„Köztudott, hogy a hátam nem bírja a magas, fonákra érkező labdákat” – Gálfi Dalma csalódottan értékelt

– Látszott, hogy a végén már nagyon frusztrált volt, de egyébként is kellemetlen stílust képviselt Majar Serif, viszont sokáig úgy tűnt, a kezében van a meccs, öt kettőre vezetett az első szettben. Mi fordult ott meg, és miért nem tudott aztán újra lendíteni a szekerén?
– Fogalmam sincs. Kicsit másképp kezdett el játszani, magasabbra pörgette a labdákat, nem éreztem a ritmust, és elbizonytalanodtam. Ő magabiztosabbá vált, nem adott ingyen pontokat, kikényszerítette belőlem a hibákat, én meg mellé adtam ki nem kényszerítetteket, mert próbáltam irányítani. Köztudott, hogy a hátam nem bírja a magas, fonákra érkező labdákat, ezt ő nagyon szépen kihasználta. Extrém módon magasan érkeztek a labdái, amelyek a melegben kiszámíthatatlanul pattannak, így nehéz kitalálni, hogyan lépjek feléjük. Ezek nem olyan pörgetések, amilyeneket például én ütök, hanem nagyon felfelé szálló és utána nem kifelé, hanem inkább felfelé pattanóak, ami eléggé szokatlan, és ezeket nem tudtam megoldani.

– Direkt csinálta ezek szerint?
– Abszolút, neki ez a játéka is, bele szokta rakni, de szerintem észrevette, hogy ezen a napon nem tudok jól reagálni rá.

– Két éve Wimbledonban nagyon simán megverte – emlékszik arra a meccsre, miért alakult másképp?
– Ott nincsenek ilyen kipattanó labdák, igazából ez volt a különbség. Nyilván a szervájában sem tudott akkor kicket ütni, nem tudott úgy kiszorítani a pályáról, hogy ne bírjak visszaérni. A fű nekem fekszik, mélyen vagyunk, nem lehet felpörgetni a labdákat, teljesen más meccs volt az.

– A meleg zavarta, vagy nem volt fontos faktor?
– Nehéz ilyen melegben játszani, mindenkinek az, de nem feltétlenül ez volt a kulcs a mérkőzésen.

– Hogyan tovább a következő hetekben?
– Ebben a pillanatban nem tudom pontosan, játszom egy-két füves versenyt Wimbledon előtt, ahol a kvalifikációban kezdek.