Mácsik Miklós: A gyerekenergiát ki kell használni
Mácsik Miklós 1990-ben kezdett el evezni, 2005-ig versenyzőként volt a sportágban, azóta pedig edzőként dolgozik. Elmondása szerint a váltás – szinte – teljesen gördülékeny volt.
„Egy rövid időszak volt a versenyzés és az edzősködés között, amikor az iskolai elfoglaltságaim miatt picit eltávolodtam az evezéstől, annak ellenére, hogy ekkor is igazolt sportoló voltam – emlékszik vissza Mácsik. – Egerben szereztem a testnevelő tanári diplomát, a TF-en pedig a gyógytestnevelőit. Rapcsák Károly mesteredzővel dolgoztam versenyzőként, ő már korábban is pedzegette, hogy jó ötlet lenne, ha kipróbálnám az edzősködést. Mindig voltak olyan személyek az életemben, akik terelgettek, Nagy Gábor vezetett be a gyakorlatban a szakma rejtelmeibe, fél éven át közösen dolgoztunk a váci klubban, 2005 szeptemberétől pedig már tulajdonképpen magamra voltam utalva. Furcsa kimondani, hogy az edzői pályafutásom már több mint húsz éve tart…
Imádom ezt a sportágat, a csírája mindig bennem volt, hogy ezzel akarok foglalkozni, de kellett hozzá külső ráhatás, hogy tényleg erre kanyarodjak.
Mindig is utánpótláskorúakkal foglalkozott, jelenleg a 14 év alatti fiúkat készíti fel. A váci klubban jelenleg 20-25 korosztályos evezőssel dolgozik közvetlenül, az elmúlt tíz évben pedig már vezetőedzőként segíti az egyesületet, ilyen módon 45-50 fiatal munkáját felügyeli.
„Korábban a szisztémánk szerint végig kísértük az utánpótláskoron a sportolóinkat, így többekkel az első húzásoktól egészen a nemzetközi porondig jutottunk, voltak U23-as világ- és Európa-bajnoki érmes versenyzőim.”
A legnagyobb sikereket az Ács Kristóf, Bácskai Máté összeállítású kétpárevezős duó érte el, amely 2013-ban Olimpiai Reménységek Versenyét nyert, két évvel később bronzérmet szerzett az ifjúsági világbajnokságon, U23-asként pedig Európa-bajnok lett 2018-ban.
Ahogyan ő fogalmaz, „alapvetően pedagógus vagyok”; testnevelő tanárként dolgozik, a Cházár András EGYMI-ben (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény).
„Sikerült az intézményben rávennem több gyereket is, hogy próbálja ki az ergométeres evezést, közülük pedig jó páran már az egyesületben vízen is sportolnak. Óriási öröm, hogy az iskolával elindítottuk ezt a paraprogramot. A kezdetek óta gyógypedagógiai intézményben tanítok. Vác kisváros, a helyi testnevelőkkel rögtön megismertük egymást, miután az edzősködés is bejött az életembe, az evezést sikerült még inkább elterjeszteni. Nem volt nehéz eljuttatni a sportágunkat más intézményekbe, szinte csak egy telefonba került, és már vittük is az ergométereket; abban az időszakban nagyon könnyen ment a toborzás. Szép lassan pedig elismert és szeretett klubja lettünk Vácnak.”
A fogyatékos gyerekek számára ezzel új kapukat nyitott meg, lehetőséget teremtett az integrációra, hiszen a tehetségesebbeket olyan versenyekre is elviszi, amelyeken együtt evezhetnek az ép társaikkal.
„Hihetetlenül sokat jelent ez nekik. Sokan azt gondolják, hogy ezeket a gyerekeket kiközösítik, pedig a sportközegben erről nincs szó, ugyanolyan tagjai a társaságnak, mint bárki más, ugyanúgy viszonyulnak hozzájuk. Van, aki kiskorában éktelenül rossz gyerek volt, mára pedig a csapat egyik legügyesebbje, legjobban viselkedő tagja vált belőle.
Próbálom azt elérni, hogy ezeknek a fiataloknak is legyen valamiféle jövőképe.
A szakember a minél stabilabb közösség érdekében rengeteget tesz, sokat beszélget a tanítványaival, jó hangulatot teremt, számos külön programot (például túrák, akár kerékpáron vagy vízen is, sátrazás, asztalitenisz-verseny, szalonnasütés…) szervez, a farsangi mulatságot és a karácsonyi ünnepséget is elvállalja, sőt pályázatokat is ír, amilyen módon csak lehet, segíti a klubja működését. Amikor a szakemberrel beszélgettünk, akkor is éppen a házi asztalitenisz-bajnokság zajlott a fiatalokkal.
„A legfontosabb, hogy sportoljon a gyerek, és szívvel-lélekkel csinálja. Ha pedig lehet, evezzen, mégiscsak a mi sportágunk! A lényeg, hogy közösséget alkossanak a fiatalok, tartozzanak valahova, ez a mai világban elengedhetetlen. Azt észrevettem, hogy a koronavírus időszaka óta nehezebb a gyerekek figyelmét megfogni, visszaesett a motivációjuk, pedig óriási energia lakozik bennük, amit nekünk, szakembereknek ki kell használnunk.”
(Kiemelt képünkön, balról: Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Mácsik Miklós és Baji Balázs, a Sportintézet főigazgatója a díjátadón Forrás: Vác Városi Evezős Club)
