Kosárlabda: „A sportágnak is érdeke, hogy működjön a rendszere”

A múlt héten Székesfehérváron edzőtáborozott az U18-as és U16-os fiú és leány kosárlabda-válogatott. A fiatalabb hölgyek között különösen nagy problémát okozott a nagy mértékű hiányzás; Mészárosné Kovács Andrea csapatában a 21 meghívott kosarasból csupán tizenegy tudott készülni; sokan a koronavírus miatt maradtak távol, de akadtak sérültek is. Mi a helyzet a másik három együttesben?A múlt héten Székesfehérváron edzőtáborozott az U18-as és U16-os fiú és leány kosárlabda-válogatott. A fiatalabb hölgyek között különösen nagy problémát okozott a nagy mértékű hiányzás; Mészárosné Kovács Andrea csapatában a 21 meghívott kosarasból csupán tizenegy tudott készülni; sokan a koronavírus miatt maradtak távol, de akadtak sérültek is. Mi a helyzet a másik három együttesben?

Mészáros Lajos szerint nem egyszerű a jelenlegi helyzet, de a sportág érdeke, hogy folyamatosan működjön a rendszere  •  Forrás: digisport.hu

„Az U16-os leányválogatottból hiányoztak a legtöbben, de a többi keret sem volt teljes. A játékosokat a jelenlegi helyzetben nem kötelezhetjük a táborban való részvételre, tisztában voltunk a várható létszámmal. Az összetartásokat nyáron is megtartottuk, a Héraklész-programnak helye van a versenynaptárban, hiszen készülünk a jövő évi Európa-bajnokságokra és a hazai rendezésű U19-es női vébére. Utóbbi együttes, valamint az U20-as válogatottak összetartását november végére tervezzük” – nyilatkozik a szövetség szakmai és utánpótlás-bizottságának elnöke, Mészáros Lajos.

Adódik a kérdés: a mostani járványügyi helyzetben mekkora létjogosultsága van a válogatottak edzőtáborainak?

„Ahogyan a bajnokságokat, úgy az utánpótlás-válogatottak programjait, illetve más szövetségi utánpótlás-fejlesztési eseményeket is fontos megrendezni. Mindegyik sportágnak, így a kosárlabdának is érdeke, hogy megállás nélkül működjön a rendszere. Az összes programunk zajlik; ugyan nem mindenhol teljes a létszám, de folyamatosan dolgozunk és ha a helyzet úgy kívánja gyorsan változtatunk”.

Ősszel tehát a fiatalok bajnokságait egyaránt elindították, a helyzet ugyanakkor hasonló, mint a felnőttbajnokságokban; gyakran van példa arra, hogy egy-egy csapat képtelen vállalni meccset, meccseket. Mennyivel nehezebb az utánpótlás-válogatottedzőknek dolgozniuk így?

„Ez a szakmai stáboknak is nagy kihívást jelent. De ugyanez bárkiről elmondható, aki a sportban tevékenykedik; a versenyzőkről, az edzőkről és a vezetőkről egyaránt. Napi szinten újabb kihívásokkal állunk szemben, mindenkinek alkalmazkodnia kell a folyamatos változásokhoz. A mesterek és a játékosok is kapnak segítséget, a válogatott kosarasok fizikai állapotát ugyanis rendszeresen mérjük és ha szükséges otthon végezhető feladatokat kapnak. A játékosok a válogatott keretekkel dolgozó sportpszichológusokkal is folyamatosan tarthatják a kapcsolatot, hogy a járványhelyzet miatt kialakult problémákat könnyebben feldolgozhassák. Ez a legtöbb, amit tehetünk.”

Kíváncsiak voltunk arra is, melyek a legfőbb tapasztalatok az utánpótlás-bajnokságokban.

„Az utóbbi években közel háromszáz iskolai tornatermet újítottunk fel és tettünk alkalmassá az edzések megtartására, a mérkőzések lejátszására. Az intézmények fenntartójától és a törvényektől függően, az együttesek csak részben használhatják ezeket a helyiségeket, ily módon – különösen az alsóbb korosztályokban – sok csapat nehezen tudja megtartani az edzéseket, illetve lejátszani a bajnoki mérkőzéseket. Ezáltal hatalmas felelősség hárul a klubokra, amelyek maximálisan partnerek a problémamegoldásban. Mi ezzel együtt arra törekszünk, hogy a szövetség égisze alá tartozó összes versenysorozat, program megmaradjon.”

További korosztályos hírekKOSÁRLABDÁBANa sportági aloldalunkon.