Kosárlabda: jót tettek az amerikai tapasztalatok Toman Rékának
Mint arról beszámoltunk, két győzelemmel és egy vereséggel a második helyen zárta az U20-as női kosárlabda-válogatott a spanyolországi Sanlúcarban rendezett nemzetközi felkészülési tornát. Magyar Gergely együttese – amely július negyedikétől Eb-n szerepel Litvániában – előbb 63–58-ra verte a belgákat, majd 65–55-re kikapott a belgáktól, míg zárásként 61–59-re legyőzte a házigazda spanyolokat.
„Összességében abszolúte jó élményekkel és pozitív érzésekkel zártuk a spanyolországi tornát – kezdte az értékelést a válogatott csapatkapitánya, Toman Réka az Utánpótlássportnak. – Nyilvánvalóan, kijöttek a hibák is, és felszínre került, hogy melyek azok a területek, amelyeken még mindenképpen dolgoznunk kell az Eb kezdetéig hátralévő időszakban. Ugyanakkor jó dolgokból is akadt bőven, bizonyos szakaszokban kifejezetten előremutató kosárlabdát tudtunk játszani.
Egyénileg és csapatszinten is sokat tanultunk és nagyot léptünk előre ennek a három meccsnek köszönhetően. A hibákon igyekszünk javítani, és szeretnénk tovább vinni ezt az energiaszintet és intenzitást.
Toman a németek és a belgák ellen is tíz pont felett zárt, és várhatóan az Európa-bajnokságon is vezérszerep várhat rá. A 2006-os születésű bedobóreménység a Csata DSE-ben kezdte a pályafutását, majd két Sopronban töltött évad után tavaly nyáron Amerikába tette át a székhelyét, és azóta a University of Missouri csapatát erősíti az NCAA-ben, az egyetemi bajnokságban játszva.
Nagyon jó döntést hoztam azzal, hogy tavaly nyáron kiigazoltam az USA-ba. Teljesen más világba csöppentem: merőben más Amerikában a játékstílus, a munkamódszer és a gondolkodás is.
A szigorú csapatjáték helyett inkább az egyéni képességekre épül a játék, ugyanakkor mégis megvan az a része is az amerikai kosárlabdának, hogy kollektívaként, együtt mozogva, egymásért küzdve kell játszani. Az ehhez való alkalmazkodáshoz időre volt szükségem, de szépen lassan belerázódtam, és több szegmensben is rengeteget fejlődtem az első tengerentúli évemben. Az Amerikába kerülés persze nagy váltás volt a karrieremben, de hosszú távon sokat fogok ebből profitálni. Mindenképpen azt tervezem, hogy négy évig maradok kint az egyetemen. Az amerikai kosárlabda jóval fizikálisabb és gyorsabb, mint a magyar, illetve általában az európai játák. Ezeken a területeken kellett a legtöbbet javulnom, és szerintem sikerült is.
Agresszivitásban például sokat léptem előre, és ez elsősorban a védekezésemen látszik meg. A lepattanózás és a labdaszerzés terén is jóval hatékonyabb lettem.
Hangsúlyozta, az egyéni képességek fejlesztésére és a fizikum erősítésére különösen nagy hangsúlyt fektetnek Amerikában.
Rendkívül inspiráló, motiváló és támogató a kinti közeg, alapvetően az edzők és a játékosok is roppant segítőkészek, és az edzéseken tapasztalt maximalista hozzáállás tényleg minden egyes nap plusz energiával töltött fel, ezzel pedig jobb és jobb teljesítményre sarkallt, hogy mindig kihozzam magamból a maximumot.
Most az U20-as válogatottban csapatkapitányként ugyanezt a mentalitást igyekszem behozni a csapatba, példát mutatni, és buzdítani a többieket. Az amerikai tapasztalatok után izgatottan és nagyon motiváltan jöttem haza a nyárra, és alig vártam már, hogy újra együtt játszhassak a lányokkal a válogatottban. Szeretem a közeget, a játékostársakat és a szakmai stábot egyaránt, így élvezetes a munka együtt. Ez lesz az utolsó utánpótlás Európa-bajnokságom, szóval szeretném szépen lezárni ezt az időszakot válogatottmezben.”
(Kiemelt kép forrása: FIBA)
