Nem baj, ha nem lesz gól, iram legyen! – a női pólóválogatott edzésén jártunk

„Nem is tartottam még így edzést” – mondta Cseh Sándor, a női válogatott szövetségi kapitánya a Margit-szigeten, utalva arra, hogy a Széchy uszoda felett már állt a hidegebb időjárás miatt használatos sátor szerkezete, sőt a tetejét már ponyva fedte, oldalról azonban még nyitott volt a terület.

„A lányoknak is furcsa így, félig fel van húzva, most még hideg van, délután viszont már meleg lesz” – jegyezte meg délelőtt tíz óra körül a kapitány.

 

A hölgyek rendkívül intenzív, másfél napos összetartáson vesznek részt, hasonlóból négyet is terveznek az ősszel, ez volt a második ilyen, az elsőt szeptember 20. és 22. között Szolnokon tartották.

Úszófelméréssel kezdődött a tréning, kapkodták is a levegőt a hölgyek, de sokat nem szusszanhattak, mert jöhetett az egykapuzás, megjáratták a labdát, ezzel is hangolva a kétkapus küzdelemre. 

„Nem baj, ha nem lesz gól, iram legyen!” – hívta fel a figyelmet Cseh Sándor, aki ezen a foglalkozáson főként a támadások fejlesztésére, a gyorsaságra helyezte a hangsúlyt. 

Ennek eleget is tettek a játékosok, hajtottak, mentek előre, miközben a játék olykor megszakadt, hogy átbeszéljék a történteket, adott esetben újrakezdjék a figurát. 

Végül szituációs gyakorlatok következtek, majd érkezett a sípszó: „Egészség! Óra tizenötkor ebéd, tizenhárom óra negyvenötkor iroda, tizennégyre jövünk edzésre!” – zárta le a foglalkozást a szövetségi kapitány, akivel ezt követően válthattunk néhány szót.

– Valóban nem tartott még így edzést? – tettük fel a kérdést.
– Tartottam azért ennél sokkal rosszabb körülmények között is, inkább azt mondanám, hogy az elmúlt időszakban hozzászoktunk, hogy fedett vagy nyitott uszodában dolgozunk. Egyébként semmi gond nem volt, amúgy is szeretem az extrém körülményeket, mindenhez tudunk és kell is alkalmazkodni – felelte Cseh Sándor.

– Úgy láttuk, a hölgyek jól állták a sarat, kívülről nem tűnt egyszerűnek a délelőtti edzés.
– A felmérő úszóteszt az elején kemény és fárasztó, maga a vízilabdás közepesen erős volt, de mivel most rövid időn belül négy tréninget tartunk – három víziedzéssel és egy kondiedzéssel –, nem az a cél, hogy egyenként nagyon fárasztóak legyenek a foglalkozások, hanem az, hogy mind a négy edzésre ugyanúgy koncentrálhassunk.

– A következő erőpróbája december közepén lesz a válogatottnak, Portugáliában rendezik a világkupa divízió I-es selejtezőtornáját. Hogy áll jelenleg a csapat?
– Nyilván keretünk van, de ilyenkor nem szeretek még csapatról beszélni. Mármint lelkileg természetesen csapat vagyunk, de a munkában ilyenkor még a lányok a kluboknál vannak fejben, és mi inkább teszteket végzünk és taktikai elemeket gyakorlunk. A cél ilyenkor az, hogy megalapozzuk a világversenyeket megelőző közvetlen felkészülésre a munkát. Ilyen értelemben napról napra változik, hogy milyen állapotban vagyunk, az akarat általában megvan, az odafigyelés néha hiányzik. Viszont ilyenkor igazolódik be, hogy tényleg van létjogosultságuk ezeknek a rövid összetartásoknak, mert amúgy a gondolatok átrendezése a felkészülésből vesz el általában néhány napot, márpedig olyankor erre nincs idő.