A mi kutyánk kölyke – Malonyai Péter jegyzete
AZ A JÓ A FUTBALLBAN, hogy nincs az a meccs, amelyik ne lenne megítélhető így is, úgy is, akár ezerféleképpen. Hasonló a helyzet a játékosokkal, teljesítményük nézőpont kérdése, az pedig végképp, hogy egy-egy produkció mennyire hathat ki a következő fellépésükre, aki most jó, remekel-e legközelebb is, aki halvány, képes lesz-e némi fényt találni a következő alkalomra.
Mindez a Chelsea–Liverpool angol bajnoki jóvoltából érdekes most, hiszen a liverpooliaknál pályán volt Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos, rájuk pedig, ugye, a legjobb formájukban lesz nagy szükségünk a világbajnoki selejtező októberi mérkőzésein. És ugyebár a mi kutyánk kölyke mindig fontosabb.
Mit mondjak, okosabbak nem lettünk, de butábbak sem. Mindkét játékos hozta, amit tud. Szoboszlai az első félidőben egy pillanatig sem állt meg, jó szokásához híven igyekezett mindig úgy helyezkedni, hogy megjátszható legyen, kevesebbszer találtak rá a társak, mint ahányszor lehetőségük nyílt (volna) rá. Fél óra elteltével volt némi ok az aggodalomra, az ecuadori (nem mellesleg csodás gólt szerző) Moisés Caicedo találta el úgy a lábát, hogy a földre került. Ám aztán felkelt, némi bemelegítő bicegés után ismét zakatolt, s persze rendre pontosan passzolt.
Kerkez Milos amíg pályán volt, mindennél jobban ügyelt arra, hogy ne legyen gond az oldalán, főként eleinte, ám aztán meglódult néhányszor, előnybe is került egyszer-kétszer, de nem lett ziccer belül az elfutásából.
Szoboszlainál különlegesség volt, hogy a második félidőben megint jobbhátvéd lett, magától értetődőn, hiszen Arne Slot menedzser a poszton kezdő Conor Bradley-t kapta le a szünetben Florian Wirtz kedvéért, így adta magát a megoldás. Amelynek köszönhetően szerepet vállalhatott csapata egyenlítő góljában remek védő mögüli beadással, és többször mentett látványosan.
Hogy végül ki lett mégis okosabb, és ki nem a meccs után, fogalmam sincs. És tulajdonképpen nem most kell az ész, hanem az örmények ellen itt és a portugálok ellen ott. Mondjuk, ha három pontot összekalapálunk a két meccsen, kit érdekel majd, mi volt a mostani Chelsea–Liverpoolon – szoboszlaistul, kerkezestül.
Okoskodunk, én is teszem, pedig már tudhatnám: a futball jelen idejű műfaj.
