Kick-box: parádézott a magyar utánpótlás a budapesti vk-n

Nemcsak a 45 országot reprezentáló több mint ezerhétszáz harcos, hanem a számítógépes szakemberek is alaposan próbára lettek téve a háromnapos budapesti kick-box világkupán az elképesztően zsúfolt versenyprogramnak köszönhetően. A részvételi csúcsból is eredően szinte megállás nélkül zajlottak a küzdelmek, illetve követték egymást jóformán szünetmentesen a formagyakorlatok, amelyek már pusztán azért is jelentettek komoly kihívást sportolónak, komputerkezelőnek – továbbá bírának, csapatvezetőnek - egyaránt, mivel a „kezes-lábasok”, azaz bokszkesztyűt viselő vagy éppen fegyverrel bemutatózó versenyzők a kick-box mind a hét, ringes és tatamis szabályrendszerében indulhattak a vk-n.

A világkupán megtelt kick-boxolókkal a BOK Csarnok  •  Forrás: Facebook

Ennél fogva a fiúknál és a lányoknál – a gyerkőckorúaktól a felnőttekig bezárólag - valamennyi kor- és súlycsoportban folyt a megméretés, ráadásul a szabályok megengedte módon a leginkább vállalkozó kedvűek akár több műfajban és súlykategóriában is kipróbálhatták magukat. Így jött össze az igazán elképesztő szám: a mezőnyt alkotók összesen 3040 (!) nevezést adtak le a harcba indulás előtt... A „tömegjelenetek” iránt érdeklődő szurkolóknak csupán azért nem kellett kapkodniuk a fejüket a BOK Csarnok lelátóin, mert a koronavírus-járvány megkövetelte óvintézkedések sorát életbe léptető magyar házigazdák úgy döntöttek, hogy a fertőzés kockázatát minimálisra csökkentve nézők nélkül rendezik meg az idei világkupát. Ahogyan Galambos Péter, a Magyar Kick-box Szövetség elnöke a lényeget a viadal előtti sajtótájékoztatón megfogalmazta: a jegybevételnél fontosabb a biztonság.

Fontos volt persze a hosszú kényszerszünetet követő első nagy világversenyen való méltó helytállás, az eredményesség is, és ebből a szempontból sem lehetett rosszkedvük a hazai szervezőknek, hiszen kevéssel az után, hogy júliusban a NOB teljes jogú sportágként fogadta el a kick-boxot, összességében Magyarország végzett a vk éremtáblázatának élén. Kick-boxolóink csak aranyéremből 87–et szereztek (a 88ezüst és a 113 bronz mellett), s mivel a legfényesebből tízet gyűjtöttek a felnőttek, a többit pedig a 7-18 éves korosztály képviselői tartották idehaza, perspektivikusan nézve a dolgot leszögezhető: ha a sportág például már a 2028-as Los Angeles-i olimpián a hivatalos program része lesz, az akkorra beérő mostani fiataljaink szép reményekkel vághatnak neki az ötkarikás bemutatkozásnak.

Utánpótlásunk hétvégi produktumából, a több mint félszáz aranyérem gazdái közül roppant nehéz, és még inkább igazságtalan lenne bárkit is külön kiemelni, lehet találni azonban szempontot, amely alapján mégiscsak nevesíthetők a legjobb utánpótláskorú magyar kick-boxolók. Jelesül azok említendők meg írásunkban, akik nem egy, hanem több medált is kiérdemeltek a BOK Csarnokban. Az éremhalmozók élére kívánkozik a legeredményesebb klub címét is begyűjtő Halker-Király Team Kick-box Akadémia eminense, Hegedűs Ramona, akinek öt érmet - egy-egy arany és bronz mellett három ezüstöt – akasztottak a nyakába. Klubtársa, a szintén kadét korosztályos Kiss Zsófia négy (!) világkupa-elsőséget harcolt ki, az ugyancsak a Halker-Király csapatát erősítő Enyingi Sára pedig két aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot küzdött össze magának. A triplázók együtteséhez tartozik Kiss Georgina Dzsesszika (2 arany, 1 ezüst), Törő Eszter (2 arany, 1 ezüst) és Polgár Dávid (2 arany, 1 bronz).