ÚT A BAJNOKOK LIGÁJA INDULÁSÁTÓL AZ EURÓPA-LIGÁIG
| Indul a Bajnokok Ligája – az elit és a sztárok játszótere |
| BAJNOKOK LIGÁJA 2021–2022, PROGRAM, KULCSDÁTUMOK |
A kilencvenes évek az útkeresésről szóltak az európai kupák rendszerében, elsősorban az 1992-ben létrehozott Bajnokok Ligájában, ahol nagyjából kétévente jöttek az újítások: a csoportkör létszámát már 1994-ben nyolcról 16-ra, majd 1997-ben 24-re emelték, ebben az évben engedtek be először nem bajnokokat (a nyolc legerősebb európai liga ezüstérmeseit) is a sorozatba. A második esély (vagy ha úgy tetszik, „második élet”) a második számú sorozatban az 1999-es legnagyobb átszervezéssel került be a rendszerbe, ekkor lett 32 csapatos a BL főtáblája, és ekkor szűnt meg a Kupagyőztesek Európa-kupája, és ettől kezdve kerültek át az utolsó selejtezőkör vesztesei, valamint a csoportharmadikok az UEFA-kupába. Ekkor egyértelműen az a cél rajzolódott ki, hogy üzleti és szakmai szempontból egyaránt a Bajnokok Ligája kerüljön kiemelt helyzetbe és váljon a legjobb európai csapatok „gyűjtőhelyévé”, minden korábbinál jobban háttérbe szorítva a második számú sorozatot, amely a KEK megszűnésével az UEFA-kupa lett.
Utóbbi 1999-től még öt évig ment tovább a régi, végig egyenes kieséses rendszerben, majd 2004-ben az UEFA-kupában bevezették a csoportkört (negyven csapat, nyolc ötös csoportban). Az újabb igazi nagy, mindkét sorozatot érintő reform 2009-ben következett be, amikor az Európa-liga névre átkeresztelt második számú sorozat főtáblája 48 csapatos lett, és beindult az igazi „zuhatagjáték”: immár a BL harmadik és negyedik selejtezőkörös kiesők is kaptak még egy esélyt, még egy „életet” az El-ben (összesen 10 hely a csoportkörben) – miközben a BL selejtezőiben különválasztották a bajnokok és nem bajnokok ágát, ekkor még 5-5 hellyel a csoportkörben.
Az új rendszerrel azonnal élni tudott a Debrecen, amely a svéd Kalmar, az észt Levadia Tallinn és a bolgár Levszki kiejtésével egyből el is jutott a csoportkörbe – miközben korábban egy Hajduk Split kiejtése ehhez kevés volt, mert utána még szembejött a Manchester United is. Az El létrehozásával ugyanakkor emelkedett a második számú kupa rangja, ami magyarázható azzal, hogy több lett az „éhes száj”, megjelentek új trónkövetelők (ilyen volt például a 2000-es években a Chelsea, manapság a PSG vagy a Manchester City) és egy kiemelt sorozat egyre inkább kevésnek bizonyult ennyi topklub számára.
A BAJNOKI ÁG A „KICSIKNEK” KEDVEZETT, ÉS AZ EKL-NEK IS VANNAK NYERTESEI
Viszont a bajnoki ág létrehozása és ezzel a topligák képviselőinek elkerülése számos, addig esélytelen, főként kelet-, illetve közép-európai klub számára is elhozta a BL-csoportkört. A Debrecennel együtt mutatkozott be a főtáblán a ciprusi APOEL és az izraeli Maccabi Haifa, 2010-ben a szlovákiai MSK Zilina (Zsolna) és az izraeli Hapoel Tel-Aviv, 2011-ben a cseh Viktoria Plzen, 2013-ban az osztrák Austria Wien és a svájci Basel, 2014-ben a svéd Malmö és a bolgár Ludogorec, 2015-ben a kazah Asztana, 2017-ben pedig az azeri Qarabag játszott története során először a csoportkörben. A bajnoki ág létrehozását legjobban a horvát Dinamo Zagreb használta ki, amely az elmúlt 12 szezonban ötször jutott el a csoportkörig, de négyszer vette sikerrel a selejtezőket az APOEL, a BATE, a görög Olympiakosz és a skót Celtic is.
| ADATBANKOK |
| EURÓPA-LIGA |
| EURÓPA-KONFERENCIALIGA |
2018-ban az UEFA úgy csavarta meg a rendszert, hogy az egyszerre ártott és használt is a koefficiens-rangsor közepén és alján levő országok bajnokainak. A csoportkörben immár 26 hely vált garantálttá selejtezők nélkül, és a bajnoki ágról öt helyett csupán négyen érhettek oda, cserébe viszont bármilyen szinten is esett ki egy csapat, kapott még egy esélyt („életet”) az El-selejtezőben, amelyben szintén külön águk lett az átpottyant bajnokoknak. Akik közül a jobbak így sokszor gyengébb ellenfelet kaptak, mint korábban a BL-ben: mint például 2019-ben a Ferencváros, amelynek BL-ben a Ludogorec, a máltai Valletta és Dinamo Zagreb jutott ellenfélül, az utóbbi ellen kiesve pedig az El-selejtező rájátszásában „csak” a litván Suduvát kellett legyőznie a csoportkörért. (A Mol Fehérvár 2018-ban szintén a BL-selejtezőkből került az El-csoportkörbe, de a playoffkörben kiesett az erősebbik sorozatból.) Hasonló utat járt be például tavaly a kolozsvári CFR is, a román bajnokot szintén a Dinamo Zagreb ejtette ki a BL-ből, hogy aztán a svéd Djurgardent és a finn Kuopiót kapja az El-selejtezőkben. Ennek az újításnak köszönhetően lett először csoportkörös csapata Luxemburgnak (2018-ban és 2019-ben a Dudelange), tavaly pedig Írországnak (Dundalk).
Igaz, cserébe a BL-selejtezőkben a négy hely többségét nyugat-európai klubok vitték el, főleg, hogy a holland, svájci, görög vagy osztrák bajnok is selejtezőre kényszerült a változással. A BL-ben az egykori keleti blokk bajnokai közül az utóbbi négy idényben (a jelenlegit is beleértve) három csapatnak, összesen négy alkalommal sikerült a kvalifikációt túlélve főtáblára jutnia: 2018-ban és 2019-ben a szerb Crvena zvezdának, szintén 2019-ben a Dinamo Zagrebnek, 2020-ban a Ferencvárosnak és idén pedig a moldovai Sheriff Tiraspolnak.
Így idén ősszel (is) összesen 15 bajnok lesz a Bajnokok Ligája csoportkörében, nyolc az Európa-ligában (tavalyig 12 volt), és 12 a frissen létrehozott Európa-konferencialigában, azaz 27 helyett immár 35 bajnokcsapat szerepelhet valamelyik sorozat csoportkörében.
Az Ekl-be került bajnokok között akad többszörös BL- és El-főtáblás, sőt a tavaszi egyenes kieséses szakaszba is eljutó csapat, mint a Slavia Praha vagy a CFR, de három olyan is, amely először szerzett hazájának csoportkörös szereplést: az örmény Alaskert, a gibraltári Lincoln Red Imps és az észt Flora Tallinn. És benne van a pakliban, hogy az egyenes kiesésre szakaszra az Európa-ligából még érkezhet más bajnok is – amely akár a sorozat megnyerésére esélyes lehet. Az Ekl ugyanis szintén ad egy „pluszéletet” azáltal, hogy az El-csoportok 3. helyezettjei tavasszal az Ekl-ben folytathatják a küzdelmet.
2020-hoz képest a 32-es BL- és 48-as El-főtábla helyett idén a három sorozatban egyformán 32-32 csapat kezdi meg a szereplését a csoportkörben. A tavalyi térképről egyedül az írek tűntek el teljesen, miközben a bővítéssel kilenc olyan országnak lett ebben az évben csoportkörös csapata, amelynek egy évvel ezelőtt nem volt. A legtöbb országnál azonban csak minimálisan nőtt vagy csökkent a csapatok száma, az egyetlen kivétel Dánia, amelynek öt csapatából most négy sikerrel vette a selejtezőket – a tavalyi eggyel ellentétben, igaz, akkor volt csapata a BL-ben (Midtjylland), most nem lesz, viszont az El-ben és az Ekl-ben két-két dán klub is eljutott a csoportkörbe.
A Bajnokok Ligája csoportköréből tavaly óta a dán mellett kikerült a görög és magyar bajnok, az Európa-ligából pedig Svájc azért hiányzik, mert a Young Boys idén sikerrel vette a BL-selejtezőket. Azerbajdzsán, Ciprus, Izrael, Norvégia és Románia immár csupán a harmadik szinten képviselteti magát, miközben az El-ben csak Magyarország növelte csapatai számát a Fradi eggyel lejjebb esésével. A topligás csapatoknak az Európa-ligában mérhető úgymond „vesztesége” azonban az Ekl-ben jelenik meg „pluszként”, az egyes országok európai kupacsapatainak számát ugyanis nem módosította az UEFA az új sorozattal, csupán másként osztotta szét a helyeket.
| ORSZÁG | IND. | FŐT. | BL | EL | EKL |
| Vastag betűvel az automatikusan főtáblás csapatokat jelöltük | |||||
| Spanyolország | 7 | 7 (7) | Atlético Madrid Real Madrid Barcelona Sevilla Villarreal | R. Sociedad Real Betis | – |
| Anglia | 7 | 7 (7) | Chelsea Man. City Man. United Liverpool | Leicester West Ham | Tottenham |
| Németország | 7 | 7 (6) | Bayern M. Leipzig Dortmund Wolfsburg | E. Frankfurt Leverkusen | Union Berlin |
| Olaszország | 7 | 7 (7) | Internazionale Milan Atalanta Juventus | Napoli Lazio | Roma |
| Franciaország | 6 | 6 (5) | Lille Paris SG | Lyon Marseille Monaco | Rennes |
| Portugália | 6 | 4 (3) | Sporting CP Porto Benfica | Braga | – |
| Oroszország | 5 | 3 (4) | Zenit | Lok. Moszk. Szpartak M. | – |
| Belgium | 5 | 4 (4) | FC Bruges | Antwerp Genk | Gent |
| Ukrajna | 5 | 3 (3) | Dinamo Kijev Sahtar | – | Zorja |
| Hollandia | 5 | 5 (4) | Ajax | PSV | AZ Feyenoord Vitesse |
| Törökország | 5 | 3 (2) | Besiktas | Fenerbahce Galatasaray | – |
| Ausztria | 5 | 4 (4) | Salzburg | Rapid Wien Sturm Graz | LASK |
| Dánia | 5 | 4 (1) | – | Bröndby Midtjylland | FC Köbenh. Randers |
| Skócia | 5 | 2 (2) | – | Celtic Rangers | – |
| Csehország | 5 | 3 (3) | – | Sparta Praha | Jablonec Slavia Praha |
| Ciprus | 4 | 2 (1) | – | – | Anorthoszisz Omonia |
| Svájc | 4 | 2 (1) | Young Boys | – | Basel |
| Görögország | 4 | 2 (3) | – | Olympiakosz | PAOK |
| Szerbia | 4 | 2 (1) | – | Crvena zvezda | Partizan |
| Horvátország | 4 | 1 (2) | – | Dinamo Zag. | – |
| Svédország | 4 | 1 (0) | Malmö | – | – |
| Norvégia | 4 | 1 (1) | – | – | Bodö/Glimt |
| Izrael | 4 | 2 (2) | – | – | M. Tel-Aviv Maccabi Haifa |
| Kazahsztán | 4 | 1 (0) | – | – | Kairat |
| Fehéroroszország | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Azerbajdzsán | 4 | 1 (1) | – | – | Qarabag |
| Bulgária | 4 | 2 (2) | – | Ludogorec | CSZKA Szófia |
| Románia | 4 | 1 (1) | – | – | CFR |
| Lengyelország | 4 | 1 (1) | – | Legia W. | – |
| Szlovákia | 4 | 1 (0) | – | – | Slovan |
| Liechtenstein | 1 | 0 (0) | – | – | – |
| Szlovénia | 4 | 1 (0) | – | – | Mura |
| MAGYARORSZÁG | 4 | 1 (1) | – | Ferencváros | – |
| Luxemburg | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Litvánia | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Örményország | 4 | 1 (0) | – | – | Alaskert |
| Lettország | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Albánia | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Észak-Macedónia | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Bosznia-Hercegovina | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Moldova | 4 | 1 (0) | Sheriff | – | – |
| Írország | 4 | 0 (1) | – | – | – |
| Finnország | 4 | 1 (0) | – | – | HJK |
| Grúzia | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Málta | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Izland | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Wales | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Észak-Írország | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Gibraltár | 4 | 1 (0) | – | – | Lincoln |
| Montenegró | 4 | 0 (0) | – | – | – |
| Észtország | 3 | 1 (0) | – | – | Flora |
| Koszovó | 3 | 0 (0) | – | – | – |
| Feröer | 3 | 0 (0) | – | – | – |
| Andorra | 3 | 0 (0) | – | – | – |
| San Marino | 3 | 0 (0) | – | – | – |
| ÖSSZESEN | 237 | 96 (80) | 32 | 32 | 32 |
| Jelmagyarázat IND: a benevezett klubok száma; FŐT: a főtáblás csapatok száma (zárójelben az előző idényben főtáblás együtteseik száma) BL: Bajnokok Ligája; EL: Európa-liga; EKL: Európa-konferencialiga | |||||
| Az országokat a kvótakiosztáskor érvényes európai koefficiensrangsor alapján rendeztük sorba. | |||||
| Hét klubnál többet egy ország sem indíthat, ez a magyarázata annak, hogy Spanyolországnak az öt BL- és a két El-kvóta miatt az új sorozatban, az Ekl-ben nem indulhat csapata (a Villarreal az Európa-liga legutóbbi győzteseként került fel a BL főtáblájára). Liechtensteinben nincs önálló bajnokság, az 55 UEFA-tagállam közül egyedüliként az országnak nincs kvótája a BL-selejtezőben. | |||||
