Kiss: Jó időben jó helyen

–Jól érezte magát a kapuban?
–Miután nem lett gól az esetből, mondhatom, hogy igen –mosolygott Kiss Gergely, a Domino-BHSE klasszisa, aki főszerepet vállalt csapata Ferencváros felett aratott, nehéz, 6–5-ös győzelméből: egyrészt három gól fűződik a nevéhez, másrészt a harmadik negyed legvégén, 4–3-as Fradi-vezetésnél kapusként is megállta a helyét.
–Mi is történt pontosan?
–Miután Kovács "Gólyát” kiállították a bírók, nem volt idő gondolkozni, gyorsan beúsztam a kapuba. Szerencsémre nem játszotta ki a helyzetet a Fradi, nem mozgatta meg a falunkat, Katonás Gergő hamar eldobta a labdát. Ismerem őt, sokat játszottunk együtt, tudtam, éreztem, hogy a bal sarkot veszi célba, így eldobtam magam, mondhatni elvetődtem. Akkorát nem tudtam ugrani, mint egy kapus, de igyekeztem.
–Ezt tanúsíthatom, kis híján elérte a labdát.
– De az a kapufán csattant. Szerencsémre onnan a kezemre esett, és nem pattant be rólam. Ha a másik oldalra ugrom, lehet, hogy a hátamról bemegy… A lényeg, hogy megúsztuk, és gyorsan egyenlíteni tudtunk.
–Három–öt helyett négy–négy, ráadásul már csak egy negyed volt vissza. Mi ez, ha nem kulcsmomentum?
–Fontos pillanat volt, nem vitás, de a meccs végig változatos volt. A Fradi ügyesen rombolta a játékot, keményen küzdött, megpróbált bennünket fizikailag leamortizálni. Nem volt könnyű dolgunk, sérülés, betegség, eltiltás nehezítette a helyzetünket, ráadásul hamar, a találkozó elején elveszítettük Biros Petit. Meg kellett szenvedünk a két pontért. Nem olyan lefutott ez a bajnokság, ahogyan azt egyesek hiszik. A BVSC, a Vasas és a Ferencváros éppúgy esélyes a döntőre, mint mi.
–Három forduló, meccseként három gól. Nagyon beindult!
–Semmit sem csinálok másképpen, mint mondjuk akkor, amikor kevesebbszer találtam be. Most nekem jön ki jobban a lépés, jó időben kapom a labdákat, jókor vállalkozom. A Népligetben az utolsó játékrészben fáradt voltam, már-már cserét kértem, ám gyorsan elhesegettem a gondolatot, mondván, a nehéz szituációban ott a helyem a többiek között. Sok apróságon múlik egy-egy játékos eredményessége, viszont a lényeg az, hogy győzzön a csapat, mindegy, kinek a góljaival. Sok jó játékos van a Honvédban, ám ahhoz, hogy igazán jók legyünk, el kell még telnie egy kis időnek. A védekezésünk persze már most is örömmel tölt el, hiszen eddig sorrendben négy, hat és öt gólt kaptunk. Ez kifejezetten biztató, erre lehet alapozni.
–Úgy tűnik, a tárgyalótermi percek sem zökkentették ki a nyugalmából. Könnyen függetlenítette magát az utóbbi hetek történései alól?
–A hétköznapi életben százfelé kell figyelni, család, egyetem, vizsgák, és sorolhatnám a végtelenségig, ám edzésen, meccsen nem létezhet más, mint a vízilabda. Csak így működik. Amúgy pedig én kaptam a pofonokat, nincs semmi tennivalóm, és a lelkiismeretem is tiszta.