Nincsenek egyedül – Bodnár Zalán jegyzete
Ahogyan reméltük, mind a három magyar labdarúgó pályára lépett a Galatasaray–Liverpool Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő első, isztambuli felvonásán. Igaz, nem egyszerre, mert Sallai Roland nem volt kezdő a török együttesben, és amikor a 77. percben pályára lépett, a másik oldalon Kerkez Milost már 17 perce lecserélték. Szoboszlai Dominik végigjátszott a meccset a Liverpoolban, volt egy-két ígéretes kapura lövése és néhány veszélyes szöglete.
Sallai Roland mellőzését nemigen értjük, nem volt előjele, hiszen folyamatosan jól játszott azon a poszton is, amelyre Okan Buruk vezetőedző késztette, tehát jobbhátvédként. Az állítólag a Liverpool által is figyelt, alapvetően jobb oldali támadó ezúttal csereként pályára lépve újabb szerepkörben kapott lehetőséget, a bal szélen.
A párharc – ahogyan azt szintén várni lehetett – nincs még lefutva, a továbbjutásról a jövő szerdán az Anfieldben rendezendő találkozó dönt. De előnyben vannak a törökök az 1–0-s hazai siker után, és nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Galatasaray már az alapszakaszban is le tudta győzni az angol bajnokot, ugyanúgy 1–0-ra. Persze ez mit sem ér, ha odahaza a Liverpool nyer legalább két góllal. De a jelenlegi, kiszámíthatatlan, sokszor szenvedő angol együttestől nem lehet eleve elvárni, hogy legyőzze két góllal az egész BL-sorozatban rendkívül motiváltnak tetsző, ezen a mérkőzésen is óriási elszántsággal, hittel és önbizalommal telve játszó Galatát.
Ha pedig kiesne a Liverpool, az Arne Slot vezetőedző alatt eddig is ingó kispad valósággal rázkódni kezdene. A bajnoki címvédésről ugyanis már biztosan lemondhatnak a „vörösök”, akik kiestek az angol Ligakupából is, így leginkább a jó BL-szereplés reménye élteti még az idényüket. De lehet, hogy csak jövő szerdáig.
Persze ott még nem tartunk. Az Anfieldben teljesen más lesz a légkör. Lényegében bármelyik párosításban azt mondhatnánk, félelmetes lesz az ellenfélnek – ám aligha félelmetesebb, mint a Liverpoolnak volt Isztambulban, a török szurkolók megint kitettek magukért. Majd felhangzik ott a meccs előtt a legendás klubhimnusz, a You’ll Never Walk Alone (amelynek tudjuk, van magyar vonatkozása is Molnár Ferenc révén). „Sohasem vagy egyedül” – szólhat ez a három magyar légiós közül is bármelyiknek, hiszen feltehetően lesz ott a pályán, vagy legalábbis a stadionban még két honfitársa. Közülük legalább egy a negyeddöntőben is folytathatja.
Ezt az érzést még mindig szokni kell – de azért menni fog!
A hagyomány kötelez – Thury Gábor jegyzete
Vesztes nem volt – Bodnár Zalán jegyzete
