Az újjászületett Barcelona uralta az évet a La Ligában, de kitart a lendület 2026-ra is?

A Szuperkupa hozta meg a fordulatot

Abban nincs semmi meglepetés, hogy a 2024–2025-ös idény végén a bajnoki cím sorsa a Barcelona és a Real Madrid között dőlt el. Az viszont nem volt mindennapos, és pláne nem várható, amilyen körülmények között. Az év még úgy kezdődött januárban, hogy a Real mellett az Atlético Madrid is megelőzte a bajnoki tabellán a Barcelonát, amelynek ekkoriban rengeteg volt a problémája – nemcsak szakmailag, de intézményileg is. Kevesen hittek volna abban, hogy Hansi Flick vezetésével a Barca képes lesz fordítani a helyzeten, ám eljött január 12-e, a spanyol Szuperkupa döntője, amely áttörést hozott. A Barcelona 5–2-re valósággal megsemmisítette az előzetesen esélyesebb Real Madridot Rijádban, és ezzel figyelmeztetett mindenkit, hogy a folytatásban érdemes lesz komolyabban venni. Ezzel a meccsel kezdődött az új időszámítás.

A következő hetekben a Barcelona fokozatosan eltüntette a hátrányát a ligában, és a hajrára már úgy fordulhatott, hogy a saját kezében van a bajnoki cím sorsa. A közhangulat is nagyot változott, Madridban egyre több támadást kapott Carlo Ancelotti, akinek rengeteg sérülés is nehezítette a dolgát, míg Barcelonában lassacskán rendeződtek a klub belügyei, ami nyugtatólag hatott a játékosok teljesítményére. A tabellán a nagy fordulatot elsősorban a februárban elért eredmények hozták meg, amikor a Real Madrid meglepetésre 1–0-ra kikapott az Espanyol vendégeként, majd az Atlético Madrid és az Osasuna ellen is csak döntetlent játszott. Eközben a Barcelona 12 pontot gyűjtött, és lélektani előnybe került a versenyfutásban.

Az Atlético Madrid bár most is méltó kihívónak bizonyult, a hajrában már nem tudta tartani a lépést a két naggyal, így nem maradt esélye a bajnoki címre – ebben szerepe volt annak is, hogy a Barcelona márciusban 4–2-re nyerni tudott a Metropolitanóban. Májusban még egy utolsó halvány esélye maradt a Real Madridnak arra, hogy kedvezőbb helyzetbe hozza magát a hajrára, azonban Kylian Mbappé góljaival hiába vezetett 2–0-ra a Barcelona ideiglenes otthonában, az Olimpiai Stadionban, a hazaiak fordítottak és 4–3-ra megnyerték az összecsapást – ezzel pedig eloszlatták a még fennmaradó kétségeket arról, hogy ki nyeri meg a bajnokságot.

Madridban új edző, Barcelonában állandóság

Az elmúlt években jellemzően inkább fordítva volt, de a sikertelen idény után most éppen a Real Madrid kezdett nagyobb átalakításba, és a Barcelona szavazott az állandóságra. A madridiak a nyáron Xabi Alonso vezetőedző érkezésén kívül minőséginek tetsző erősítést hajtottak végre a kereten, így csatlakozott a csapathoz Dean Huijsen, Álvaro Carreras, Franco Mastantuono és Trent Alexander-Arnold is, a hiányposztnak tekinthető irányító posztra viszont nem érkezett senki. A Barcelona csak finomhangolás céljából lépett ki a piacra, Joan García kapus mellett még Marcus Rashforddal és Roony Bardghjival bővült a keret, az alapok maradtak, jóllehet a rutinos középső, a Flick-féle lescsapdában alapvető szerepet betöltő Inigo Martínez (ingyenes) távozása érzékeny veszteségnek tűnt.

Az új idény elején nagyon úgy tűnt, az átalakítások jól sültek el a Real Madridnál, amely a vártnál is jobban, sorozatban hat győzelemmel kezdett a bajnokságban, ennek köszönhetően vezette is a tabellát. A szeptemberi, Atlético Madrid elleni 5–2-es vereség azonban felnyitotta a szemeket abban a tekintetben, hogy lehet, mégsem minden tökéletes a Fehér Házban. A kritikus hangok ideiglenesen megint elcsendesültek, amikor a Real Madrid októberben 2–1-re megnyerte az el Clásicót, és ötpontos előnybe került ősi riválisával szemben. 

A Barcelonának – és az ilyen helyzeteket szinte mindig jól kezelő Flicknek – azonban erre is volt válasza: a Real Madrid hirtelen elkezdett pontokat hullajtani, s hullámvölgybe került, miközben a Barcelona egymás után szállította a győzelmeket. A Barca pár hét leforgása alatt eltüntette a lemaradását, és az évet úgy zárta, hogy négy ponttal megelőzi a Realt a tabellán. A Barcelonát még az sem zökkenthette ki nyugalmából, hogy a sajtóban továbbra sem csitult a Negreira-ügy, amelynek bizonyos részletei rossz fényt vethetnek a katalánokra – ítélet még nincs, de a megválaszolatlan kérdés egyre több.

A számok viszont most is önmagukért beszélnek: 2025-ben a Barcelona 99 pontot gyűjtött, míg a Real Madrid csak 86-ot. A naptári évben óriási volt a különbség a két csapat között, a kérdés az, folytatódik-e a tendencia 2026-ban is, vagy Xabi Alonso képes lesz elérni, amit Flick legalább egyszer már igen. Ami biztos: az egy esztendeje fordulatot hozó Szuperkupát most is megrendezik az új év első hónapjában...

Az év csalódásai: Sevilla és Valencia

Két csapat volt, amely feltétlenül csalódást okozott szurkolóinak 2025-ben: a Sevilla nem olyan régen még nemzetközi szinten is irigyelt együttesnek számított, a klubon belüli belső viszályok azonban nem kímélték a csapat eredményességét sem. Az andalúziaiak a 2024–2025-ös idényben esélytelenek voltak arra, hogy nemzetközi kupaindulást érő helyekért küzdjenek, jóllehet a keret minősége alapján erre papíron meglett volna a lehetőségük. A csalódott sevillai szurkolóknak be kellett érniük azzal, hogy a csapat a rivális Betis mögött jócskán elmaradva csak a 17. helyen végzett az idény végén, mindössze egy ponttal megelőzve a már kieső helyen záró Leganést. Ezek után nem volt meglepetés, hogy a klub a nyáron edzőt váltott: a korábbi nagy munkabírású argentin válogatott középpályás, Matías Almeyda vette át a gárda irányítását, aki kimondottan jó ajánlólevéllel érkezett, hiszen korábbi állomáshelyein rendre trófeákat szerzett. 

Azonban vele sem kezdte fényesen az új idényt a Sevilla, amely azonban, úgy tűnik, mostanra valamelyest javított a helyzetén, és 2025-öt már a tabella 10. helyén zárta; nyilvánvaló, hogy a szurkolók szerint az új évben innen is csak feljebb vezet az út. 

Ugyancsak várakozáson alul teljesített a Valencia, amely immár évek óta nem képes hírnevéhez méltóan szerepelni. Az előző idényben karácsonyig a klublegenda Rubén Baraja volt a vezetőedző, a gyenge eredmények miatt azonban menesztették őt az ünnep előtt, így az új évet már a West Bromwich Albiontól kivásárolt Carlos Corberánnal kezdték meg a Turia-partiak. A remélt nagy változást azonban a 41 éves tréner kinevezése sem hozta meg, a Valencia bár a 12. helyen zárta a múlt évadot, és a végén simán bennmaradt, a jelenlegi szezont megint nagyon gyengén indította, és 17 forduló után csak a 17. helyen áll, mindössze egy ponttal megelőzve a kieső helyen álló Gironát.

A valenciai szurkolók hangulatát az is nagyban befolyásolja, hogy miközben már évről évre elmaradnak a minőségi igazolások, az új stadion építésének finanszírozására sikerült megoldást találni. Az új szuperaréna (Új Mestalla) építése még 2007-ben (!) kezdődött, de két évvel később leálltak a munkálatok, hogy 2025-ben aztán újra belevágjanak. A befejezés 2027-re várható, és ha elkészül, minden igényt kielégítő, 70 ezres létesítménybe látogathatnak majd ki a drukkerek. Ám nagyon nem mindegy, hogy az első, vagy a másodosztályban. Utóbbiba persze rémálmukban sem mernek belegondolni a klub szurkolói, akik az ínséges idők ellenére is rendre szép számban kilátogattak a Mestallába 2025-ben.

És a többiek...

A három bajnokesélyes és a két csalódást keltő csapat mellett akadtak olyanok is, akiket jó volt nézni 2025-ben: ha a pozitív meglepetéseket keressük, akkor mindenképpen ki kell emelni a Betist, amely Manuel Pellegrini vezetésével ebben a naptári évben is üde színfoltja volt a ligának. Apropó, Pellegrini: a veterán chilei mester történelmet írt 2025-ben, hiszen az Osasuna elleni szeptemberi mérkőzésen 264. alkalommal irányította a sevillai zöld-fehéreket, ezzel klubrekorder lett ebben a vonatkozásban.

A Betis egyébként az előző idényt a hatodik helyen fejezte be, és szépen menetelt a Konferencialigában is, ahol csak a döntőben maradt alul a Chelsea-vel szemben. Ezt az évet is a tabella hatodik helyén zárták, és ez a helyezés reálisnak is tűnik az erőviszonyokat tekintve. A Betis sikereiben nagy szerepet vállalt Isco, aki újra elkezdett válogatott formában futballozni – balszerencséjére azonban a sérülések továbbra sem kerülték el, most is éppen műtét után lábadozik, és még két hónapig biztosan nem léphet pályára.

Hasonlóan a Betishez dicséretet érdemel az Espanyol: a második számú barcelonai együttes az elmúlt években szinte mindig a kiesés ellen küzdött, most azonban az ötödik helyen fejezte be az évet. A sikerek legfőbb forrását a vezetőedzőben, Manolo Gonzálezben látják a spanyol szakemberek.

Külön említést érdemel még a Villarreal, amely az ősszel nagyszerűen teljesített a spanyol bajnokságban, és a Bajnokok Ligáját érő negyedik helyen áll, igaz, közben a BL alapszakaszában a vártnál gyengébben teljesít. A tavaly Bajnokok Ligája-helyen záró Athletic Bilbao számára ez az idény gyengébben indult, jelenleg csak a nyolcadik helyen állnak Nico Williamsék, ám az idény végére a nemzetközi kupaszereplést érő helyek egyikének megszerzése azért nem tűnik megoldhatatlan feladatnak.

A Real Sociedad a jelek szerint nem tudta megfelelően pótolni az előző idény végén váratlanul távozó Manuel Alguacilt, ezt mutatja, hogy a helyére kinevezett Sergio Franciscót december végén menesztették posztjáról, s a korábban a Stuttgartnál és a Hoffenheimnél is dolgozó Pellegrino Matarazzót bízták meg a vezetőedzői teendők ellátásával. Az új, amerikai mesternek bőven lesz dolga, a Real Sociedad csak a 16. helyen áll a tabellán a januári folytatás előtt.

Az új esztendőt három csapat, a Girona, az élvonalba két évtized után visszatérő Oviedo és a Levante várja kieső pozícióból. Mondhatni egyik sem igazán meglepetés, az Oviedo és a Levante ugyanis újoncként eleve nem számíthatott túl sok jóra a hátsó régióban nagyon kiegyensúlyozott mezőnyben. A Gironától talán többet vártak a szurkolók annak fényében, hogy 2024-ben még a Real Madriddal és a Barcelonával is tartotta a lépést Míchel Sánchez csapata, s azt az idényt az európai futball egyik szenzációjaként a harmadik helyen fejezték be. Más kérdés, hogy a következő évadban már közel sem sikerült megismételni ugyanezt az eredményt, és úgy tűnik, idén is csak a kiesés elkerülése lebeghet a szemük előtt.

Nikitscher sem segített a Valladolidnak

A 2024–2025-ös idény egyik nagy vesztese volt a Real Valladolid, amely „csont nélkül”, mindössze 16 pontot gyűjtve utolsóként búcsúzott a La Ligától. Nikitscher Tamás január 25-én igazolt a csapathoz, sokat azonban nem tudott hozzátenni a játékhoz. A 26 éves korábbi kecskeméti középpályás 14 mérkőzésen összesen 854 percet töltött a pályán tavasszal, gólt nem szerzett és gólpassz sem fűződött a nevéhez. Augusztusban távozott a csapattól, és most már a portugál Rio Avéban szerepel.