Sport XXI: újabb négy szakszövetség

A Sport XXI program a jövő élsportolóit a lehető legszélesebb körből, a sportoló gyerekek összességéből igyekszik kiválasztani. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer lényege, hogy gyereknek és fiatalnak egyenlő esélyeket nyújt: a tehetséges fiatalokat eljuttatja a versenysportig és az élsportig, a versenysportból kiesett fiatalokat pedig más rendszerben működtetett állandó sportolási lehetőségek felé irányítja.
Az egységes utánpótlás-fejlesztési program sportáganként három szintre oszlik.
Az alapfok döntően az iskolai színtéren valósul meg. A kisiskolások korcsoportjában az elsődleges cél, hogy minél több 6-10 éves gyerek sportoljon. Egy új, átfogó teljesítménymérési rendszer segítségével választják ki a legjobbakat, és képzik tovább őket folyamatosan.
Középfokon, a 10-14 éves korosztályban a minőségi képzésen van a hangsúly, amely döntően egyesületi színtéren valósul meg.
Felső szinten, 14-15 éves kortól 18 éves korig, a labdarúgás kivételével a már korábban beindított Héraklész program biztosítja a legtehetségesebb sportolók folyamatos képzését. (A labdarúgás esetében a felső szintű képzés színtere a szakiskolai rendszer lehet, melynek előkészítése folyamatban van.)
A Sport XXI program irányítása, szervezése, pénzügyi feltételeinek biztosítása, lebonyolításának ellenőrzése a GYISM háttérintézményeként működő Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) feladata. A megállapodást aláíró sportszövetségek a program szakmai tartalmáért, a versenyrendszerek kialakításáért, a programban résztvevő iskolák és egyesületek kiválasztásáért felelnek. Az utánpótlás-nevelési program 2004-ben hét sportágat foglal magában; a Magyar Kézilabda-szövetséggel, a Magyar Vízilabda-szövetséggel és a Magyar Atlétikai Szövetséggel már a közelmúltban megszületett az együttműködési megállapodás.

A program megvalósításában a szövetségek javaslatai alapján 1862 iskola és 320 egyesület vesz részt, a kijelölt intézmények több mint 90 százaléka vidéken működik. A Sport XXI állami támogatása idén 734.5 millió forint, amely többek között magában foglalja a képzés és versenyeztetés normatív támogatását, a tanárok és edzők tiszteletdíját, a létesítményhasználat és eszközbeszerzés támogatását, a számítógépes regisztráció költségeit, valamint az egyéb szakmai programok költségeit (szakemberképzés, nyári táborok, edzőtáborok). A program finanszírozásához a szülők is hozzájárulnak azzal, hogy a sportáganként és szintenként meghatározott normatíva 10 százalékát a gyermeküket foglalkoztató iskolának vagy egyesületnek befizetik. Az utánpótlás-nevelési program 2004-ben közel 78 ezer gyerek és fiatal sportolásáról gondoskodik.