Cél a Puskás Aréna: magyar főszereplőkkel indul a BL alapszakasza!

Az új formátum második évére a Bajnokok Ligája angol fölénye nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is tetten érhető. A Premier League csapatai a kontinens legmélyebb kereteivel és jelentős versenyrutinnal érkeznek a sorozatba, miközben a sportelemzéssel foglalkozó Opta Sports modellezése szerint több angol klub is a fő esélyesek közé tartozik. A rajtnál ráadásul a „magyaros” Liverpool áll mindenki előtt az előrejelzés szerint, amit persze sohasem a konkrét százalékok, hanem a tendenciák szerint érdemes értelmezni.

Már csak azért is, mert a modell szerint Arne Slot együttese csupán 20 százalék feletti valószínűséggel számít favoritnak, ami minden, csak nem bizonyosság. Ugyanakkor ha azt vesszük alapul, hogy a holland szakember első liverpooli idényében a „vörösök” hét győzelemmel kezdték az alapszakaszt, és végül csak tizenegyesekkel buktak el a tavasszal szárnyra kapó későbbi győztes PSG-vel szemben a nyolcaddöntőben, továbbá, hogy a nyáron klubrekordot jelentő összegért (cirka 420 millió fontért) erősítették meg a keretüket, máris érthető a szuperszámítógép pragmatikus kalkulációja. Sőt, ha hozzávesszük, hogy a Liverpool az új PL-idényben négy fordulóból négyet nyert meg, tovább élesedhet az esélyesről alkotott képünk, viszont nem árt számításba vennünk, hogy a gárda elbukta a Crystal Palace elleni Szuperkupa-mérkőzést, a sok új játékos miatt pedig egyelőre láthatóan hiányzik a harmónia a csapatrészek között.

Itt kell azonban megjegyeznünk, hogy ebben a megújuló Liverpoolban jelenleg Szoboszlai Dominik viszi a prímet, aki az Atlético Madrid elleni nyitó fordulóban játssza majd századik mérkőzését vörös mezben. Éppen a sok nyári igazolás miatt volt félő, hogy a magyar válogatott csapatkapitányának nehéz lesz megkapaszkodnia a kezdőben, ehhez képest viszont eddig minden poszton – kezdve a támadó középpályástól a szűrőn át a jobb oldali szárnyvédőig – kiváló teljesítményt nyújtott, és immár az az általános vélekedés róla, hogy valójában ő fogja össze a Liverpoolt. Az más kérdés, hogy miért kell rendre más helyen játszania, de az joggal feltételezhető, hogy ami megfelel a Premier League-ben, az a Bajnokok Ligájában is működőképes lesz. A fő esélyesnek kikiáltott Mersey-partiaknál számíthatunk Kerkez Milos játékára is, a Bournemouthtól érkező védőnek viszont még érezhetően szoknia kell az új közeget, a teljesítménye szeptember derekáig meglehetősen hullámzó volt – tegyük hozzá: a frissen érkezők közül Florian Wirtz sem váltotta meg eddig a világot, Alexander Isak rossz erőnléte miatt még pályára sem lépett, Jeremie Frimpong pedig már túl van egy sérülésen, szóval korántsem könnyű a helyzet az átalakuló Liverpoolnál.

Az UEFA finomhangolta a sorozat lebonyolítását

A 2025–2026-os Bajnokok Ligája-idényre az európai szövetség (UEFA) nem újabb forradalmi reformokkal, hanem célzott finomhangolással készült, miközben már körvonalazódnak a következő évek lehetséges módosításai is. Az egyik legfontosabb, már bevezetett változtatás a hazai pálya előnyének pontosítása a rájátszásban: az alapszakasz után a magasabban rangsorolt csapat játssza otthon a visszavágót, de ha alacsonyabban rangsorolt ellenfele kiejti, a következő körben megörökli ezt a jogot. Újdonság továbbá, hogy az alapszakasz során – egészen a hatodik játéknapig – egyszer, hosszú távú sérülés vagy betegség esetén ideiglenesen lecserélhető egy mezőnyjátékos a benevezett keretből, ami nagyobb rugalmasságot ad az edzőknek. A menetrendet is finomították, hogy jobban illeszkedjen a válogatott szünetekhez és a hazai bajnokságokhoz, míg a játékvezetők új iránymutatást kaptak a reklamálás, a VAR-döntések körüli feszültség és az időhúzás visszaszorítására, bőkezűbb hosszabbításokkal a tiszta játékidő növelése érdekében. Az előkészítés alatt álló tervek között szerepel a hosszabbítás eltörlése a kieséses szakaszban, így döntetlen esetén azonnal tizenegyespárbaj döntene, csökkentve a játékosok terhelését. Szó van arról is, hogy a ligaszakaszban legjobban teljesítő csapatok a negyeddöntőben és elődöntőben is megkapnák a visszavágóra a hazai pálya előnyét, valamint az azonos országokból érkező klubokat a negyeddöntőkig külön ágra sorsolnák, elkerülve a korai „házi rangadókat”.

Ami a Premier League további öt képviselőjét illeti: az Opta rajt előtti ranglistáján az Arsenal a második, amely szintén alaposan bevásárolt a nyáron (Viktor Gyökeres, Martín Zubimendi, Noni Madueke, Eberechi Eze), de elsősorban a hiányosságait kellett pótolnia a keretében, tehát – papíron – egy jobban összeszokott alakulatként vághat neki a BL-idénynek. A tavaly ősszel széteső Manchester City a rangsor negyedikje, de itt is nagyobb átalakulások mentek végbe, már az előző idény téli átigazolási szezonjától kezdve, ráadásul a sorozat 2023-as győztesénél továbbra sem érezni azt a mindent elsöprő lendületet, ami korábban jellemezte. Az első nyolcba odaért még a nyári klub-vb győztese, a Chelsea (6.), amelynél továbbra is a bőség zavarával kell megküzdenie Enzo Maresca menedzsernek, ám ez a csapat az elmúlt időszakban ismét megtanult nyerni (tavasszal a Konferencialigát is elhódította), míg a Newcastle (kilencedik az Opta-listán) és a Tottenham (11.) egyelőre sötét lónak számít az európai porondon, de a potenciálja miatt értelemszerűen komolyan kell venni mindkettőt.

A Tottenham például tavasszal megnyerte az Európa-ligát – így jutott be a BL-be –, nagyban hozzájárulva, hogy Anglia rekordszámú képviselővel legyen jelen az első számú kontinentális klubtornán. Az idény egyik legnagyobb újítása ugyanis az UEFA úgynevezett Performance Spots-rendszere, amelynek lényege, hogy a megelőző évadban a nemzetközi kupákban legjobban teljesítő két ország – az európai szövetség egyéves országkoefficiens-rangsora alapján – extra helyet kap a BL főtábláján. Ez a hely a nemzeti bajnokságban legmagasabban végző, de a hagyományos úton nem kvalifikáló klubhoz kerül. Az elmúlt idényben Anglia és Spanyolország csapatai gyűjtötték a legtöbb koefficienspontot, így mindkét ország ötödik helyezettje is főtáblás lett: a Premier League-ből a Newcastle, a La Ligából a Villarreal szerzett indulási jogot.

Az angol bajnokság mellett tehát továbbra is a spanyol élvonal a fontos tényező az európai színtéren, ám a valós esélyeket tekintve a BL-ben mindössze két képviselőjével lehet számolni, a Barcelonával és a Real Madriddal. Utóbbival ráadásul most leginkább azért, mert ezt a sorozatot hódította már el kevésbé jó pozícióból is, de a Carlo Ance­lotti-érát felváltó Xabi Alonso-korszakot eddig inkább a döcögés, mintsem a szárnyalás jellemzi. A katalánok ugyanakkor tavaly már bizonyították, hogy Hans-Dieter Flick edző vezetésével és egy ihletett Lamine Yamallal a pályán újra felérhetnek a legmagasabb csúcsra, az más kérdés, hogy a klub pénzügyi nehézségei mennyiben befolyásolják a csapat teljesítményét. Hogy mást ne mondjunk, a Barcelona nagyon szeretné még az idén birtokba venni a felújított Camp Nout, ám a csúszások miatt egyelőre korántsem biztos, hogy erre sor kerül, legalábbis a BL csoportköre alatt.

El-döntő és európai Szuperkupa után jöhet a BL-döntő a Puskás Arénában

A BEK/BL történetében először ad otthont Magyarország a sorozat döntőjének, a finálét 2026. május 30-án rendezik meg a Puskás Arénában. Fontos újítás, hogy a találkozót nem késő, hanem kora este, 18 órakor kezdik, mivel így vélhetően sokkal több gyerek tudja a helyszínen vagy otthon végigszurkolni a mérkőzést, amit világszerte több százmillióan, megközelítőleg félmilliárdan nézhetnek. Nem túlzás, ez lesz az eddigi legjelentősebb összecsapás, amelyet a 2019 novemberében megnyílt stadionban rendeznek. Pedig az utóbbi hat évben jó néhány kiemelkedő fontosságú találkozónak helyt adott a Puskás Aréna. Ilyen volt 2020 szeptemberében a Bayern München–Sevilla európai Szuperkupa-mérkőzés (2–1), a 2023-as Európa-liga-döntő (tizenegyespárbajban győzte le a Sevilla a Romát), 2021-ben az RB Leipzig–Liverpool és a Manchester City–Mönchengladbach BL-nyolcaddöntő mindkét felvonása, valamint a 2021-es Európa-bajnokság három csoportmérkőzése, s a Csehország–Hollandia (2–0) nyolcaddöntő. De a Ferencváros is itt fogadta 2020-ban a BL csoportkörében a Juventust és a Barcelonát, valamint adott már itt koncertet a Guns N’ Roses, az Imagine Dragons és a Coldplay is. A jövő évi BL-döntő viszont egyértelműen a stadion eddigi csúcseseménye lesz. S. Á.

Az esélyesek halmazából természetesen nem maradhat ki a címvédő, az Optánál harmadik Paris Saint-Ger­main. A kőgazdag francia elitalakulat legfeljebb kapusposzton gyengült meg, de ott is csak a belső súrlódások miatt köszöntek el Gianluigi Donnarummától, mert egyébként nincs az a játékos, aki önszántából elhagyná ezt a klubot, a konkurencia pedig képtelen kivásárolni innen bárkit is. Amióta nem a csillogásra és a sztárallűrökre épít a PSG, a gárda töretlenül felfelé ívelő sportszakmai útra lépett Luis Enrique vezetésével, és elnézve a keret erősségét, könnyen elképzelhető, hogy még el sem érte a benne rejlő maximumot. Jellemző az erőviszonyokra, hogy a PSG egyetlen mezőnyjátékost igazolt pénzért a nyáron (Ilja Zabarnijt a Bournemouthtól), tehát a teljes BL-mezőnyt tekintve messze a párizsiaké a legkiforrottabb és legösszeszokottabb csapat, és nem elhanyagolható módon ennek a keretnek bőven egymilliárd euró feletti a piaci értéke.

Jellemző a BL zárt körű valóságára, hogy legfeljebb még egy klubot lehet az esélyesek közé sorolni, a Bayern Münchent (nyolcadik az Opta listáján), de ha szigorúan nézzük, szinte csak a megszokás hatalma miatt. Mindez azt jelenti, hogy a nagy olasz klubok, élen a tavaly döntős Interrel, legfeljebb a csodában bízhatnak, és az sem elhanyagolható tényező, hogy az említetteken kívül csupán a Napoli és a portugál Benfica kapott az Optától egy százaléknál nagyobb esélyt a végső sikerre, a mezőny 23 csapata ezen érték alá került, ketten – a norvég Bodö/Glimt és a kazah Kajrat – konkrétan nulla százalékkal.

Ennek megfelelően nem kell meglepődni, hogy a BL-mezőny másik „magyaros” csapata, a Galatasaray sem számíthat kiugró eredményre. A Sallai Rolandot soraiban tudó török bajnok sikerét 0.27 százalékra taksálja az Opta, de persze nem ez az isztambuliak célkitűzése, hanem az, hogy a csapat jusson be a rájátszásba (erre már 47.6 százalék sanszot lát az elemző). Sallait ugyanakkor várhatóan rendszeresen láthatjuk a pályán, amíg versenyben van a Galata, a magyar légiós ugyanis továbbra is élvezi Okan Buruk edző bizalmát, aki csakúgy, mint korábban, az új idényben is jobb oldali szárnyvédőként számít rá.

Végezetül ismételten le kell szögezni, hogy a valószínűségszámítás legfeljebb egyfajta iránymutató lehet, főleg a rajt előtt, konkrét teljesítmény hiányában, ugyanakkor a világ meglepetése lenne, ha a 2026-os budapesti döntő után egy „kívülálló” alakulat vinné haza a BL-serleget.

BAJNOKOK LIGÁJA 
ALAPSZAKASZ, 1. FORDULÓ
Kedd
18.45: PSV Eindhoven (holland)–Union Saint-Gilloise (belga) (Tv: Sport2)
18.45: Athletic Bilbao (spanyol)–Arsenal (angol) (Tv: Sport1)
21.00: Real Madrid (spanyol)–Olympique Marseille (francia) – élőben az NSO-n!
21.00: Benfica (portugál)–Qarabag (azeri)
21.00: Juventus (olasz)–Borussia Dortmund (német) (Tv: Sport1)
21.00: Tottenham Hotspur (angol)–Villarreal (spanyol) (Tv: Sport2)
Szerda
18.45: Olympiakosz (görög)–Pafosz (ciprusi)
18.45: Slavia Praha (cseh)–Bodö/Glimt (norvég) (Tv: Sport2)
21.00: Paris Saint-Germain (francia)–Atalanta (olasz) (Tv: Sport1)
21.00: Bayern München (német)–Chelsea (angol) (Tv: Sport2) – élőben az NSO-n!
21.00: Liverpool (angol)–Atlético Madrid (spanyol) – élőben az NSO-n!
21.00: Ajax (holland)–Internazionale (olasz)
Csütörtök
18.45: FC Bruges (belga)–Monaco (francia) (Tv: Sport2)
18.45: Köbenhavn (dán)–Bayer Leverkusen (német)
21.00: Manchester City (angol)–Napoli (olasz) (Tv: Sport1) – élőben az NSO-n!
21.00: Eintracht Frankfurt (német)–Galatasaray (török)
21.00: Sporting CP (portugál)–Kajrat Almati (kazah)
21.00: Newcastle United (angol)–Barcelona (spanyol) (Tv: Sport2) – élőben az NSO-n!