
New York Knicks–Cleveland Cavaliers 123–105
Ez  most más volt. Bő egy héttel ezelőtt 108-87-re kikapott a Cavalierstől a  New York ugyanebben a csarnokban, ezen az estén viszont egy másodpercig  sem vezettek a vendégek és végig a Knicks diktált. Dave Fizdale  alakulata lendületes, agresszív támadójátékot mutatott be és már az első  negyedben tíz pont feletti előnyt épített ki, Julius Randle egymaga 15  egységet termelt a nyitó játékrészben, majd a második etapban egy  24-8-as futással húsz pont fölé növelte a különbséget a vendéglátó. A  legnagyobb távolság végül 27 pont volt a felek között, a Knicks győzelme  egy pillanatig sem forgott veszélyben, végig vezetve, 10 blokkal  szezoncsúcsot beállítva, 19 támadópattanót letépve, teljesen simán  nyertek - Randle végül 30 ponttal, 7 lepattanóval és 4 gólpasszal zárt,  Morris 23-at, Barrett 15-öt szórt, a padról Dotson is tíz fölé jutott  még, jól működött a csapat. Zsinórban három jó meccs és két győzelem  után Philadelphiában folytatják majd a szezont, az azért nehezebb  feladatnak ígérkezik.
Nem volt esélye a Cavsnek. A back-to-backet  játszó vendégcsapat végül sem Kevin Love-ra, sem Larry Nance Jr.-ra nem  számíthatott és az első perctől kezdve gyengén kosárlabdázott - a nyitó  játékrészben kilenc (!) labdát adott el a társaság, míg a Knicks egyet  sem, az itt begyűjtött jelentős hátrányból pedig nem volt már visszaút.  Egyénileg a kezdőbe kerülő újonc Kevin Porter Jr. jó játékának (18 pont,  6/11 mezőnyből) örülhetnek, másnak nem nagyon, a korábbi jó formájuk  után most már sorozatban negyedszer szenvedtek vereséget annak ellenére,  hogy 47%-kal bevertek 17 triplát - most Miamiba utaznak tovább, ahol  abszolút nem ők lesznek az esélyesek.
A Knicks legjobb dobói: Randle 30/9, Morris 23/3, Barrett 15/3
A Cavaliers legjobb dobói: Porter Jr. 18/9, Sexton 14/3, McKinnie 14/9
Brooklyn Nets–Indiana Pacers 86–115
Brogdon  és Lamb nélkül nyert a Pacers. A kezdő hátvédpár hiányát a legutóbbi  meccsen nagyon megérezte az Indy és a mostani első negyedben is csak 18  pontot szerzett a gárda, ám a folytatásban rátalált a megoldásra és a  második játékrészben ízekre szedte ellenfelét. Azt a negyedet egy  11-0-val kezdte a Pacers, TJ Warren hét pontot vállalt ebből, később  hozzátettek még egy 13-0-t és miközben a védekezésük ugyanolyan jó  maradt, mint addig, támadásban ezekkel a rohamokkal tetemes előnyt  építettek ki: 41-17-re nyerték a negyedet és 24 ponttal vezettek már a  nagyszünetben. Innentől nem volt más dolguk, mint hogy lehozzák a  második félidőt, Aaron Holiday végül 24 ponttal és 13 gólpasszal kettős  karriercsúcsot szállított, Domantas Sabonis a 16 pontja mellé szintén  karriercsúcsot jelentő 18 lepattanót szerzett meg, Justin Holiday 20  pontot és 4/6 triplát tett hozzá, TJ Warren pedig 19 egységig jutott -  őket a Turner-Bitadze duó kiegészítette még öt kiosztott blokkal és nem  is volt kérdés, hogy melyik a jobb csapat. A sok sérülés ellenére eddig  nagyon magabiztos a Pacers, két vereség után most egy újabb imponáló  győzelmet húzott be idegenben, úgyhogy 8-6-tal továbbra is ott van a  keleti élmezőny mögött.   

Most nagyon nem ment a Brooklynnak. Caris  LeVert korábbi elvesztése mellett ezt a meccset is kiülte Kyrie Irving,  de most egyáltalán nem tudták pótolni az ő hiányát, támadásban teljes  csőd volt a hazai alakulat annak ellenére, hogy Spencer Dinwiddie végül  jó számokat hozott (28 pont, 5 lepattanó, 8 gólpassz). Csapatszinten  azonban egyedül a harmadik negyedben jutottak 18 pont fölé, a többiben  csak szenvedtek, 36%-kal céloztak mezőnyből, 32%-kal tripláztak,  62,5%-kal büntetőztek, ráadásul a lepattanózást is elvesztették 63-40-re  - a festékben 14, a gyorsindításból szerzett pontokat tekintve pedig  kilenc egységgel maradtak le, szinte mindenben gyengébbek voltak a  Pacersnél. Irving és LeVert hiánya ide vagy oda, az ellenfél hiányzóit  is nézve ez nem volt elfogadható teljesítmény hazai pályán, 5-8-cal  továbbra sem állnak playoff-helyen, következőleg a Charlotte elleni  hazai meccset már muszáj lenne hozniuk.
A Nets legjobb dobói: Dinwiddie 28/12, Allen 18, Temple 18/6
A Pacers legjobb dobói: A. Holiday 24/12, J. Holiday 20/12, Warren 19/3
Toronto Raptors–Charlotte Hornets 132–96
A  második félidőben jött a gála. Az első két negyedben nagyon hasonló  erők küzdelmét láttuk, egy kicsit vezetett a Raptors, de nem tudott  dominálni, a Charlotte abszolút tartotta a lépést és csak négy pont volt  közte a nagyszünetben. A fordulás után azonban robbantottak a hazaiak, a  harmadik negyedben OG Anunoby dobta le a csillagokat (16 pont, 6/7  mezőnyből, 4/5 tripla csak ebben a játékrészben), majd a negyedikben  Terence Davis vette át a helyét (mind a 16 pontját ekkor szerezte) és  így végül kiütésessé vált a torontói győzelem - a második félidőt  összességében 72-40-re nyerte a gárda, ezzel idei legnagyobb arányú  győzelmét aratta és továbbra is veretlen maradt saját közönsége előtt.  Az egyetlen gond, hogy a 24 ponttal karriercsúcsot szállító Anunobynak  ismét belenyúltak a szemébe, idén már másodszor, Nick Nurse el is  mondta, hogy jó lenne, ha most már legalább faultot fújnának egy  ilyenre, mert eddig soha senki nem látott semmit - szerencsére nagy baj  talán nincs, a Lowry és Ibaka nélkül küzdő csapat tükörsimán nyert és  9-4-gyel negyedik Keleten, csütörtök hajnalban pedig az Orlandót  fogadja. Még egy adalék: a Raptors 40 gólpasszal franchise-rekordot  döntött, ebből pedig Fred VanVleet nyolccal, míg Marc Gasol kilenccel  vette ki a részét.
Tehetetlen volt a Charlotte. A vendégek egy  félidőn keresztül rendben voltak, a második negyedben Marvin Williams  (4/4 mezőnyből, 3/3 tripla) vezetésével még egy pontzáporosabb időszakot  is túléltek egálközeli eredménnyel, a fordulás után azonban egyszerűen  nem tudtak mibe kapaszkodni - James Borrego vezetőedző szerint nem  működött a támadójáték, tanácstalanná váltak, eladták a labdákat és  szétesett az egész játékuk. Végül húsz alkalommal szórták el a  játékszert és 39 pontot kaptak ezekből, a festékben 58-30-ra maradtak  alul, kaptak 20 triplát, miközben ők maguk összesen öt pontot dobtak  gyorsindításból - a második félidőben már nem voltak egy súlycsoportban  ellenfelükkel, úgyhogy nagyon sima vereségbe néztek bele. 
A Raptors legjobb dobói: Anunoby 24/12, Siakam 20/9, Powell 17/6
A Hornets legjobb dobói: Williams 14/9, Bridges 13/6, Biyombo 13
Houston Rockets–Portland Trail Blazers 132–108
Tele  volt energiával a Rockets. Visszatért a houstoni kezdőbe Russell  Westbrook, Clint Capela és Danuel House, ez a trió pedig érezhetően új  lendületet hozott a csapatba, a kicsit döcögősebb első negyed után  energikus és jó játékkal egyértelmű győzelmet aratott a társaság.  Westbrook ugyan gyengén dobott, de lehozott egy tripla-duplát (28 pont,  9/26 mezőnyből, 13 lepattanó, 10 gólpassz), Capela pusztított a palánk  alatt (22 pont, 20 lepattanó, 4 blokk), House is mindenben benne volt  (11 pont, 3/6 tripla, 6 lepattanó, 4 gólpassz, 3 labdaszerzés), PJ  Tucker is bevert 3/4 triplát, James Harden pedig természetesen ismét  MVP-formában kosárlabdázott - 36 pontját 11/19-es mezőnymutatóval és  5/10 triplával szerezte, magához képest még visszafogottabban is  játszott. A 15 ponttal nyert második negyed után már nem is néztek hátra  a texasiak, végig komoly előnyben játszhattak és bár a különbség  hullámzott, egyszer sem voltak már veszélyben - magabiztos, látványos  játékkal szolgálták ki a közönségüket és húzták be sorozatban nyolcadik  győzelmüket, ezzel fél meccsre megközelítették a listavezető Lakerst. 
Csak  asszisztált a Portland. Nem volt esélye ezen a mérkőzésen a Blazersnek,  a vendégeknél egyedül CJ McCollum hozta az elvárt szintet (25 pont,  10/19 mezőnyből, 5/12 tripla), de a meccsek óta fáradtnak tűnő Damian  Lillard (13 pont, 4/15 mezőnyből, 11 gólpassz) és a teljesen elvesző  Rodney Hood (5 pont, 2/8 mezőnyből) részéről nem érkezett meg, aminek  kellett volna, Hassan Whiteside-hoz ritkán jutott el a labda, a  védekezésüknek pedig semmi köze nem volt a Houstonhoz - ez volt  egyébként a legnagyobb probléma, a hazaiak atletikus, céltudatos, pontos  játékával nem tudtak mit kezdeni. A második félidőben már végig  jelentős hátrányban küzdöttek és bár fel nem adták, de ezzel csak azt  érték el, hogy a sima vereség ellenére 35-37 percet játszott a  Lillard-McCollum duó, pedig most back-to-backre utaznak New Orleansba,  ahol lenne esélyük, ha frissebbek lennének... Az 5-9-es mérleg és a  nyugati 12. hely továbbra sem jó, de a hírek szerint most csatlakozik a  csapathoz Carmelo Anthony, meglátjuk, hogy tud-e segíteni.
A Rockets legjobb dobói: Harden 36/15, Westbrook 28/9, Capela 22
A Trail Blazers legjobb dobói: McCollum 25/15, Labissiere 15, Lillard 13/3
Chicago Bulls–Milwaukee Bucks 101–115
Talált  megoldást a Bucks. Nem játszhat a második legjobb játékos (Khris  Middleton)? A kezdő irányító (Eric Bledsoe) 2/11-et szenved össze  mezőnyből 8 pontért? A kezdő dobóhátvéd (Wesley Matthews) pont és  mezőnykísérlet nélkül zár? Az MVP-nk (Giannis Antetokounmpo) 40%-kal  büntetőzik és elad nyolc labdát úgy, hogy öt támadóhibát követ el? Semmi  baj, majd a centerünk (Brook Lopez) hoz egy 19 pont-10 lepattanó-5  blokkos estét, a csereirányítónk (George Hill) dob 18 pontot 4/7  triplával, egy cserehátvéd (Sterling Brown) kioszt hat gólpasszt, az  említett MVP pedig azért csak eljut 33 pontig és 10 lepattanóig - a  negyedik negyedre megoldást találunk és a problémáink ellenére nyerünk  14 ponttal, gond megoldva. Nagyjából így lehet összegezni a Milwaukee  estéjét, a vendégek egyáltalán nem játszottak jól, sok volt a  pontatlanság és a hiba, három negyeden keresztül nem is tudtak a Chicago  fölé nőni, csak a mérkőzés legvégén rohantak el: egy 17-2-vel zárták a  találkozót a 99-98-as hátrányuk után. A védekezésük itt, az utolsó hat  percben elképesztően felkeményedett, az ennyi idő alatt engedett két  pont önmagáért beszél, támadásban pedig megcsinálták, amit kellett,  úgyhogy nagycsapatokra jellemző módon kicsit szenvedve, rossz napot  kifogva, de mégis hozták a kötelező győzelmet. Antetokounmpo egyébként a  szezon 13. meccsén a 13. dupla-dupláját szállította, a Milwaukee pedig  10-3-mal ott van a Boston nyakán, Kelet második helyén. 
Becsődölt  a chicagói kezdő. Pocsék meccset játszott a Bulls első sora, az öt  játékosból csak Zach LaVine érte el a tíz pontot, de az ő 11 egységéhez  is kellett 16 dobás, ő is borzasztó teljesítményt nyújtott - a kispad  tartotta őket meccsben, ameddig lehetett. Elsősorban Daniel Gafford  villogott, aki 21 pontját 10/12 jó dobással szerezte, Ryan Arcidiacono  4/5, Coby White 3/6 triplát vert be, Kris Dunn pedig szétosztott kilenc  gólpasszt, de a hasznosan játszó Thad Youngot se hagyjuk ki a sorból -  csak miattuk nem dőlt el korábban a mérkőzés, ők tartották a lépést a  Milwaukee-val. A negyedik negyedben is felálltak még egyszer a  nyolcpontos hátrányukból és a vezetést is átvették, ám az utolsó hat  perc szörnyűre sikerült - ebben viszont az is benne volt, hogy  visszajött a kezdőből Carter Jr., LaVine és Markkanen is... Volt esélyük  a győzelemre, de nem tudták kihasználni a Bucks gondjait, következőleg a  Detroit ellen már nyerniük kellene otthon.
A Bulls legjobb dobói: Gafford 21, White 13/9, Arcidiacono 12/12
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 33/6, B. Lopez 19/3, Hill 18/12
Dallas Mavericks–San Antonio Spurs 117–110
Luka  Doncicra nincs ellenszer. Elképesztő meccset produkált a Dallas fiatal  szupersztárja, 14/27 jó dobással 42 pontos karriercsúcsot hintett,  ráadásul mindezt megfűszerezte 11 lepattanóval és 12 gólpasszal is,  amellyel már idei hatodik tripla-dupláját jegyezte - ezzel vezeti a  ligát jelenleg, ráadásul ilyen fiatalon csak LeBron James tudott eddig  40 pontos TD-t összehozni az NBA történetében. Doncic  klasszisteljesítménye mellett 22 ponttal szintén karriercsúcsot szórt  Dorian Finney-Smith, 18 pontos, 10 lepattanós dupla-dupláig, illetve 4/9  tripláig jutott Kristaps Porzingis, a Mavs pedig igazából végig  vezetett: már az első egyedet 14 ponttal nyerték a hazaiak és onnantól  ebből éltek meg. A hajrában voltak azért izgalmas pillanataik, amikor  rohamozott a Spurs és két dobása is volt az egyenlítéshez, de ezt  megúszta a Mavs, 26,5 másodperccel a vége előtt pedig Doncic  elsüllyesztett még egy clutch triplát, amivel elállította a vérzést és  bebiztosította csapata győzelmét. A társaság 8-5-ös mérlege jelenleg  Nyugat ötödik-hatodik helyére jó a Jazz-zel holtversenyben és ha nem  lett volna a Knicks elleni oda-vissza blama...
Egyre mélyebben  van a Spurs. A San Antonio kilencből nyolcadszor, összességében pedig  zsinórban hatodszor szenvedett vereséget, ez utóbbira 2011 óta nem volt  példa a csapatnál, az 5-9-es mérlegük pedig azt jelenti, hogy az  1996/1997-es szezon óta nem kezdtek ennyire rosszul - ezt követően  draftolták Tim Duncant és vette kezdetét a sikerkorszak, jelenleg ennyi  adhat nekik reményt. Ezen a meccsen is végig hátrányban voltak és bár a  végén DeMar DeRozan nagy estéjével (36 pontos szezoncsúcs, 14/20  mezőnyből, 8 lepattanó, 4 gólpassz) visszajöttek a 14 pontos negyedik  negyedes hátrányukból és egylabdás meccset csináltak, a pontot az i-re  nem tudták feltenni és "természetesen" ismét kikaptak - következőleg  Washingtonba látogatnak, ahol nagyon kellene nekik a győzelem, de  jelenlegi formájukkal sehol sem számítanak igazi esélyesnek.
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 42/15, Finney-Smith 22/9, Porzingis 18/12
A Spurs legjobb dobói: DeRozan 36, Aldridge 16, Forbes 13/9
Phoenix Suns–Boston Celtics 85–99
Jól  reagált a Boston. A kissé balszerencsés előző esti vereség másnapján, a  back-to-back második felén nagyon felszívta magát a Celtics és az első  perctől kezdve koncentrált, fegyelmezett védekezést mutatott be, ami  mellé az első félidőben még jó támadójáték is párosult - a nagyszünetre  15 pontos előnyt építettek fel, ezt pedig sikeresen beosztották a  folytatásban. A második negyed végén bemutatott 20-4-es rohamuk így  végül döntőnek bizonyult, a fordulás után egyszer sem csökkent kilenc  pont alá az előnyük, végig kézben tartották az összecsapást és Jayson  Tatum (26 pont, 11 lepattanó, 8/16 mezőnyből, 27 perc) vezetésével  nagyon értékes győzelmet arattak - mellette a 19 pontos, 5 gólpasszos  Kemba Walker is kiemelhető, az egyetlen negatívum, hogy a 17 pontos  Marcus Smart a negyedik negyed elején bokasérülést szenvedett és nem is  térhetett már vissza. A Boston ezzel a szép sikerrel megőrizte keleti  első helyét, jól reagált az előző esti vereségre és a tízes győzelmi  sorozat megszakadására, most pedig utazik tovább a Clippers elleni  idegenbeli rangadóra.
Ennyit számít Rubio? Hátfájdalmak miatt  kiülte ezt a mérkőzést a Phoenix nyáron szerződtetett spanyol irányítója  és a bostoni védekezés mellett azért ennek is óriási szerepe volt  abban, hogy hirtelen összeomlott az eddig kiegyensúlyozottan és  hatékonyan működő támadójáték. Rubio nélkül nem volt, aki összefogja a  csapatot, aki szervezzen, aki szétszórja a labdákat, a csapatjáték  helyett erőtlen egyénieskedést láttunk, de Devin Booker nem vállalt  többet az eddiginél (20 pont, 7/13 mezőnyből, 4 gólpassz) és rajta kívül  csak Oubre érte el a tízpontos határt - alig 40%-kal dobtak, pocsékul  tripláztak, igazából semmi sem működött náluk elöl. A védekezésük nem  volt rossz a fáradtabb Celtics ellen, de érdemi támadójáték nélkül a  második félidőben már csak futottak (volna) az eredmény után, így idei  talán leggyengébb teljesítményükkel szenvedtek hazai vereséget.
A Suns legjobb dobói: Booker 20/6, Oubre Jr. 15/3, Saric 9/6, Baynes 9/3
A Celtics legjobb dobói: Tatum 26/9, Walker 19/3, Smart 17/9
Utah Jazz–Minnesota Timberwolves 102–112
Karl-Anthony  Towns egyre magasabb szinteken. A Wolves magasembere eddig is parádés  játékkal segítette győzelmekhez csapatát, most viszont beszórt hét  triplát Rudy Gobert, a regnáló Év Védője arcából, emellett 13 pattanót, 5  gólpasszt, illetve 2-2 szerzett labdát és blokkot jegyzett, ráadásul a  negyedik negyedben is remekelt – a második félidő elején kapott egy  blokkot Gobert-től, onnantól csak hármasokat emelt rá. Az Andrew  Wigginst ezúttal influenza miatt nélkülöző Wolves alapvetően jól  játszott az első három negyedben is, Jeff Teague (21 pont, 11 gólpassz)  és Robert Covington is kiváló volt, a padról is érkeztek jó  teljesítmények, de igazán a záró játékrészben szabadult el a Minnesota.  88-85-re még a Jazz vezetett, aztán jött Towns, aki zsinórban három  triplát vágott be (az egyiket jó kilenc méterről), a two-way  szerződéssel rendelkező fiatal swingman, Kelan Martin 14 pontjából hetet  ebben az időszakban hozott, miközben a túloldalon szétvédekezték a  Jazzt. Tovább javították idegenbeli mérlegüket (5-2!), továbbra is  playoff-helyen állnak, két nap múlva hazai pályán pedig már Wigginsszel  megerősödve várhatják a Utah-t. 
A végére szétesett a Jazz  játéka. A hazaiak védekezése az első félidőben nem működött, 59 pontot  kaptak, a nagyszünetben át is beszélhették mindezt, mert a fordulás után  feltekerték a fordulatszámot – mindössze 17 pontot engedélyeztek a  harmadik játékrészben, és bár elöl nem brillíroztak, úgy tűnt, hogy a  védekezés elég lesz. Nem számoltak viszont Towns megőrülésével (még  kevésbé Martin extrájával), ráadásul a negyedik negyedben kipontozódott  Bojan Bogdanovic, innentől kezdve pedig nagyon leegyszerűsödött a  játékuk, és ma Donovan Mitchell sem tudta megmenteni őket, mindössze  5/23-mal dobott mezőnyből. Mike Conley ugyan próbált segíteni (15 pont,  6-6 gólpassz és lepattanó), de egyrészt ő nem foghatta Townst, másrészt a  kritikus szakaszban őt is megtréfálta Martin. A történeti hűséghez  azért hozzátartozik, hogy az általában óramű pontossággal játszó Jazznek  Ed Davis sérülése miatt át kellett szerveznie a játékát, Tony Bradley  nem vált be cserecenterként, így ma a veterán erőcsatárt, Jeff Greent  próbálgatták ebben a pozícióban (kevés sikerrel), ráadásul Dante Exum  március óta először léphetett pályára súlyos sérülése után, őt is vissza  kell még építeni – két nap múlva Minnesotában javíthatnak. 
A Jazz legjobb dobói: Bogdanovic 18/9, Mitchell 17/6, Gobert 16.
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 29/21, Teague 21/3, Covington 15/6.
Los Angeles Clippers–Oklahoma City Thunder 90–88
Paul  George ma csak egyszer villant, de az elég volt. Első két LAC-meccsén  egyaránt 30 pont fölé jutott a kiscsatár, az előző csapata elleni meccs  azonban a védelmekről szólt – bár 18 pontját 50 százalékos mutatóval  szerezte, a 4 gólpasszra jutó 7 eladott labda azért nem mutat szépen,  alapvetően sikerült őt kivenni a játékból. Helyette a szuperduó, a  keveset vállaló (5/12 mezőnyből), de 9 gólpasszt kiosztó Lou Williams,  illetve a nagyszerű Montrezl Harrell (28 pont, 11 pattanó, 5 gólpassz)  végezte a támadómunka dandárját, hátul pedig a visszatérő Patrick  Beverley és a dupla-duplázó Ivica Zubac tette a dolgát. Mivel azonban a  kiegészítő személyzet (Harkless, Mann, Peterson, Green, Robinson és  McGruder) összesen 3/26-ot rittyentett, nem tudtak elhúzni, és 86-88-nál  komoly gondba is kerültek. Ekkor lépett elő George, aki beverte a végül  győztes kosárnak bizonyuló triplát, majd Doc Rivers sikeresen  challenge-elt meg egy LAC-faultot, Gallinari tempója pedig már nem esett  be – most két nap pihenő, aztán fogadják a Bostont, majd mennek OKC-be a  visszavágóra, remélhetőleg már Kawhi Leonarddel.
A végét  elrontotta a Thunder. Tele volt ex-Clippers játékossal az OKC kerete,  hiszen Chris Paul hosszú évekig volt a franchise egyik arca, Danilo  Gallinari és Shai Gilgeous-Alexander pedig nyáron távozott a  George-cserében – utóbbi kettő videós köszöntést is kapott. A három  muskétásból aztán igazán jól csak Paul játszott, aki remek dobásokkal és  10/11 büntetővel jutott el 22 pontig, mellette pedig 4 gólpasszt és  szerzett labdát jegyzett – Gilgeous-Alexander 11 pontja mellé 5 labdát  elszórt assziszt nélkül, Gallinari pedig borzalmasan dobott. Dennis  Schröder se nagyon találta a dobókezét (ez azért nem olyan nagy  meglepetés már), így nagy szükségük volt rá, hogy Adams és Noel stabil  pont legyen a saját palánk alatt, a jól záró védelem révén pedig szinte  végig a Thunder tartott előrébb – egészen az utolsó percig, ahol  Gilgeous-Alexander és Gallinari dobása is kimaradt, így megint kikaptak.  Csak nem akar megszületni az az idegenbeli győzelem, eddig ötből  semminél tartanak, most ráadásul back-to-back jön a Lakers...
A Clippers legjobb dobói: Harrell 28, George 18/9, Zubac 12.
A Thunder legjobb dobói: Paul 22/6, Gallinari 14/6, Schröder 12.    
NBA, ALAPSZAKASZ
New York Knicks–Cleveland Cavaliers 123–105
Brooklyn Nets–Indiana Pacers 86–115
Toronto Raptors–Charlotte Hornets 132–96
Chicago Bulls–Milwaukee Bucks 101–115
Houston Rockets–Portland Trail Blazers 132–108
Dallas Mavericks–San Antonio Spurs 117–110 
Phoenix Suns–Boston Celtics 85–99
Utah Jazz–Minnesota Timberwolves 102–112
Los Angeles Clippers–Oklahoma City Thunder 90–88







