Edzés labdával, papírral, tollal

A jelenkorban ők azok a játékosok, akik a mára már igencsak jól ismert Debreceni Olasz Focisuliban kezdték a labdarúgást, és a ranglétrát végigjárva bemutatkozhattak a DVSC felnőttcsapatában, néhányuk pedig a korosztályos válogatottságig is eljutott. A manapság is jól ismert (és elismert) focisulit a 1990–es évek elején a korábban Olaszországban dolgozó Hegedüs Gábor hozta létre – a szakember jelenleg a Magyar Labdarúgó-szövetség Hajdú-Bihar megyei instruktora –, majd amikor Szima Gábor megvásárolta a piros-fehérek labdarúgó-szakosztályát, a DVSC-hez került a gyerekrészleg is. Névváltozáson esett át a futballiskola, azóta hívják Honvéd Focisulinak. Ami a lényeg: a meghonosított képzés révén több tehetséges játékos került a Debrecen csapatába, és emigyen a magyar élfutball is gyarapodott. A csúcs a kilencvenes évek közepére tehető, akkor ugyanis a focisuli növendékei a tizenöt évesek számára kiírt Nike Premier Kupa elnevezésű nemzetközi tornán, míg az 1984-es és az 1986–os korosztály az Európa-bajnokságon vett részt – utóbbiak a kontinens tizenötödik legjobbjaként végeztek –, míg az 1985-ösök a világbajnokságon értek el sikereket. A fiataloknak azonban hatalmas gondot okoz a pályák hiánya: a kétszázezres városban mindössze öt füves pálya áll a csapatok rendelkezésére - és ebbe már beleszámoltuk a DVSC-stadion arénáját is… Ami biztos: a városban egyetlen pálya sem maradna üresen, ugyanis Debrecennek négy, utánpótlással foglalkozó klubja is van, amelyeknek közös célja, hogy a legjobb játékosok kerüljenek a Lokihoz. A futball felemelkedéséhez azonban nem elég a létesítményhelyzet javítása, fontos a magas szintű szakmai képzés. A Bozsik-program beindulásával a focisuli hálózata immár a megye hatvannégy településére terjed ki, és remélhetőleg ennek hatására további sok tehetség kerülhet a profikerethez.
A DVSC együttesének utánpótlás-igazgatója, Herczeg András szerint is fontos a megfelelő pályahelyzet, és a nagycsapatból még ki-kiszoruló fiatalok versenyeztetése, amelyhez mindenképpen szükséges lenne egy alsóbb osztályú fiókcsapat. A klub egyébként tizenhárom éves kortól foglalkozik gyerekekkel, és a felsorolt lehetőségek megvalósulása azért is lenne fontos, mert a fiataloknak még vonzóbb lenne a futball – manapság tényleg csak az igazán elhivatott fiatal játékosokban van annyi kitartás, hogy nap mint nap bokáig érő sárban, illetve salakos vagy földes pályán készüljenek.
A Loki Focisuli 1991-es korosztályának edzője, Németh János a már ismert problémák mellett érdekes gondolatokat fogalmazott meg. Neki az a véleménye, hogy a legfontosabb a szervezettség. A Bozsik-programban megvan a tömegesítés, de nincs lehetőség arra, hogy a legjobbak a sok utánpótlás-nevelő klubtól feljebb kerüljenek. Erre azért lenne szükség, hogy az ügyes gyerek futballisták egymás között még gyorsabb ütemben fejlődhessenek. Németh János úgy véli, megyei szinten legalább havonta közös edzéseket kellene tartani a srácoknak, amelyeken elméleti, technikai és taktikai képzést kapnának. Ezen találkozások eredményeit számon kellene tartani. A szakember elmélete szerint az ország legügyesebb futballistapalántái minimálisan évente egyszer találkoznának, akiket edzőik is elkísérnének tapasztalatszerzés végett. Németh János amondó, a licenc önmagában kevés, csak irányvonalat ad, de mindennap tanulni kell, mert a diploma megszerzése után is fontos lenne az állandó továbbképzés, az új módszerek elsajátítása.
"A csapatomban nem csupán a tehetség számít – mondta végül a Loki Focisuli trénere. – Fontos a mentális alkalmasság is. Nálam csak az járhat edzésre, akinek a tanulmányi eredménye is megfelelő. Ha valaki gyengébben teljesít az iskolában, akkor a rossz jegy büntetéseként bizonyos számú edzést kell kihagynia. Ezzel a szülők tökéletesen egyetértenek. Ez a fajta motiváció működik, hiszen a gyerekek azért tanulnak, hogy futballozhassanak. Már a fiataloknak is különböző taktikai elemeket kell elsajátítaniuk, ez pedig megfelelő intelligencia nélkül nem megy. Az edzéseken előfordul, hogy a gyerek papírral és tollal a kezében gyakorol, elméleti képzést kap, amit később számon is kérek. Fontos a tekintélyelv. Sok fiatalnál törést okoz, amikor tizennégy éves korában kollégiumba kerül, ott a tanárok nem fogják elég szigorúan őket. Szóval, lényeges: ha a srácból nem is lesz futballista, azért mi, nevelők faragjunk embert belőle!”