor én voltam gyerek. Az elmúlt öt évben látszik növekedés a versenyzői létszámban a tizenkét év alatti korosztályt nem számítva, és a 2020-ashoz képest megduplázódott a diákolimpiai indulók létszáma, de általánosságban így is kevesen teniszeznek hazánkban. Becsléseink szerint a népesség kevesebb mint egy százaléka, százezer ember teniszezik, míg a hasonló lélekszámú, jelentős tenisznemzetek esetében a cseheknél több mint négyszázezer, a svájciaknál hatszázötvenezer ez a szám, a népesség majdnem négy, illetve több mint hét százaléka. Ebben az is közrejátszik, hogy a tao-támogatott látványsportágak viszik nálunk a prímet népszerűségben, ezek nagy mértékű infrastruktúra-fejlesztésben részesültek, míg a tenisz szinte teljesen kimaradt ebből. Magyarország jó ideje kacérkodik az olimpia megrendezésének gondolatával, de két sportág is van, amelyben nincs olimpiai versenyrendezésre alkalmas létesítményünk: a pályakerékpár és a tenisz.”

Sávolt Attila elmondta, az elmúlt húsz évben a sportágban megszületett szakmai ajánlások jórészt ugyanazokat a problémákat vetik fel: szűk tömegbázis, az utánpótlás-neveléssel foglalkozó klubok és az infrastruktúra helyzete, a szakemberek alacsony létszáma, a regionális központok szükségessége – nem elfeledve a tényt, hogy a tenisz alapvetően az egyén szintjén is nagyfokú anyagi áldozatokkal járó sportág. Svájcban 900, Csehországban 800, míg nálunk nagyjából 150 egyesület üzemel; a teniszezők összlétszáma a svájciaknál 50 ezer fölötti, a cseheknél 20 ezer fölötti regisztrált játékost jelent, míg nálunk ez a szám 2700 körüli, és „a nagy számok törvénye alapján minél több versenyző áll rendelkezésre, annál nagyobb százalékban találhatunk rá a tehetségekre és nevelhetjük őket. A magyar tenisznek nemcsak a versenysportot illető koncepcióit, hanem az ahhoz szükséges teendőket is szükséges meghatároznia, amelyek az általános népszerűsítéséhez, szabadidősportként vett növekedéséhez vezet.”

Megemlítette, hogy míg az iskolákban többek mellett a labdarúgás, a kézilabda, vagy akár az úszás is hangsúlyosan jelen van, és előnyben van az infrastrukturális helyzetük miatt, a tenisz nehezen terjeszkedik például a télipálya-kapacitáshiány miatt. „A jelentős vidéki klubjainkban is gyakori tapasztalat, hogy még ha szeptemberben, iskolakezdéskor sikerül is nagyobb létszámú gyermeket bevonzani, amint eljön az október közepe, onnantól egy nagyjából öt hónapos fedett pályás időszakot kell megoldani úgy, hogy a szabadtéri hat-nyolc-tíz pályán megtartott programot egy-két pályán kell megoldani a felnőtt klubtenisz mellett, ami aligha kivitelezhető, és automatikusan lemorzsolódással jár. Ez megnehezíti a bázisnövelést.”

Sávolt kitért arra is, hogy 2021-ben a szövetség a kormány elé terjesztett egy több mint hatvan klubot érintő fejlesztési programról szóló javaslatot, ám az végül nem valósult meg – emellett viszont a saját eszközeivel a szervezet tett kezdeményezéseket. Példaként érintette, hogy az MTSZ létrehozott egy versenyrendezési támogatási programot, segítve a klubokat, amelyek hazai, illetve itthon megtartott nemzetközi versenyeknek adnak otthont. A 12 év alattiak létszámának további csökkenése érdekében eltörölte a nevezési díjat ebben a korosztályban, valamint a junior versenyeztetési programnak köszönhetően az elmúlt két évben több mint ötven külföldi viadalra juthattak el a fiatalok. Továbbá a hazai edzőképzést olyan szintre emelte, hogy a Nemzetközi Teniszszövetség (korábban ITF, júniustól World Tennis) azóta ezüst fokozatúnak minősítette, az MTSZ által adott edzői diplomák pedig a világszövetség által is akkreditáltak. Távlati cél még az egységes oktatási metódus megszilárdítása országszerte.

A legutóbbi elnök, Lázár János 2020 júliusától ez év májusáig vezette a szervezetet, az MTSZ szeptember 26-án rendkívüli tisztújító közgyűlést tart. Sávolt Attila ezzel kapcsolatban elmondta, három-négy elnökjelöltről is tud, és fontosnak tartja, „hogy olyan ember legyen a következő elnök, aki nem a belső konfliktusrendszerből, hanem kívülről, objektív, friss szemlélettel, vállalati menedzsmenti tapasztalattal érkezik, a gazdasági életben erős kapcsolati háttérrel. Ezzel az MTSZ működése elindulhatna egy olyan úton, amelyen nagyobb piaci forrásokat bevonhat, és amelyre a nemzetközi színtéren már számos példa van.”