A neves szakíró szerint veszélyes párharc vár az amerikaiakra a Davis-kupában

– Mennyire fontos ma a Davis-kupa az amerikai teniszezőknek, hogyan tekintenek rá az Egyesült Államokban?
– Jó kérdés, szerintem az elmúlt néhány évben egyértelműen visszaesett a fontossága globálisan is, sok helyen kevésbé törődnek vele, mint régen – felelte a Nemzeti Sportnak és a Nemzeti Sportrádiónak adott melbourne-i interjújában Ben Rothenberg, az egyik legnevesebb amerikai teniszszakíró. – A Davis-kupa több mint száz éve indult, sok játékos pályafutásában ez volt a legnagyobb dolog, különösen a profi tenisz előtti időkben, még a huszadik század elején. Aztán ahogy a sportban mindenhol egyre több pénz lett, a játékosoknak megváltozott a prioritásuk – és ez különösen igaz az amerikaiakra. Az Egyesült Államok teniszszövetsége (USTA) továbbra is fontos szereplő, Grand Slamet rendező szervezet, sok pénze van, így a játékosok sok pénzt kaphatnak a Davis-kupáért. Többen úgy lehetnek vele, hogy régen jó volt, amikor ranglistapontok jártak a Davis-kupáért, de ez megváltozott. Ez az egyik oka annak, hogy sok játékos nem tekinti prioritásnak. Például a mostani, magyarországi párharcot salakon rendezik, a kemény pályás szezon közepén ez sok magasan jegyzett amerikai férfijátékosnak nem vonzó. Valószínűleg ezért nem vállalták a legnagyobb nevek. Az Egyesült Államok legutóbb Andy Roddickkal és James Blake-kel nyert Davis-kupát 2007-ben, ez már jó rég volt. Manapság a játékosok úgy érzik, hogy folyamatosan Amerikáért játszanak, minden meccsen ott a zászló a nevük mellett. Van egy állandó nemzeti képviselet-érzés, az olimpián is mindenki játszik, ami régen nem volt így. Ez a másik oka annak, hogy miért számít kevésbé a Davis-kupa. Ugyan az országoknak valahol mégis presztízs ez a sorozat, de sokan állnak hozzá ehhez hasonló módon. Az elméletem az, hogy részben Roger Federer is felelős ezért. Ő egyáltalán nem törődött a Davis-kupával, alig játszott benne, és ez szerintem sokakat felbátorított, hogy hasonlóképp tegyenek.

– A Magyarország–Egyesült Államok párharcra a 13. és 14. számú amerikai játékost nevezték először a vendégek.
– Van ennek egy pénzügyi oldala is, amit nem hoznak nyilvánosságra. Előzetesen így sem gondolták, hogy esélytelenek lennének. Ethan Quinn és Emilio Nava azok közé tartoznak, akik magabiztosak salakon, ezért is választották őket. Salakon a sérült Taylor Fritz nem volt opció, míg Frances Tiafoe nem igazán jó ezen a borításon. A szintén sérülésekkel küzdő Tommy Paul lehetett erős választás, top 20 körüli játékos, junior Roland Garrost is nyert tizenegy éve, és végül vállalta is a szereplést. Ő talán a legjobb amerikai opció a salakpályára, ezért a benevezése rögtön sokkal félelmetesebbé tette az Egyesült Államok keretét. Elképzelhető, hogy a USTA úgy gondolta, Marozsán Fábián jó Australian Open-szereplése szükségessé teszi az erősítést. Emellett fontos kiegészítés, hogy bekerült a csapatba Christian Harrison, aki pályafutása legjobb teniszét játssza jelenleg.

– Ethan Quinnről azt mondta Fucsovics Márton, fényes jövő állhat előtte, egyetért ezzel?
– Igen, idén akár top 50-es lehet. Nava esetében is benne van, de Quinn-nél sokkal valószínűbb. Egyetemi bajnok volt, az első profi éve nehezen alakult, de tavaly nagyon beindult, rengeteg potenciál van benne. A Tallon Griekspoor és Hubert Hurkacz elleni melbourne-i győzelmek jelentősek, hiszen Hurkacz remekül teniszezett a United Cupon. Van egy vicces történet Quinnről: az amerikai csapat vacsoráján bankkártya-ruletteztek, és ő húzta a rövidebbet. Ben Shelton, Fritz és Paul milliókat keresnek, Quinn még új. A számla körülbelül 2500 dollár volt. Azt mondta, ez motiválta, hogy itt jól játsszon. Quinn-nek tavaly jó eredményei voltak salakon: harmadik kör a Roland Garroson, szoros meccs Alcaraz ellen Barcelonában, gyorsan fejlődött. Ausztráliában is jól játszott, de frusztráló volt neki a Jakub Mensík elleni vereség, főleg hogy a cseh játékos később megsérült. Ha el tudta volna vinni a meccset a negyedik vagy ötödik szettig, talán másképp alakul. De erős játékos, nagy tenyeressel, ami salakon nagyon fontos. Nava rendszeresen játszik ezen a borításon, Dél-Amerikába jár challengertornákra. Ritka, hogy egy amerikai a salakot részesíti előnyben a kemény pályával szemben.

– Mit gondol általában a magyar teniszről?
– Korábban volt egy üzbegisztáni párharc, ahol szinte bárkit pályára küldhettek volna az amerikaiak, Magyarország viszont sokkal nehezebb ellenfél. Marozsán nagyon jó formában van, sokat láttam Melbourne-ben, például a második körben Kamil Majchrzak ellen, nagyon jól nézett ki, kiemelkedő Australian Openje volt, kemény ellenfél lehet. Medvegyev ellen két szett előnyben volt, közel járt a meglepetéshez, szórakoztató játékos. Akkor figyeltem fel rá, amikor három éve Rómában legyőzte Carlos Alcarazt. A teljesítménye kissé hullámzó, de amikor elkapja a fonalat, sok mindenkit legyőzhet. Piros Zsombort idén még nem láttam, de a legjobb száz közelében is járt már, szóval biztos rendben lesz. Izgalmas párharcot várok, az amerikaiak szempontjából veszélyes lesz, akár ki is kaphatnak.