– Nagyon zaklatott?
– Igen, mert nagyképűen, flegmán, aztán ijedten pólóztunk. Nem játszhatott Nagy Viktor és Boskovic sem a Vasasban, úgy voltunk vele, valahogy majd nyerünk. Így is kezdődött: gyorsan egy nulla ide, aztán volt két fórunk, de kihagytuk őket, pedig ha három nulla, akkor vége is. Ehelyett a Vasas feljött, a nagy mellényünk szűkülni kezdett, aztán már szorítani. Ez a meccs azért borított ki, mert az előző idényben sosem voltunk teljesek, mégis csak egyszer kaptunk ki tőlük, most viszont komplett csapattal ikszeltünk a „féllábas” Vasassal.
– Lehet, hogy a névsor teljes, de kész is a csapat?
– Hat új játékosunk van, közülük három külföldi. Voltak sérültjeink is, aztán Kevin Grahamet elengedtük másfél hónapra a Pánamerikai Játékokra, szóval hektikus lett a szezonkezdet. Ennek ellenére elvárom, hogy ne legyünk nagyképűek, vagy ha már nagyképűek vagyunk, utána ne csináljuk össze magunkat, ha pedig már összecsináljuk magunkat, utána lazuljunk ki, és kezdjünk el ismét játszani. Sajnos nem volt türelmünk elmenni az alapokig... Ha például a Barcelona igazol egy jobbhátvédet – mondjuk azt pont nem kellene, mert van egy elég jó –, akkor tőle nem azt várnám, hogy cselezzen ki öt embert, és utána lőjön gólt, mint Leo Messi, hanem hogy legyen jó jobbhátvéd. A mi Xavink és Iniestánk viszont fogadja el, hogy az újak hibáznak is, mert nincsenek még a mi szintünkön.
– Bajnoki cím után – főleg ha ennyit kellett rá várni – nem törvényszerű némi visszaesés a lelkesedésben, akár csak ideiglenesen is?
– Szerintem nem. A Honvéd és a Vasas is sorozatban nyerte a bajnokságokat, mert az első után nincs teher a csapaton, a bíróknak sem kell már bizonyítani. Tehát a történelem azt mutatja, hogy az első címet a legnehezebb megszerezni.
– Mit tart most a legnagyobb feladatának?
– Ebből a helyzetből egyetlen kiút van, hogy amikor legközelebb Belgrádban játszunk a Partizannal, akkor meg kell mutatnunk, nem nagyképű, mégis beszari brigád vagyunk, hanem jó csapat.
A TELJES INTERJÚT ELOLVASHATJA A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁBAN!
