Kaliba Viktor: Nem tragédia, ha elmarad az utolsó négyszáz
Nem úszott versenyszerűen a Bátori Sárkány Úszóegyesület vezetőedzője, Kaliba Viktor, akinek legsikeresebb tanítványa, Antal Dávid ifjúsági Európa-bajnoknak és világbajnoki ezüstérmesnek mondhatja magát 200 méter pillangón.
„Világéletemben sportoltam, fociztam, kézilabdáztam, atletizáltam, elsősorban súlylökésben voltak jó eredményeim. Az úszás úgy jött az életembe, hogy középiskolásként néztem a sydney-i olimpiát, és felfigyeltem egy fekete dresszes ausztrál zsenire, aki legyőzött mindenkit. Ő volt Ian Thorpe. Nem igazán értettem, hogyan nyer, miközben kevesebb tempót csinál, mint a többiek” – emlékezett vissza Kaliba.
A főiskolán aztán földrajz-testnevelés szakra iratkozott be, az úszás módszertanát Vajda Tamás, az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes versenyző, Szabó Tünde edzője tanította neki.
Maga az oktatás fogott meg engem. Tetszett, hogy milyen hatékonyan és viszonylag könnyen meg lehet tanítani úszni a gyerekeket.
Ezért minden nyáron a nyírbátori szezonális strandon már úszásoktatással foglalkoztam, majd 2010-ben, amikor átadták a Sárkányfürdőt, úszómesterként kerültem ide. A városban mindenki nagyon örült az uszodának, rengeteg szülő hozta a gyerekét, és mutatkozott igény arra, hogy rendes edzéseket is tartsunk, úgyhogy létrehoztuk az úszóegyesületet, amely a mai napig működik. Nyírbátornak elég nagy a vonzáskörzete, sokan járnak hozzánk a közeli településekről.
Kaliba a főiskola után nem sokkal elvégzete az úszó szakedzői képzést is, sőt fogékony volt kollégái meglátásaira is.
„Soha nem szégyelltem kérdezni, rengeteg edzőhöz ellátogattam, megkértem, hogy hadd legyek ott az edzésen, hadd nézzek bele az edzésnaplóba. Rám a legnagyobb hatással Magyarovits Zoltán mesteredző volt.
Lenyűgöző volt a nyitottsága, bármikor elmehettem hozzá, bármikor kérdezhettem tőle tapasztalatlan edzőként is.
Meg kell említenem még Farkas Andrást is Ajkáról, aki szintén nagyon jó tanácsokkal látott el. Sokan azt gondolják, hogy magunknak kell kitalálni mindent, de ez nem így van. Meg kell osztani egymással a tudást, mindenkitől lehet valamit tanulni.”
Kíváncsiak voltunk, érzi-e hátrányát annak, hogy a fővárostól messze, Nyírbátorban készülnek.
„Természetesen a hazai és a nemzetközi versenyekre való utazáskor nekünk általában rá kell számolnunk néhány órát, de szerintem
több az előnye annak, hogy kisvárosban, védett környezetben dolgozunk.
A kisebb szakosztályban a kiemelkedő tehetségekre több figyelem jut, valamint a hétköznapok is egyszerűbbek: mindenkihez közel van az uszoda, néhány percre az iskola, nem úgy, mint a fővárosban, ahol egyeseknek sokat kell utazniuk az edzés előtt és után.”
A mesternek több sikeres úszója is volt már: Csoba Adrienn, aki serdülőválogatottságig vitte, a 100 pillangón a nyírségi kisváros első magyar bajnoki címét szerző Bégányi Ábel, majd jött a jelenleg is tartó Antal Dávid-éra. Arról is érdeklődtünk, hogyan hat rá edzőként és az egyesületre Antal remeklése.
„Nagyon furcsa volt megélni azt, hogy én már láttam, milyen időket úszik, és
tudtam, hogy a két héttel később esedékes versenyen meg fogja verni a mezőnyt.
A nagy sikerek után kellett foglalkozni azzal is, hogy Dávid ezt jól kezelje, ezért pszichológus segítségét kértük, aki a mai napig támogatja őt. A csapatunk többi része valamelyest megsínyli Dávid szereplését, mert sokszor utazom vele, nem tudok ott lenni az edzéséken. Azért szerencsére a kollégáim jól helyettesítenek, tehát az edzések színvonala nem romlik a távollétünk miatt.”
Kaliba úgy látja, manapság kevesebb az igazán motivált gyerek.
„Sajnos azt tapasztalom, hogy a legtöbben nem akarnak sokat edzeni, hanem csak hetente kétszer-háromszor jönnek le. Ezzel persze nincs baj, csak a versenyzéshez nem elég. A szülők is úgy vannak vele, hogy itt jó helye van a gyereknek, de a versenysporttal járó áldozatokra már kevesen vevők.”
A tréner elmondta, hogy ugyan biztosan nem csinált tökéletesen mindent a pályája elején, mégsem változtatna semmin.
„Ha valami másképpen csináltam volna, lehet, hogy nem ide jutok. Kellettek a hibák és a rossz tapasztalatok is ahhoz, hogy most itt tarthassak. Sokat változtam
az elmúlt tizenhat évben, három vagy négy különböző edzőtípus voltam már.
Nem tudatosan alakultam át, hanem a közeg és a tapasztalat formált igazából. Másképpen tárgyalok a szülőkkel, nem élem meg tragédiaként, ha valaki elmegy osztálykirándulásra, sőt én küldöm, hogy érezze jól magát, ahogyan abból sem csinálok drámát, ha az edzésen rászánunk tíz percet arra, hogy hétköznapi dolgokról beszélgessünk, és emiatt elmarad az utolsó négyszáz méter.”
(Kiemelt képünkön: Antal Dávid és Kaliba Viktor Forrás: Bátori Sárkány Úszóegyesület)
