A WA állampolgársági kérvények felülvizsgálatával foglalkozó testülete azért utasította el a beadványokat, mert azok álláspontja szerint „egy olyan összehangolt toborzási stratégia részét képezték”, amely mögött a török kormány áll „egy teljes egészében állami tulajdonban lévő és állami finanszírozású klubon keresztül”. Ennek célja az volt, hogy „jövedelmező szerződésekkel” szerezzenek meg olyan sportolókat, akik a török esélyeket növelik a nemzetközi versenyeken, többek között a 2028-as olimpián.
„Ez a megközelítés nem áll összhangban az alapelvekkel” – indokolta döntését a testület, hozzátéve, hogy a cél inkább az, hogy a hazai tehetségek felkutatásába, nevelésébe fektessenek az adott országok és fenntartsák az arra vonatkozó bizalmat, hogy a válogatottakat elsősorban nem külföldi toborzással állítják össze.
A WA döntése nyomán az érintettek nem jogosultak török színekben versenyezni. Ugyanakkor egynapos viadalokon, vagy utcai futóversenyeken indulhatnak egyénileg, illetve klubjuk képviseletében, miközben Törökországban élnek és edzenek.
A 11 sportoló közül öt kenyai, négy jamaicai, egy nigériai és egy orosz. Törökként szeretett volna a jövőben versenyezni Rojé Stona, a 2024-es olimpia jamaicai diszkoszvető bajnoka, honfitársa, a Párizsban ötkarikás ezüstérmes távolugró Wayne Pinnock, aki a 2023-as budapesti világbajnokságon is második volt, az ugyancsak jamaicai Rajindra Campbell, a párizsi játékok súlylökő bronzérmese, valamint a női maratonfutás korábbi világcsúcstartója, a kenyai Brigid Kosgei, aki 2021-ben a tokiói olimpián ezüstérmet nyert.
Kísérleti fázis – Patai Gergely publicisztikája
Agnes Ngetich megdöntötte a női félmaratoni világcsúcsát
Három vezető is lemondott a Magyar Atlétikai Szövetségben
