Csekő Sándor 1975-ben költözött Nyírbátorba. Akkor még kézilabdázott, munkája miatt azonban fel kellett hagynia ezzel a sporttal. A pingponggal ekkor találkozott – a munkahelyén volt ugyanis egy csapat. Két évvel később már a helyi klubban ütögette a labdát, edző, nem sokkal később pedig vezető lett belőle. A Nyírbátori ASE játékosai a megyei másodosztályban szerepeltek, az utánpótlás-nevelés is hasonló színvonalon zajlott.Csekő Sándor 1975-ben költözött Nyírbátorba. Akkor még kézilabdázott, munkája miatt azonban fel kellett hagynia ezzel a sporttal. A pingponggal ekkor találkozott – a munkahelyén volt ugyanis egy csapat. Két évvel később már a helyi klubban ütögette a labdát, edző, nem sokkal később pedig vezető lett belőle. A Nyírbátori ASE játékosai a megyei másodosztályban szerepeltek, az utánpótlás-nevelés is hasonló színvonalon zajlott.
Tölgyes Dorottya és a szakosztály vezetője, Csekő Sándor
„Egyre több időt és energiát fektettem az asztaliteniszbe, ennek az lett az eredménye, hogy hamarosan már országos szintű eredményeket értek el a helyiek. Az igazi minőségi képzés felé akkor mozdultunk el, amikor 2002-ben az egyik használaton kívüli iskola használható tornatermébe költöztünk. Így nyílt lehetőségünk arra, hogy egész nap tartsunk edzéseket. Ezután már versenyeket is nyertünk. Tíz évvel később megint új helyre vándoroltunk. Oda, ahol azóta is vagyunk; a terem mellé három osztály helyiségét és a közösségi szobát is használatba vehettük. Felújítottuk, később az alapterületet is növeltük. Olyan központot csináltunk, amelybe vendégjátékosok és edzők is jó szívvel jöhettek. Egyre magasabb szinten, jobb játékosokkal és partnerekkel dolgozhattunk. Ennek is köszönhetően sikerült kinevelnünkMajoros BencétésTölgyes Dorottyát, akik korosztályukban európai szinten meghatározó pingpongossá váltak.”
A mester nem a számtalan hazai és nemzetközi szinten szerzett éremre a legbüszkébb – sokkal inkább örül az egyesület által betöltött szerepnek a tizenkétezres lélekszámú kisvárosban:
„A közösség ereje lenyűgöző, mint ahogyan a hangulat is. Ha valaki néhány évet nálunk játszott, az soha nem maradt nyomtalanul: a személyiségben, az életben vagy az eredményekben visszaköszöntek az itt eltöltött esztendők. Nyírbátorban a harmónia uralkodik. Ugyanolyan boldogan »nevelkedik« nálunk a tízéves kisgyerek, mint akár a nyolcvanéves, idős emberek.”
Csekőnek fontos a város, a közösségépítésre is ugyanolyan küldetésként tekint, mint az utánpótlás-nevelésre:
„Amondó vagyok, a sportklubok feladatához hozzátartozik, hogy szervesen illeszkedjenek a város működésébe. Bármely önkormányzat – ha akarja – tudja finanszírozni a nevelőműhelyek alapvető működését, az egyesületek pedig jó esetben ezért cserébe a vezetőség közösségformáló igényeinek is eleget tesznek. Mi rendszeresen részt veszünk a helyi eseményeken, és bárkinek lehetőséget adunk a sportolásra – a legkisebbektől a legidősebbekig akárki jöhet játszani. Nem mellékes, hogy immár olyan létesítménnyel büszkélkedhetünk, amelyben szórakoztató központ is helyet kapott.”
Tavaly decemberben adták át a nyírbátoriak felújított bázisát, a Tölgy-Major Vendégházat, amely európai színvonalú felkészülési lehetőséget kínál a helyieknek, valamint az oda látogató játékosoknak. A sportkomplexumban − a pingpongterem és az imént említett közösségi tér mellett − huszonöt fő befogadására alkalmas szálláshely, orvosi- és masszázsszoba, előadóterem, és erőnléti edzésekre alkalmas karateterem is helyet kapott.
„Többeket megmosolyogtat, hogy pont Nyírbátorban hoztuk ezt létre. Az edzőkollégáktól ilyenkor általában megkérdezem, jártak-e már valahaOchsenhausenben? A sportágban jártasak tudják, hogy ebben a német városban van az asztaliteniszezők egyik legnívósabb európai műhelye (volt idő, amikor a felnőtt-világranglista top tíz versenyzőjéből négy ochsenhauseni volt – a szerk.). Azt ugyanakkor kevesen sejtik, hogy egy kilencezres lélekszámot el sem érő kisvárosról van szó. Így hát miért is ne lehetne Nyírbátorban ez a létesítmény?”
A fejlesztéssel egyenesen arányosan a célok is magasabb szintre emelkedtek a klubban:
„Létrehoztunk egy európai színvonalú utánpótláscentrumot. Majoros Bence neve meglehetősen vonzó, már ő is megfelelő körülmények között készülhet itthon. Próbáljuk arra ösztönözni, hogy minél gyakrabban hozza magával az edzőpartnereit Németországból, így igazán kiemelkedő kvalitású pingpongosokkal dolgozhatnánk itt. Nem mellesleg Tölgyes Dorottyának is lehetősége nyílna arra, hogy velük eddzen. Az ő fejlődése is biztosítva lenne a partneri hálózatunk segítségével. Emellett a nemzeti együttest és a paraválogatottat is vendégül láthatjuk, ehhez hasonló létesítmény ebben a sportágban ugyanis nincs még egy Magyarországon.”
További korosztályos hírekASZTALITENISZsportági aloldalunkon.
