Útravaló – Thury Gábor jegyzete

Sorsoltak a nemzetközi kupákban, futballcsapataink elvben nem állnak megoldhatatlan feladat előtt, más kérdés, hogy az elv addig tart, amíg pályára nem kell lépni, onnantól jön a gyakorlat. A Bajnokok Ligája selejtezőjében a Bp. Honvéd ellenfele a Hapoel Beer-Seva, az Európa-ligában a Vasas a szintén izraeli Beitar Jeruzsálemmel, a Videoton a máltai Balzannal, míg a Ferencváros a lett Jelgavával mérkőzik.

Egyik együttes sem legyőzhetetlen ellenfél, de a bizakodás előtt jusson eszünkbe, nem volt ember, aki a válogatott Andorra elleni vb-selejtezője előtt esélyesebbnek tartotta volna az ellenfelet. Aztán lett, ami lett. Jó, lehet erre azt mondani, hogy kivételes kisiklásról volt szó, de kupacsapataink közelmúltbeli szereplései inkább a negatív szériát támasztják alá. Nehéz elvonatkoztatni együtteseink 2013-as kupakudarcától, amikor azt kellett megélnünk, hogy együtteseink nem érték meg az augusztust. Egészen pontosan július 25-én este már távol voltunk a kupáktól, szigorúbb vélemények szerint a futballtól is… Az azóta eltelt időszakban is értek bennünket kudarcok: a DVSC 2014-ben amatőr módon esett ki a BATE ellenében az El-selejtezőből, egy év múlva a Fradi El-selejtezőbeli búcsúja volt bosszantó (Zeljeznicar), hogy az albán Partizani elleni 2016-os égésről ne is beszéljünk.

Mégis, milyen útravalóval küldjük együtteseinket a selejtezőbe?

A válogatott tavalyi Eb-szereplése után rendre elhangzott, labdarúgásunknak jót tenne, ha valamelyik csapatunk a BL vagy az El csoportkörébe jutna. Elhangzott ez korábban is, csak a nemzeti tizenegy fellángolása után több alapot éreztünk erre. Felbátorodott a remény, írhatnám. Reálisan nézve most csupán a remény bátorodhat fel. Labdarúgásunk jelenlegi helyzetében a banálisan hangzó tisztes helytállásban bízhatunk, bár ez alapkövetelmény. A közelmúlt korai kieséseit azért (is) volt nehéz megemészteni, mert csapataink nem feltétlenül a szűken vett szakma tekintetében maradtak alul: nem volt hit, hiányzott az elszántság. Kikapni, kiesni lehet, már kicsit – nem is kicsit – hozzá is szoktunk. Azt már megemésztettük, hogy futballtudásban gyengébbek vagyunk, de azon nehéz túllépni, ha az alapkövetelményt alkotó összetevők valamelyike hiányzik.