Marat Szafin: és mégis!

Szafinnak az év végére ismét megacélosodott világelsőt, Lleyton Hewittot kellett leütnie a szőnyegről – s ez végül sikerült is neki. Az első játszma alakult csupán igazán szorosan, ezt a rövidítésben 7–4-gyel csípte meg a harmadik kiemelt, utána nem volt pardon. A másodikban brékkel indított, s bár az ausztrálnak a következő gémben volt esélye ennek "eltüntetésére”, nem élt a sanszaival – utána pedig átvágtatott rajta az orosz, mint Petőfi Tiszája a nagy magyar rónán… Egy adagnyi "nullás liszt” jutott Hewittnak, aki eztán összeszorított fogakkal küzdött, a félelmetes erővel ütő Szafin ellen azonban legfejlebb a nyert gémek számán javíthatott, a szettarányon aligha. 5:3-nál még hárított három meccslabdát, majd semmi-harmincnál mintha fény derengett volna a horizonton, a túloldalról eztán érkező szervazuhatag azonban elsodorta a kis szőke futógépet.
"Komolyan azt hittem, idén már nem fogok tornát nyerni – mondta az utolsó diadalát tizenhárom hónappal ezelőtt, Szentpétervárott aratott Szafin. – Ehhez képest éppen itt, Párizsban diadalmaskodni – ez valami egészen csodálatos! A rövidítést követően a második szett tulajdonképpen tökéletesre sikeredett: miután el tudtam menni kettő –nullra, attól fogva minden működött, jól ütöttem hátulról, jól szerváltam.”
Hewitt nem igazán bánkódott, noha Wimbledon óta neki sem adatott meg a beteljesülés: "Már az is óriási élmény volt számomra, hogy eljutottam a döntőig. Marat ma egyszerűen túl jól teniszezett, egyáltalán: a tornán nála jobban senki sem teljesített. Akadt ugyan néhány lehetőségem, különösen az első szettben, azt követően viszont mintha egy fallal játszottam volna.”
Lleyton fájdalmát alighanem az a 88 pont enyhíti, amely közte és Andre Agassi között van az ATP-Race-ben: ez félig-meddig garancia arra, hogy a sanghaji Mestertornát követően megint ő lesz az év végi világelső.

Nagy: akiért a harang szólt

Harmadszorra sikerült. Két elbukott finálé után Nagy Zoltán győzni tudott a Raiffeisen Grand Prix kilencedik állomásán, egyszersmind megtörte Kisgyörgy Gergely győzelmi szériáját, aki egymás után harmadik diadalát arathatta volna. A hódmezővásárhelyi fináléban Nagy nagyon belekezdett, 5:0-ig nem osztott lapot ellenfelének, aki a szomszédos templom épp megkonduló harangját hallva meg is jegyezte: "Inkább a vészharangot kéne megkongatni.” A második szettben egy ideig úgy tűnt, akár érte is szólhat a harang, hiszen 3:2-nél brékelni tudott, csakhogy Nagy ismét sebességet váltott, és a következő négy játékot besöpörve megnyerte a tornát.