Tokió 2020: ez lehetett volna Canellas utolsó dobása

Japán helyett Svájc felé vette az irányt a nyáron a Mol-Pick Szegedből a Kadetten Schaffhausenbe igazoló világ-, Európa-bajnok és Bajnokok Ligája-győztes irányító-átlövő Joan Canellas, aki a spanyol válogatott utolsó, Portugália elleni felkészülési mérkőzésén szenvedett vádlisérülést, emiatt valószínűleg élete utolsó olimpiájáról maradt le. A két magyart, a fiatal kapus Kovács Benedek Konsztantint és a jobb­átlövő Bartók Donátot foglalkoztató schaffhausenieknél kezdte meg a rehabilitációját, s már a visszatérésre készül.

„Négy-öt nappal ezelőtt teljesen más hangulatban talált volna, azóta viszont sikerült megemésztenem a történteket  – mondta a Nemzeti Sportnak a 34 éves Joan Canellas, aki 2018 nyarán az északmacedón Vardarból szerződött Juan Carlos Pastor együttesébe, amellyel a három évad alatt magyar bajnokságot és kupát nyert.  – Nem tagadom, amikor a mérkőzés elején elpattant valami a vádlimban, rögtön megfordult a fejemben, hogy oda az olimpia. Az első orvosi vizsgálatok azonban részleges szakadást mutattak, így egyből elkezdtünk számolgatni, hogy mennyi időt kell kihagynom. Úgy kalkuláltunk, a németek elleni első csoporttalálkozón még nem léphetek pályára, de a folytatásban a csapat rendelkezésére tudok állni. Jordi Ribera szövetségi kapitány viszont úgy döntött, túl kockázatos lenne kivinni, ezért kimaradtam az utazó keretből. A kezdeti sokkot szomorúság követte, később frusztrált és dühös lettem – még most is elragadtatom magam, ahogy beszélek róla –, noha inkább az előttem álló kihívásokra, feladatokra kellene összpontosítanom. Leginkább az fáj, hogy a tokiói szerepléssel megkoronáztam volna az idényemet, s talán elestem attól is, hogy pályafutásom utolsó nagy világversenyéről éremmel térjek haza.”

A 2014-es Eb gólkirálya ennek ellenére bízik benne, hogy a jövőben még viselheti hazája mezét, különösen a 2022-es, magyar-szlovák közös rendezésű kontinensviadalon szeretne játszani. Canellas helyzetét azonban nehezíti, hogy a Kadetten „csak” az Európa-ligában indul, annak is a selejtezőjében, továbbá a jelenlegi 16 tagú tokiói keretből mindössze Alex Dujshebaev, Aleix Gómez és Ferran Solé harminc év alatti, vagyis hamarosan eljöhet a generációváltás a spanyoloknál.

„Csakis Ribera tudhatja, számít-e még rám, persze én is határozhatok úgy, hogy lemondom a válogatottságot  – folytatta Joan Canellas, aki karrierje során négy különböző országban nyert bajnokságot.  – Az elmúlt néhány hónap igazi érzelmi hullámvasút volt: távoztam Szegedről, végigcsináltam egy felkészülést a nemzeti csapattal, majd az utolsó pillanatban megsérültem, végül egy új klubban kezdtem el a rehabilitációt. Nekem és a családomnak sem volt könnyű, a feleségem nagyon sok áldozatot hozott, amíg én folyton távol voltam. Jó lett volna például az új multifunkcionális szegedi sportcsarnokban nézők előtt szerepelni, ám a sors másképpen hozta. Megnyugtat a tudat, hogy bajnokként hagytam el Magyarországot, különösen a Telekom Veszprém elleni idegenbeli győzelmünk, és az azzal megszerzett aranyérem kárpótolt mindenért. Még ebben a korban is fontos a bizalom, én pedig úgy érzem, Schaffhausenben megkapom.”

Canellas szerint 17-18 esztendős lehetett, amikor legutóbb a második számú európai kupasorozatban lépett pályára, többek között ezért (is) várja az Európa-liga küzdelmeit, s titokban abban reménykedik, hogy ellenfélként visszatérhet még Magyarországra.

A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Kovács Erika, Nedelykov Tamás, Szűcs András (szöveg), Mirkó István, Tumbász Hédi (fotó)