„Első számú szerencsénk, hogy a kis létszámból ilyen versenyzőket sikerült megtalálnunk” – Bánhidi Ákos az olimpiai bajnok Knoch Viktorról

Az alkalmasságról
„Itt, a rövid pályás gyorskorcsolyában a gyorsaság nagyon fontos, tehát keressük azokat a gyerekeket, akik gyorsak – mondta el a műsor elején Bánhidi Ákos. – Nyilván nagyon fontos, hogy mennyire koordinatív, mennyire ügyes, és ha ez a kettő összegződik, akkor elég hamar kiderülhet már fiatalabb korosztályos szinten is, hogy ügyeske. Tehát látszik a mozgásán, hogy mennyire koordinált, mennyire tudja kapkodni a lábait; meglehetősen gyorsan kiderülhet, hogy alkalmas lehet erre a sportágra, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek későn érő típusok vagy versenyzők, mert előfordul.”
Az olimpiai aranyéremről
„Annak idején, amikor ezt elkezdtük – mert a kezdetektől fogva ott voltam –, akkor igazából az volt a cél, hogy hogyan szerezzünk meg egy felszerelést, tehát hogyan legyen egyáltalán egy short track cipőnk, korcsolyánk, és hogy a legrosszabbaktól ne öt kört kapjunk egy távon, hanem hármat. Ennek a fényében úgy gondolom, hogy ha harminc év alatt sikerült eljutni olimpiai aranyakig – melyek egyik tulajdonosa itt ül mellettem –, az egy ember életében nagyon sok idő, egy szakág életében borzasztó kevés” – vélekedett Bánhidi Ákos.
A semmiből a csúcsra
„Nekem ez életcélom volt, egészen kiskoromtól kezdve. A junioreredmények szerintem prognosztizálták azért, hogy van keresnivalóm ebben a sportban. Alig vártam, hogy felmehessek Pestre, és alig vártam, hogy magántanuló lehessek, és tényleg a korizással foglalkozhassak. Úgyhogy az nem vetődött fel egyébként sem, hogy abbahagyjam” – így Knoch Viktor.
Kevés versenyzőből sok klasszis
„Az első számú szerencsénk, hogy a rövid vagy a nagyon vékony kis létszámból ilyen versenyzőket sikerült megtalálnunk, mint Viktor. Tehát ha nem lett volna ilyen szerencsénk, hogy ilyen srácok kerülnek be ebből a nagyon kicsi merítésből, akkor azt gondolom, hogy hiába dolgoztunk volna” – mondta el Bánhidi Ákos.
„Nekem volt egy időszak, amikor ez a csapat kicsit kihullott körülöttem, és nem volt meg igazából az a csapat, amellyel tudtam volna edzeni, és volt pár év, ami sikertelenebb volt, meg nehezebb volt egyébként egy kicsit. És akkor lehetett látni nagy változást, mikor a Liu testvérek felnőttek” – fűzte hozzá Knoch Viktor.
Éremért mentek, végül arany lett belőle
„Úgy mentünk ki, hogy érmet szeretnénk. Ebben a sportban nehéz azt mondani, hogy arany vagy semmi, mert annyi minden történhet a 45 körös váltó alatt, hogy szerintem a kimondott cél az volt, hogy éremmel térjünk haza. Olyan jól alakult a futam vége, hogy ebből aranyérem lett” – emlékezett vissza Knoch Viktor.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:

Moon Wonjun minden távon indul a téli olimpián

A hónap utánpótlásedzője: január jelöltjei






