A „Kedves Barátom” címet viselő tárlat, amely nem csupán izgalmas sporttörténeti dokumentum, hanem megindító emberi történet is, a felejthetetlen birkózó, Kozma István születésének 86. évfordulóján nyílt meg.
A két nagyszerű sportember barátsága az 1964-es, tokiói olimpián kezdődött és egészen 1970 áprilisáig, Kozma István tragikusan korai haláláig kitartott. Sőt, mint arra emlékeztettek a csütörtöki megnyitón, Jamamoto Takao megható emberi gesztusainak köszönhetően még a végzetes balesetet követően is. Kozma István több mint harminc levelet írt japán barátjának, számos korabeli fotót és egyéb dokumentumot küldött pályafutásáról, amelyeket Jamamoto gondosan megőrzött. Kuriózum, hogy az első angol nyelvű levelek után a felek átváltottak magyar nyelvre, a japán barát ugyanis Kozma kedvéért magas szinten megtanult magyarul és a magyar kultúrával is mély barátságot kötött. Az eredeti, Kozma által írt levelek, korabeli fotók és dokumentumok Jamamoto Takao lánya, Akamacu Junko ajándékaként most visszakerülnek Magyarországra, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiára.
„Óriási űrt hagyott maga után itt” – emlékezett egykori barátjára, sporttársára Hegedüs Csaba, Magyarország századik olimpiai bajnoka, aki történeteket mesélve felidézte az együtt töltött időszakot, végezetül pedig arra biztatta a megnyitó résztvevőit, hogy vigyék magukkal azt a hangulatot, légkört, amelyet a kiállításon tapasztalnak.
A tárlat amellett, hogy megidézi a két remek sportember személyiségét és bemutatja barátságuk történetét, számos érdekes vagy éppen megható információval is szolgál a látogatóknak. Kiderül, hogy Kozma István edzőpartnerek híján hány kilós birkózóbábuval edzett, hány tonna volt a napi összadagja fekvenyomásban, milyen sérülések hátráltatták közvetlenül a tokiói olimpia előtt, milyen taktikával sikerült megnyernie a nagy rivális szovjet Anatolij Roscsin ellen a második olimpiai bajnoki címet a döntő mérkőzés utolsó másodperceiben Mexikóvárosban. Az is kiderül, hogy 1971 augusztusában, a japán Obon ünnep napján miért vezetett Jamamoto útja a Ferihegyi repülőtérről egyenesen Kozma sírjához, miként került fel Kozma portréja húsz évvel a halála után a japánok szent hegyére, a Fudzsi csúcsára, és Jamamoto műfordítóként melyik magyar verset ültette át japánra.
„Merítsenek erőt és kössenek ilyen barátságokat, amelyek kitartanak egész életen keresztül, sőt még azon túl is” – kívánta az KIMBA akadémistáinak Süle László, a KIMBA kurátora, mielőtt megnyitotta a kiállítást.
Az ünnepségen megjelent Ono Hikariko, Japán magyarországi nagykövete is.
A megnyitó zárásaként archív hangfelvételen Kozma István szavalt részletet Lőwy Árpád A gramofon című verséből.
A tárlat ingyenesen, az akadémia honlapján történő előzetes bejelentkezés után tekinthető meg, előreláthatólag három hónapig.
A nap tiszteletadással indult, az MBSZ vezetősége, Németh Szilárd elnökkel ellátogatott Kozma István 2018-ban felújított sírjához az Új köztemetőbe, s a KIMBA növendékeinek jelenlétében koszorúzással emlékezett meg a legendáról.
Takács István: Éremmel szeretnék hazatérni Albániából
U23-as birkózó Eb: tizenöt magyar indul Nagybecskereken
