Steinmetz nagy húzása

A ráúszást követően amúgy is a vizet nézte mindenki. Egy-egy előnygól ágyazott meg a derbinek, itt is, ott is a lövőművészek egyike volt biztoskezű. (Varga, illetve Nyéki). Eztán a kapufa döntött az angyalföldiek mellett (Madaras), majd a vendégek ellen (Hosnyánszki), s miután a piros-kékeknél a cserecenter Máthé is ki tudott harcolni egy fórt, Madaras növelhette az előnyt, miközben a túloldalon, szintén létszámfölényben a labda csak a kezek között szálldogált, kapura nem repült (3–1).
Mindez nem vidította fel annyira az angyaflöldi tábort, hogy a szünetben megérkező Vári Attila fejéhez ne vágjon válogatott sértéseket, valahányszor szünetelt a játék. A Dominóba igazolt pólósnak így sokat kellett nyelnie, elvégre Hosnyánszki átlövésgólját, majd Binder fórban kioldott bombáját követően is megszakadt a meccsfolyam. Még a Tóth László forgatása után négyest itélő Marjai játékvezetőnek is kevesebb jutott, mint az ex-csapatkapitánynak, ami azért mutatta, nem mindig a sportélmény az elsődleges az ezerfejűnek. Katonás mellesleg nem tévesztett – miképp Vindisch sem, avagy a Vasas ekkor igen hatékonynak bizonyult emberelőnyben. ellentétben a zöldekkel, akik ezúttal már lőttek, ám sem Székely, sem Nyéki nem járt eredménnyel – bezzeg Máthé sok kar között is meglelte a rést, hatodjára is. Binder elképesztően nagy szabaddobás-gólja alkalmasint a szünetre eldöntötte volna a partit, csakhogy Marjai kivetnivalót talált az Olaszországból megtért játékos lövőmozdulatában (nem volt folyamatos), azaz maradt a 6–3.
Nyéki lelte meg időlegesen a fonalat a harmadik rész elején, ezt követően azonban nagyobb hullámvölgy következett, a piros-kékek kissé elpilledtek (többször is leszerelték őket), a Fradisták meg idegeskedtek (két rossz átadás). Steinmetz zökkenthette volna vissza az övéit, de lécre püfölte a ziccert, viszont az elletámadásból is hiányzott a szellem. Egy időkéréses for aztán mintha átlendítette volna az angyalföldieket a holtponton: Binder labdája vitte be Pelle kezét. Mígnem egy mázilista büntető – Lehmann két védő között harcolta ki, miután utánavetette magát egy elveszettnek tűnt labdának – továbbra is "képben” tartotta a vendégeket. Sőt, Székely megpattanó, s így bevánszorgó lövése izgalmas zárórészt készített elő, különösen, hogy Pelle valahára védeni tudott hátrányban, mindjárt kétszer is (7–6).
S lőn: Katonás bődületes, kapufás átlövésgólja másfél perc után az egyenlítést jelentette, majd Pelle kapott bele bravúrral Steinmetz centerezésébe. Megtorpanni látszott a Vasas, Hosnyánszki előnyben elengedett, elhajlásos lövésével már vezetett az FTC, Madarasét Pelle ugyanakkor a lécre nyomta három perccel a zárás előtt, később Steinmetz második ziccerét és Vindisch távoliját is hárította. Amikor öt másodperccel a duda előtt Tóth Frankét is kiütötte hátrányban, úgy festett, eldőlt a meccs, ám a szögletet követően Madaras bátran felrakta a labdát Steinmetznek, aki közelről behúzta – hat tized másodperccel a vége előtt mentve döntetlenre a partit.
Amikorra mindenki lehiggadt, tán belátta: ez így volt igazságos.

Mestermérleg
Földi László: – A csapategység diadala volt, a játékosok fantasztikusan küzdöttek egymásért. Talán kicsit elfáradtunk, hiszen nincs elegendő cserénk, de a hatalmas akarás végül meghozta az eredményt.
Gyöngyösi András: – Borzalmasan kezdtünk, ám aztán összeállt a játékunk, fordítani tudtunk, s a végén nyerhettünk volna, rutintalanságunk miatt azonban elúszott az egyik pont. Ennek ellenére úgy gondolom, sikerként kell értékelni ezt a döntetlent.