Hungaroring
Előző írásomban megígértem, részletesebben is foglalkozom a hungaroringi Formula–1-es Magyar Nagydíjjal, hogy miért éri meg a megrendezése. A dolog ma amiatt különösen aktuális lett, hogy a sportot felügyelő Önkormányzati Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 2012-től a Nagydíj beszüntetését javasolja az emelkedő jogdíjak miatt.hogy a sportot felügyelő Önkormányzati Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 2012-től a Nagydíj beszüntetését javasolja az emelkedő jogdíjak miatt.
Szakszemmel nagy öröm, hogy – amint az a hozzászólásokból leszűrhető – az olvasók többsége látja a Nagydíj rendezésének alapvető célszerűségét: közvetlen pénzügyi szempontból, vagyis az állam és a többségében állami tulajdonú Hungaroring Zrt. ráfordításai és a Nagydíj bevételei tekintetében lehet veszteséges vagy nyereséges, nemzetgazdasági szinten azonban mindenképpen nyereséges, a Nagydíj következtében megvalósult egyéb fogyasztás (elsősorban turizmus) miatt. Állami szinten is, hiszen ennek a fogyasztásnak jelentős adóvonzata van (leszámítva a már-már legendás lányokat a mogyoródi fabódékban) – és akkor még nem beszéltünk arról a PR-hatásról, amelyet a televíziós közvetítések és egyéb híradások révén a Nagydíj a világban kifejt, gyakorlatilag minden országimázskampánynál erősebben. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az erre költött állami pénz nem sportra költött pénz, hanem gazdaságélénkítés marketing.
Így már talán érthető, miért hasonlítottam a Nagydíjat azokhoz a klubokhoz (labdarúgásban és egyéb csapatsportokban), amelyek közvetlen működése nem nyereséges: ahogy a gazdasági ésszerűséget ott is az adja, hogy közvetetten milyen bevételei származnak a tulajdonosnak a klub révén, úgy a Nagydíjra fordított állami összegek sem csak a jegybevételből stb. térülhetnek meg.
Azt persze véletlenül sem mondom, hogy innen, a fotelből okosabb lennék a minisztériumokban dolgozóknál. A szerződés szerint évente emelkedő (és a forint gyengülése miatt még magasabbra szökő) jogdíjjal párhuzamosan ezek a közvetett bevételek nyilván nem nőnek, ráadásul utóbbiak nehezebben mérhetők, időben nem feltétlenül azonnal jelentkeznek – a jelenlegi helyzetben ennyi talán elég is az államnak ahhoz, hogy ilyesmit fontolgasson. (Nem védeni akarom mindenáron a döntéshozókat, csak próbálom megérteni az indokokat.) Más kérdés, hogy azért ebben az ügyben egyetlen év alatt is nagyon sok minden változhat, egyrészt például a forint árfolyama, másrészt a kormány és az országgyűlés összetétele…
Kicsit azért menjünk tovább. Sokszor felvetődő kérdés, hogy miért akart Magyarország olyan makacsul labdarúgó Európa-bajnokságot rendezni, vagy éppen miért buzdítanak sokan az olimpiai pályázatra, amikor ennek pénzügyi sikere az óriási ráfordítások miatt kétséges. Jelentem, a fentiek miatt, csak még nagyobb volumenben. Egy ilyen megarendezvény komplex gazdasági eseményként értelmezendő: az a fejlesztés, turisztikai bevétel, PR-érték, amely együtt jár vele, hosszú távon döntően lendítheti fel az ország gazdaságát, hatása tartós marad. Tehát itt sem a közvetlen bevételek, hanem a közvetetten jelentkező nyereségek miatt éri meg gazdaságilag a projekt. (Hogy pontosan hogyan és miért, arról megint csak később.)
Azt a konklúziót is levonhatjuk, hogy a sport az esetek nagy részében nem önmagában igazi üzlet, hanem jó üzletet generál. Szokták mondani, hogy a sport a legfontosabb nem fontos dolog – ezek szerint ez igaz a gazdaságra is, vagyis a sport a legjövedelmezőbb „nem jövedelmező” üzlet lehet.
Hogy ez megmenti-e a Formula–1-es Magyar Nagydíjat, az még elválik, de azért szurkoljunk neki.
