Labdarúgás: messze még az európai élmezőnytől a leányutánpótlás
A hazai leány futballutánpótlásról kevés szó esik a sportági diskurzusban, sokan beérik az eredmények felszínes értelmezésével, amelyekből az látszik, hogy nem túl sikeresek a szakág magyar fiataljai európai szinten: az U19-es és az U17-es válogatott rendre képtelen eljutni a korosztályos Európa-bajnokságokra, a fiúkhoz hasonlóan nem tartozik a kontinens élmezőnyéhez, pedig azt gondolhatnánk, hogy a kisebb konkurencia mellett könnyebb odaérni.
Az MLSZ női bizottságának elnöke, Török Gábor arra világított rá, hogy az Eb-re azért is nagyon nehéz kikerülni, mert csak a legszűkebb elit kvalifikálhat.
„Azt tudni kell, hogy a lányok Európa-bajnokságán jelenleg nyolc nemzeti csapat vehet részt, pontosabban hét plusz a rendező. Ennek lebonyolításnak a reformja tervben van, de
Ezért az MLSZ nem is ezt a célt tűzte ki, hanem az elitkörös szereplést, és azt évek óta el is érik együtteseink.”
Ahogyan az idén is, hiszen a 2024-es Eb selejtezősorozatában mind az U19-es, mind az U17-es leányválogatott bejutott az A-ligába, ahonnan kvalifikálni lehet a kontinensviadalra. Az U19-esek ráadásul nagyon nehéz csoportba kerültek az első szakaszban, de az élmezőnybe tartozó Franciaország és Olaszország ellen is szoros meccset játszottak, az U17-esek pedig megverték a jó erőkből álló belga csapatot. Ugyanakkor arra sokan felkapták a fejüket, amikor ez utóbbi együttes november elején 8–0-ra kikapott az angoloktól. Török erről így nyilatkozott:
„A leányfutballban hatalmas különbségek vannak, a női labdarúgásnak ez egyebként is sajátja, és egyáltalán nem ritka a nagy arányú győzelem. A feladat az, hogy minél kevesebb olyan vereségbe szaladjunk bele, mint az angolok ellen az U17-esek, de azt kell, hogy mondjam: most ez a papírforma.
Felvetődik a kérdés: hogyan lehetne közelebb kerülni a legjobbakhoz, mit tett ennek érdekében az elmúlt időszakban a labdarúgó-szövetség?
„Egy évtizede indult egy program az MLSZ-ben, amelynek a célja, hogy tömegesítse a női labdarúgást. Ez volt a hetvenhét pontos terv” – mondta Török. – Ha a számokat nézzük, akkor ezt rendkívül sikeres projektnek minősíthetjük, hiszen lényegében eltűntek az úgynevezett fehér foltok a térképről. Ma már ötven kilométeres körzetben mindenki talál magának csapatot, ráadásul elindult az akadémiai képzés a lányok számára is. A kérdés az, hogy a mennyiségi növekedés mikor jelenik meg a minőségben. Persze vannak biztató jelek, de mindannyian arra várunk, hogy egyértelmű legyen a jelentős előrelépés.”
A rendszerbe belépő fiatal lányoknak pedig hamar lehetőségük nyílik bemutatkozni a felnőttmezőnyben is.
Ez jól látszik a női NB I-ben, amelyben rengeteg tizenéves szerepel, és ezek a játékosok nem olyan erőltetett próbálkozások, mint időnként a férfiélvonalban a fiatalszabály miatt, ezért például a nőknél nem is lenne értelme ilyen rendszert bevezetni. Ugyanez a felnőttválogatottra is igaz, abban is sok ígéret számít alapembernek.”
Ám a nagy ugráshoz elengedhetetlen lenne, hogy a hazai labdarúgó-közösség is jobban nyisson a női foci felé, ahogyan Spanyolországban vagy Angliában. A bizottság elnöke erről azt mondta:
A MLSZ felülről próbálja segíteni, hogy ugyanúgy kezeljék mindkét nem labdarúgását, de amíg a társadalmi igény nincs meg, addig biztosan nem tudunk előre lépni ez ügyben.”
(Kiemelt képünkön:Szabó Dóra győztes gólt szerzett az U17-es válogatott Belgium elleni Eb-selejtezőjén Forrás: MLSZ)
