A kapus Ben Foster volt a trónfosztó Manchester United legjobbja

Noha az előzetes hírek még arról szóltak, hogy Wayne Rooney is a kezdőcsapat tagjaként léphet majd pályára a Ligakupa döntőjében, a Manchester United támadója végül még a cserepadra sem fért oda a tavalyi győztes Tottenham elleni fináléban, mert egy vírus ledöntötte a lábáról.

A mérkőzést veszélyesebben kezdte a United, pontosabban Cristiano Ronaldo: az aranylabdás portugál előbb szabadrúgásból lőtt fölé, majd közelről bombázta Heurelho Gomes kapusba a labdát.

Néhány perccel később aztán már a fiatal Darron Gibson próbálkozott, és 21 méterről alig vétette el a bal felső sarkot, majd Nani tornáztatta meg Gomest. A Spurs első helyzetére a 17. percig kellett várni, Jenas passza után azonban Darren Bent nem jutott lövéshez.

Nem akármilyen iramban kezdődött tehát a meccs: a manchesteriek nagy erőkkel rohamoztak, a londoniak pedig próbáltak minél gyakrabban gyors kontrákat vezetni, ám ezek nem igazán jelentettek veszélyt az MU kapujára.

Egészen addig, amíg Darren Bent be nem tört a tizenhatoson belülre a 27. percben, majd laposan lőtt, ám a jobbára csak a hazai kupasorozatban foglalkoztatott Ben Foster kapus kis ügyetlenkedés után megfogta a lövést.

Ez volt talán az óvatosságra intő momentum, amely után a Manchester visszavett az addig diktált őrült tempóból, így valamivel több tér jutott a Tottenhamnek is az első félidő végéig, amelyet végül a Spurs első – veszélytelen – szöglete zárt le.

A második 45 perc hasonló koreográfia szerint kezdődött, mint az első: Ronaldo riogatott szabadrúgásból, majd megint a portugál okozott zavart, lapos beadását azonban eltakarították a védők.

A találkozó aztán másképp folytatódott: noha az iram nagy volt, a helyzetek nem záporoztak úgy, mint korábban – Pavljucsenko 20 méterről leadott szabadrúgása például valahol a lelátó második emeletén landolt...

Egy óra játékidő után az addig nem sokat mutató Carlos Tévez egy kapu előtti kavarodás végén alig egy méterről a jobb alsó sarok mellé sarkazta a labdát – a meccs addigi legnagyobb helyzetéből.

Ejött az addig észrevehetetlen Chris Foy játékvezető ideje is: a 26 éve bíráskodó Foy előbb elmulasztotta felmutatni a második sárgát John O’Shea-nek, miután késve csúszott oda Luka Modricnak, majd néhány perccel később Cristiano Ronaldónak adott lapot műesésért, holott Ledley King mozdulata köszönőviszonyban sem volt azzal, amit szabályos szerelésnek hívnak a szabálykönyv szerint. Elmaradt tehát a büntető.

Mint ahogy elmaradt a gól is a rendes játékidőben – bár C. Ronaldo a 93. percben óriási döngő kapufát lőtt –, ezért hosszabbításban próbálták eldönteni a felek a kupa sorsát. A Unitedbe Ryan Giggs érkezett, aki ezzel beállította a két liverpooli legenda, Ian Rush és Kenny Dalgish rekordját, hiszen az ötödik Ligakupa-fináléjában lépett pályára.

A ráadásban már egyre fáradtabban küzdöttek a csapatok, egyre gyakrabbak voltak az apróbb sérülések, az izomgörcsök – a Tottenhamnél Aaron Lennont le kellett cserélni, amiként a végén még az egyik játékvezető-asszisztens is kidőlt, és a negyedik játékvezető ugrott be a helyére. Gól azonban nem esett – kellett hozzá Ben Foster óriási védése is öt perccel a vége előtt –, vagyis jöhetett a tizenegyespárbaj.

A veterán Giggs nyitásként a kapufa segítségével értékesítette a lövését, majd jött Ben Foster, aki kiszedte Jamie O’Hara lövését a bal alsó elől, így előnybe került az MU. A harmadik párban David Bentley is hibázott, Anderson viszont a másik fél részéről nem, így a United végül 4–1-es összesítéssel szerezte meg a trófeát.