Finálét értek az egyéni villanások

Avagy itt vagyunk abban az országban, amelyik a világ tetejét jelenti, aztán egy kupaelődöntő ürügyén mustrát tartunk a legutóbbi második és negyedik összecsapásán. A Vasas kezdő hetese ismerősökből áll - más kérdés, hogy mondjuk, Hesz Máté a tavasszal már-már hobbiszinten űzte a sportágat, most meg kezdő. Steinmetz Barnáról sem gondoltuk volna, hogy egyszer ő lesz a vezér, és végig kommandírozza a meccset a vízben (alkalmas rá, csak eddig mindig akadt valaki a társak közül, aki irányított). A Fradi meg szükségcenterekkel operál, plusz a vad fiatalságot vegyíti egykoron tündöklő, ám ma már a harmincon jócskán túljutott klasszisokkal.
Ennek megfelelően a partit nehéz összevetni a két gárda tavaszi találkájával, ráadásul így idény elején látszik, a csiszolási folyamatok elején tartanak mindkét műhelyben. Az emberfórok megjátszása esetlegesnek hat, kevés a mattig játszott helyzet: bár a Vasas első gólja Steinmetz Ádám látványos húzásából születik, ám később kiderül, ez volt a kivétel, a többi fór nem igazán klappol.

Binder is úgy egyenlít a nyitó negyedben, hogy egy blokkolt labdát küld vissza postafordultával. Egyértelmű tehát, hogy az egyéni zsenialitás dönt addig, amíg "kiforrja magát" a csapatjáték - mindenesetre a második negyed elején elért három angyalföldi akciógól ezt támasztja alá. Különösen Varga Dániel villanásai szenzációsak, s minthogy az újonnan igazolt Nagy Viktorral az élen masszívan zár a Vasas-védelem, úgy fest, ezen a meccsen ennyi elég lehet (4-1). Mígnem a félidő előtt elég harminc másodperc, hogy életre keljen a Fradi, Létay labdája épphogy, Binderé viszont egyértelműen beakad - kezdődhet az üldözőverseny. Vindisch és Steinmetz Barna pompázatos lövései után valami azt súgja, hiába felelgetnek halkan a zöldek (Süveges, később újra Binder), 8-5-nél simának tetszik a végjáték, ám a kissé megtorpanó - tán fáradó - piros-kékek ellen az eladdig sokat nem mutató Katonás visszahozza a reményt. Második gólja után még van 43 másodperc (8-7), ám amikor Bindert kiküldik az ifjabbik Steinmetzről, befellegzik az izgalmaknak.
A Vasas a klubhagyományokhoz méltóan tehát ezúttal sem hiányzik a kupadöntőből, sőt orvosuk, a javíthatatlanul szarkasztikus Dóka doktor még kedélyeskedik is egy sort kifelé ballagva: "Tessék, negyedannyi pénzből megelőztük a Dominót." Na ja, manapság a negyedakkora örömöket is megbecsülik a piros-kékeknél. ---- N ---- &