Theodore James Walcott

nemzetisége:
angol-barbadosi
1/0
születési hely:
Newbury
ideje:
1989.03.16.
pozíció:
csatár
magassága:
170 cm
súlya:
68 kg
korábbi klubjai:
AFC Newbury, FC Southampton
sikerei:
az angol ifjúsági FA-kupa ezüstérmese (2005), Amszterdam-kupa-győztes (2007, 2008), Emirates-kupa-győztes (2007), vb-résztvevő (2006), minden idők legfiatalabb Southampton-profija (2005), minden idők legfiatalabb angol válogatott játékosa (2006), az Év legjobb fiatal sportolója (2006)

„Theo Walcott? Állítólag 17 évesen is szédületes tehetség, Rooney-kaliber és a többi. Árulkodó, hogy Arséne Wenger vette óvó-nevelő szárnyai alá, márpedig az Arsenal mestere ritkán téved. Eriksson döntése mindazonáltal valamelyest a BL-döntős menedzsert is sokkolta, ám a francia gyorsan túltette magát a siheder meghívása okozta első megrázkódtatáson. Nagy pedagógus, hisz tudja, neki kell magához térítenie a hírtől még mindig alélt tanítványát” – írtuk róla akkor, amikor 2006 tavaszán az egész világ arra volt kíváncsi, hogy ki a csoda az az ismeretlen tini, akit Eriksson kapitány benevezett az angol vb-keretbe...

„Olyan, mint Thierry Henry, csak kicsit talán gyorsabb” – rémisztgette a leendő ellenfeleket a francia földön Wenger nevéhez hasonlóan jó hangzású Prost, bizonyos George, a southamptoni labdarúgó-akadémia igazgatója, Theo mentora. Ő már csak tudja, hiszen tulajdonképpen ő nevelt belőle futballistát, hiszen Walcott a korai AFC Newbury- és Swindon Town-idők után a Szenteknél lett elismert játékos. Azért annyira nehéz nem volt kiszúrni őt, hiszen Newburyben debütáló idényében 100 gól fölött termelt! A Southampton ifistáit a hátán vitte az ifjúsági FA-Kupa fináléjába (arrafelé ezt a sorozatot is komoly figyelem kíséri), majd alig 15 esztendősen már a tartalékok között kapott szerepet, komoly premiershipes tapasztalatokkal felvértezett profik között! Egyébként a Nike már akkor felfigyelt rá, s hosszú távú reklámszerződést kötött a serdülőkorú sráccal. Szerencséjére a Szentek kiestek a második vonalba, s itt Walcott is bemutatkozhatott, 16 évesen és 143 naposan, ami természetesen klubrekord. Októberben a Leeds ellen megszerezte első gólját is a profik között, amit több is követett ősszel, emígyen az esztendő végén a tekintélyes Four-Four-Two magazin a jövő nagy tehetségei között emlegette.

A minden tehetségre ugró ügynökök ekkor már nagyüzemben sürögtek-forogtak a szülői ház körül (a kiskorú önállóan nem dönthet ilyesmiben), a jól értesült brit média az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Manchester United, a Tottenham, a Real Madrid, a Juventus, a Milan és a Barcelona nevét emlegette. A boldog nyertes végül az Arsenal lett, akik 2006. január 20-án 5 millió fontért lecsaphattak Walcottra. Ez az összeg a mai szokásoknak megfelelően később az eredményektől függően még nőhet is, több mint kétszeresére. Egyelőre csak a tartalékok között szerepelt, egy-két alkalommal az „egy” keretében, profi kontraktusát is csak márciusban írta alá, amikor betöltötte 17. születésnapját. Érdemes volt várnia, hiszen évi szolid egymillió font lett kezdő fizetése… A tizenegy U-17-es fellépésén öt gólt termelő Walcott, bár egyetlen mérkőzést sem játszhatott a felnőttek között az ágyúsoknál, májusban bekerült Eriksson 23-as vb-keretébe – nem csak Anglia, hanem az egész világ legnagyobb ámulatára. Nem sokkal később, éppen a magyarok ellen debütált a háromoroszlánosok között, korábban a fehéroroszok ellen mérkőző B-válogatottban is helyt kapott, szélsőként (egyébként középcsatárként is jól érzi magát).
A tündérmese eddig tartott, Németországban egyszer sem vetette be őt mestere.

Az Arsenalban viszont Wenger felvitte a felnőtt keretbe, augusztusban végre bemutatkozhatott a Premier League-ben is, az Aston Villa ellen - gólpasszal. A BL-ben a Dinamo Zagreb ellen megdöntötte a spanyol Cesc Fabregas még egészen friss fiatalsági csúcsát, s itt is kiosztott egy asszisztot. A góllövéssel viszont egészen a februári Ligakupa-döntőig várt, ezért is mondta még ősszel az új szövetségi kapitány, Steve McLaren, hogy Walcottnak sokkal több tapasztalatra van szüksége, ezért egyelőre csak az U-21-es válogatottban számolnak vele. Itt Theo barátságos fellépéseken többször is betalált, majd két Eb-selejtezőn két gólt lőtt, bizonyítva, hogy azért sokkal több egyszerű felkapott tiniígéretnél.

Év végén meg is kapta a BBC-től az Év legjobb fiatal sportolója-címet, egyébként már 2005-ben, még a Southampton színeiben a legjobb három közé került.