Lakers-bravúr a Suns ellen, megverte a Clipperst a New York

Boston Celtics–Miami Heat 124–130

Az  első a Heaté. Abszolút kulcsmeccs volt ez a keleti playin  szempontjából, hiszen a találkozót megelőzően a Miami egy mérkőzéssel  vezetett a Boston előtt a hatodik-hetedik helyen, így döntő fontosságú  volt, hogy most mi történik. Nos, erre a playoff-szerű összecsapásra  egyértelműen a Heat készült fel jobban, Erik Spoelstra alakulata az első  félidőben elképesztő játékkal hengerelt és ütötte ki a Celticset – a  második negyedben például 75 százalékkal tüzelt a gárda, a nagyszünetig 79  pontot dobott és vezetett már 26 egységgel is a pihenő előtt. A  folytatásban már feljavult a Boston, a harmadik negyed elején rögtön  vissza is zárkózott 12 egységre a hazai csapat, majd a záró etapban hat  pontig is fel tudott jönni, de a Heat még időben elállította a vérzést,  Duncan Robinson triplájával, Bam Adebayo kettesével és a büntetőkkel  lemenedzselte a hajrát, így borzasztó fontos idegenbeli győzelmet  aratott. A Miami végül 57 százalékos mezőnymutatóval zárta az estét, egyénileg  pedig az említett Robinson (22 pont, 6/10 tripla) és Adebayo (20 pont,  5/5 mezőnyből, 10/11 büntető) mellett Jimmy Butler (26 pont, 8  lepattanó, 11 gólpassz) is villogott - jó szájízzel várhatják a  visszavágót, bár Butler szerint a mostani meccs végét elrontották, ezen  mindenképpen javítaniuk kell...
Még nincs vége, de már nem a  Boston kezében van a dolog. Brad Stevens, a hazaiak vezetőedzője szerint  csak akkor képesek felvenni a kesztyűt egy Heat-szintű csapattal, ha  teljességgel elkötelezettek, odafigyelnek, minden a helyén van, amikor  viszont ez nincs így, akkor borzasztó távol vannak ettől. A mostani első  félidő ez utóbbira volt példa, az első negyedben például összesen két  mezőnykísérlete (!) volt a sokszor duplázott Jayson Tatumnak, rengeteg  üres labdabirtoklásuk volt, amelyekből a Heat 14 gyorsindításos pontot  szerzett - nem ültek a triplák, csak erőlködtek, így pedig földbe  döngölte őket az ellenfél. A fordulás után feljavultak, Tatum is  eljutott 29 pontig, Evan Fournier kereken 30-at szórt 8 gólpasszal és  7/11 triplával, de ez sem volt elég, a több lábon álló Miami beosztotta a  tetemes előnyét és összességében kérdés nélküli győzelmet aratott. A  Celtics számára itt még nem kell lemondani a playin elkerüléséről,  holnap ismét megmérkőznek a felek ebben a csarnokban, ha azt megnyerik  Walkerék, akkor feljönnek egy meccsre és a maguk javára döntik el a  tiebreakert, onnantól lesz még három mérkőzésük arra, hogy azt az  egymeccses különbséget eltüntessék – de ha legközelebb is kikapnak,  akkor nincs miről beszélni. 
A Celtics legjobb dobói: Fournier 30/21, Tatum 29/6, Walker 18/3
A Heat legjobb dobói: Butler 26/3, Robinson 22/18, Adebayo 20
Los Angeles Clippers–New York Knicks 100–106
A  Knicks védekezése érvényesült. A 0–10-es rajtnál még bőven akadtak  gondjai a New Yorknak a meccs elején, aztán egy időkérés helyrerázta a  társaságot és onnantól perceig szétvédekezték a Clipperst – hogy aztán a  padról megérkezzen Derrick Rose és vele támadásban is minden a helyére  kerüljön. Nagyon hamar feljöttek egálra, majd a vezetést is átvették és  onnantól szoros meccset játszottak, végig tartani tudták a lépést,  amelynek a fő oka az említett védekezés volt – borzasztó agresszívek  voltak a gyűrűnél, de a triplákra, a kiosztásokra is jól értek oda, a  mostanában megszokottak szerint rendkívül szervezett, fegyelmezett  munkát mutattak be hátul. Nagy különbségek egyik oldalra sem alakultak  ki, de a harmadik negyed derekától, 67–65-től kezdve már végig a New  York járt előrébb pár ponttal – egy 15–4-gyel fordítottak és léptek meg,  majd a záró etapban végig egy labdán kívül tartották ellenfelüket a  vendégek. A végjátékban még támadott volna a Clippers a párpontos  hátrányából, de bő két és fél percig nem tudott a gyűrűbe találni, a  Knicks védekezése ott sem ingott meg, így végül bravúrnak számító  győzelmet vitt el a keleti negyedik helyezett, amely a Nuggets és a Suns  elleni vereségek után a harmadik nyugati sztárcsapatot már megverte.  Egyénileg az említett Rose (25 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz a padról)  játszott óriásit, de Reggie Bullock (24 pont, 5/12 tripla) és RJ Barrett  (18 pont, 4/7 tripla) is hozzátette a fontos külső dobásokat, így  Julius Randle gyengébb dobóformáját is elbírták – most még mennek a  Lakershez, aztán a Spurs, Hornets, Celtics trió elleni hazai meccsekkel  zárják az alapszakaszt. 
Nem volt elég jó a Clippers. A hazaiak a  liga legjobb tripladobóinak számítanak jelenleg, mégis teljességgel  elvesztek ezen a téren, a 35 kísérlet sem sok, a 12 bedobott hármas  pedig pláne, főleg hogy két ponttal a festékben is kikaptak. Julius  Randle-t próbálták „hidegen” tartani, Marcus Morris remekül védekezett  rajta és sokszor kapott duplázást is, őt sikerült is nagyjából megfogni,  de Rose beszállásától kezdve már nem állt stabil lábakon a védekezésük,  a gyors és jól középtávolizó irányító szétszedte őket hol egy jó  befejezéssel, hol egy jó passzal. Eközben a túloldalon sem néztek ki  igazán jól, Kawhi Leonard (29 pont, 9/26 mezőnyből) és Paul George (18  pont, 8/20 mezőnyből) is gyengén célzott, körülöttük az egész kezdő  szenvedett és bár a Rondo, Batum, Cousins trió próbálta felpörgetni a  dolgokat a padról, de ez hosszabb távon nem működött. Összességében a  Knicks szájíze és akarata szerint zajlott ez a mérkőzés, a Los Angeles  pedig meglepetésre nem tudott mit tenni ez ellen – persze a nyugati  harmadik hely egyelőre így is megvan és még négy kötelező meccsük van  hátra, de azért vissza kell nézniük ezt a derbit a playoff előtt...
A Clippers legjobb dobói: Leonard 29/12, George 18/6, Batum 13/9
A Knicks legjobb dobói: Rose 25/6, Bullock 24/15, Barrett 18/12
Charlotte Hornets–New Orleans Pelicans 110–112
Még  nem adja fel a New Orleans. Zion Williamson, Brandon Ingram és Steven  Adams nélkül aratott borzasztó fontos idegenbeli győzelmet a Pelicans,  amely még mindig lélekszakadva harcol a playinért. A vendégcsapat  remekül kezdett és tíz pont körüli előnyt épített fel az első negyedben,  de a második játékrészre szétesett, azt elvesztette 42–23-ra és  onnantól „emelkedőn” kellett játszania – becsületére legyen mondva, hogy  megcsinálta, a záró etapban pedig elképesztően nagyot védekezve 14  ponton tartotta ellenfelét. A nagyszünetet követően egyetlen egy második  esélyből szerzett pontot sem engedtek a Hornetsnek Hayesék, onnantól ők  voltak a fizikálisabbak és ők tűntek motiváltabbnak, amelynek  köszönhetően az egylabdás végjátékot is behúzták – 107–107 után az  utolsó két percben volt blokkjuk, labdaszerzésük, támadópattanójuk és  két clutch kosaruk, így kiharcolták a győzelmet. Ennek köszönhetően még  mindig "állnak", másfél meccsre vannak a nyugati tizedik Spurstől és ha  minden mérkőzésüket megnyerik, akkor ott lehetnek a playinben.
LaMelo  volt a jobbik Ball, de a végén kulcshelyzetben hibázott. Érdekes ízt  adott a meccsnek, hogy egymás ellen csatázhattak a Ball testvérek és sok  esetben tényleg konkrétan egymással néztek farkasszemet, egymáson  védekeztek, egymást faultolták. Összesésgében a hazaiak újonca, LaMelo  játszott jobban, 22 ponttal és 5 gólpasszal próbálta húzni a  Charlotte-ot, míg Lonzo visszafogottabbnak bizonyult, 12 pontot és 6  gólpasszt jegyzett gyenge hatékonysággal – a végén mégis utóbbi  örülhetett, miután 109–107-nél LaMelo 0/2-vel "túrázott" a  büntetővonalon és eladott egy labdát is, Lonzo pedig egy kulcsfontosságú  gólpasszal jelentkezett. A hazaiaknál így Terry Rozier 43 pontos  karriercsúcsa is ment a kukába, akit sokszor dupláztak a vendégek, de  így is megszórta magát, igaz, a második félidőben már minden labdáért  óriásit kellett küzdenie - a túloldalon a 24 pontos, 11 gólpasszos Eric  Bledsoe vállalta fel a vezérszerepet és a folytatásban is ez lehet a  recept, hiszen Williamson és Ingram nem bevethető.
A Hornets legjobb dobói: Rozier 43/21, Ball 22/6, Zeller 17
A Pelicans legjobb dobói: Bledsoe 24/9, Hayes 18, Johnson 17/6
Cleveland Cavaliers–Dallas Mavericks 97–124
Doncic  kiállítása is belefért a Mavsnek. A vendégek számára kötelező volt ez a  győzelem még Kristaps Porzingis nélkül is, ezt pedig kérdés nélkül  hozta a gárda, esélyeshez méltó módon – a nagyszünetben meglévő 11  pontos előny után a harmadik negyedben döntötte el a küzdelmet Rick  Carlisle alakulata, amely kereken 30 ponttal is vezetett már. Ebbe  ezúttal az is belefért, hogy 22 percnyi játék után Luka Doncicot  kiállították, a szlovén sztár Collin Sextonnal akaszkodott össze és  labda nélkül odaütött ellenfelének, amit nem toleráltak a játékvezetők –  ez sem számított, Tim Hardaway Jr. és Josh Richardson vezetésével így  is uralták a harmadik negyedet, ezzel pedig az egész mérkőzést. Doncic  egyébként nem technikait, hanem flagrant-2-t kapott, amelynek  következtében az automatikus eltiltása is ott lebeg a levegőben még  mindig, egy technikaira van ettől. A Cavs nem tudta felvenni a kesztyűt,  sokat elárul a csapat helyzetéről, hogy Mfiondu Kabengele és Brodric  Thomas volt a csapat második-harmadik legjobb dobója – sorozatban  tizedszer kaptak ki, ezúttal maximum edzőpartnernek voltak jók a Dallas  számára.
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 24/9, Kabengele 14/3, Thomas 13/6
A Mavericks legjobb dobói: Hardaway Jr. 25/21, Richardson 20, Doncic 15
Orlando Magic–Minnesota Timberwolves 96–128
Más  szinten volt a Minnesota. A vendégek nemrég találtak rá önmagukra és  bár ezzel a saját draftjukat teszik tönkre, de mégis szeretnék jó  szájízzel, jó formában zárni az alapszakaszt, végre élvezhetik a teljes  kerettel való játékot, igyekeznek bizonyítani, hogy amúgy sokkal többre  képesek, mint amit kihoztak magukból ebben az alapszakaszban. Ezúttal  esélyt sem adtak az Orlandónak, Karl-Anthony Towns (27 pont, 9  lepattanó, 4 gólpassz, 2 blokk 29 perc alatt), D'Angelo Russell (27  pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz, 5/9 tripla), Ricky Rubio (18 pont 26 perc  alatt) és Anthony Edwards (16 pont, 10 lepattanó, 5 gólpassz) is jól  mozgott, csapatszinten is jó számokkal zártak és egy félidő alatt  kiütötték ellenfelüket – a nagyszünetben 74–44-re vezettek, nem voltak  egy súlycsoportban a felek. A Wolves számára még négy meccs maradt  bizonyítani, ebből három olyan csapat ellen, amely még célokért küzd,  úgyhogy Townsék beleszólhatnak a playoff/playin-harcokba, ha megmarad ez  a motiváció – csak közben tényleg elrontják a saját szezonjuk értelmét,  ezzel a sikerrel már az OKC előtt vannak és utolérték a Cavs-Magic  párost...
A Magic megfelelően tankol. A kiütéses vereség után  Steve Clifford, a hazaiak vezetőedzője elmondta, hogy nincs itt min  meglepődni, amikor a cserehatáridő lejártakor eladták minden komolyabb  játékosukat, akkor a tankolás mellett tették le a voksukat és ezt is  csinálják azóta – ettől függetlenül a meglévő játékosaikkal keményen  küzdenek, mert ezzel tartoznak a szurkolóiknak, aztán néha ebből azért  kisül egy-egy győzelem. Most erre nem volt esélyük, a Minny minden  szempontból megsemmisítette őket, de ez volt a papírforma, főleg hogy a  tegnap leigazolt Donta Hall-lal voltak meg tízen – még van négy  idegenbeli meccsük négy keleti topcsapattal, úgyhogy ők aligha fognak  már nyerni idén.
A Magic legjobb dobói: Hampton 19/6, Bacon 18/3, Brazdeikis 16/3
A Timberwolves legjobb dobói: Towns 27/6, Russell 27/15, Rubio 18/9
Detroit Pistons–Chicago Bulls 96–108
Így  kellett volna eddig is. Sorozatban harmadik meccsét nyerte meg a  Chicago és megint Zach LaVine (30 pont, 6 gólpassz, 10/16 mezőnyből),  valamint Nik Vucsevics (29 pont, 16 lepattanó) remeklésével – hogy a  center megszerzése és a hátvéd koronavírus-fertőzése között miért nem  tudták ezt a szintet hozni, arra csak ők válaszolhatnak. A két sztárra  építve tíz ponttal nyerték az első negyedet, a nagyszünetben már 18-cal  vezettek és onnantól kézben tartották a dolgokat, nagy veszélyben nem  forgott a sikerük, az 51 százalékos mezőnymutatójuk mellé a védekezésük is  abszolút rendben volt, egyáltalán nem kellett izgulniuk, csak a végén  jött be látótávolságra a Detroit. A forma remek, a játék biztató, a gond  az, hogy mindez már későn jött: így is 2.5 meccs a hátrányuk a keleti  tizedik Pacershez képest és már csak négy találkozót játszanak, úgyhogy a  matematikai esélyüket tartják csak életben. 
Az újoncokat  dicsérte Dwane Casey. A hazaiak vezetőedzője szerint persze megint  kikaptak, de Saddiq Bey (20 pont, 7 lepattanó, 5/10 tripla), Isaiah  Stewart (19 pont, 7 lepattanó, 2 blokk) és Killian Hayes (21 pont, 7  lepattanó, 8 gólpassz) is remekül játszott újoncként, ráadásul a szintén  elsőéves Saben Lee is hozzátett 13 pontot, valamint 7 gólpasszt a  padról beszállva. Casey szerint a fiatalok fejlődése, teljesítménye  egyre biztatóbb és bár az eredmények nem jönnek, de ez jelenleg (sok a  hiányzó, tényleg csak a fiatalok tanulása számít) így van rendjén - el  kell jutniuk oda, hogy az ilyen meccseket már megnyerik, mert volt rá  esélyük, de ezen a ponton ő elégedett azzal, ahol tartanak, látja a  javulást. 
A Pistons legjobb dobói: Hayes 21/9, Bey 20/15, Stewart 19/9
A Bulls legjobb dobói: LaVine 30/9, Vucsevics 29/3, White 21/15
Los Angeles Lakers–Phoenix Suns 123–110
Davis  vezetésével bravúr a Lakerstől. LeBron James és Dennis Schröder nélkül  finoman szólva sem a Los Angeles volt az esélyes a liga első helyéért  küzdő Sunsszal szemben, de ezen az estén parádés teljesítménnyel aratott  bravúrgyőzelmet a tartalékos címvédő. Ennek alapját Anthony Davis adta,  aki most már tényleg visszatalált a sérülés előtti topformájához,  ezúttal 42 pontot szerzett 13/27-es mezőnymutatóval és 15/17 büntetővel,  leszedett 12 lepattanót, kiosztott 5 gólpasszt, védekezésben pedig 3  labdaszerzés és 3 blokk került a neve mellé - az ő 41 perce alatt  +26-ban volt a Lakers, vagyis abban a hét percben, amíg pihent, 13  ponttal kapott ki a csapata. Mellette Alex Caruso (17 pont, 8 gólpassz)  és Kentavious Caldwell-Pope (17 pont, 4/9 tripla) is kitett magáért, a  Los Angeles pedig végig vezetett: rögtön egy 7–0-val kezdett, az első  negyedet 11 ponttal nyerte és egy másodpercig sem volt hátrányban az  este folyamán, vezetett viszont már 23 ponttal is – a végén nem kellett  nagyon kaparni, zsebben volt a meccs a hajrára, úgyhogy meglepő sikert  könyvelhetett el Frank Vogel alakulata. Ez önbizalomnövelőnek  mindenképpen jó volt, de hogy a tabellán ér-e valamit, azt még nem  tudni, egyelőre csak annyi a biztos, hogy még van esélyük elkerülni a  playint, de meccshátrányban és tiebreaker-hátrányban is vannak a  Portlanddel szemben – igaz, a 2–8-cal lehozott utóbbi tíz meccs után ez  finoman szólva nem csoda...
Nem aludhat be a Suns. Ez a mérkőzés  könnyen lehetett a rájátszás első körének előfutára, hiszen ha minden  így marad (és jelenleg erre van a legnagyobb esély), akkor Suns–Lakers  párharcot rendeznek rögtön az elején. A Phoenix nem állt készen egy  kiélezett, kemény csatára, már az elején túl puhának bizonyult a  társaság, Davisre abszolút nem volt válasza, de eleinte támadásban sem  nagyon találta a ritmust – itt most egyedül Chris Paul (13 pont, 10  gólpassz, 4 labdaszerzés) tudott tartást adni csapatának, Devin Booker  kicsit sem volt faktor, Deandre Ayton 3 mezőnykísérlettel zárt, úgyhogy  bőven voltak gondjaik. Ezt az összességében sima vereséget vehetik  figyelmeztetésnek is: szép az a második kiemelés (két meccsre vannak a  Jazztől, hárommal vezetnek a Clippers előtt, ez szinte biztos már  nekik), de az önmagában nem jogosít fel semmire a playoffban...
A Lakers legjobb dobói: Davis 42/3, Caldwell-Pope 17/12, Caruso 17/3
A Suns legjobb dobói: Payne 24/12, Booker 21, Bridges 15/6
Sacramento Kings–Oklahoma City Thunder 126–98
A  Kings is jól zárja az alapszakaszt. Ahogy a Minnesotánál leírtuk, hogy  már régen nincs semmi értelme a győzelmeiknek a „feel-good” hangulaton  felül, úgy ez a Kingsnél is áll, mégis már ötödször nyert a társaság az  utóbbi hat meccsén. Igaz, ezúttal a durván tankoló Thunder ellen nehéz  is lett volna kikapni még azzal együtt is, hogy Fox, Barnes és  Haliburton természetesen továbbra sem volt bevethető – takaréklángon  égve szedték szét az OKC-t, amely ezen az estén sem ütötte meg egy  NBA-csapat szintjét. Egyénileg nagy dolgokat nem tudunk kiemelni, a  Sactónál nyolcan is 11-18 pont között dobtak, a Thundernél pedig  értelemszerűen senki nem játszott jól - a félidőben már húsz pont volt  közte, úgyhogy tükörsima Kings-siker született, ahogy a papírforma is  jósolta, így Buddy Hieldék még életben vannak, de a realitást nézve csak  idő kérdése, hogy melyik meccsen ér véget hivatalosan is a szezonjuk.
A Kings legjobb dobói: Harkless 18/9, Davis 18/6, Holmes 15, Wright 15/9
A Thunder legjobb dobói: Bazley 18/6, Hoard 16, Mykhailiuk 14/12    		            
NBA, ALAPSZAKASZ
Los Angeles Clippers–New York Knicks 100–106
Boston Celtics–Miami Heat 124–130
Charlotte Hornets–New Orleans Pelicans 110–112
Cleveland Cavaliers–Dallas Mavericks 97–124
Orlando Magic–Minnesota Timberwolves 96–128
Detroit Pistons–Chicago Bulls 96–108
Los Angeles Lakers–Phoenix Suns 123–110
Sacramento Kings–Oklahoma City Thunder 126–98		            








