TALÁLATOK A(Z) Népsport CÍMKÉRE

Jobb lett volna, ha ép marad Salvadoriék kerámia esernyőtartója.

Nemcsak szeme, füle is volt hozzá: ha hallotta, hogy bunyósa ritmust téveszt zsákolás közben, azonnal leállította.

Hiába telt el több mint fél évszázad, képtelenség indulatok nélkül olvasni az 1941. áprilisi mérkőzésről írottakat.

A csarnok végül 2010-ben, Gerevich Aladár születésének századik évfordulóján a hétszeres olimpiai bajnok kardvívó nevét vette fel.

Hidat képezett a régi magyar vívórendszer és az új olasz iskola között.

Szókimondó egyéniség volt, azt viszont nem lehet elvitatni tőle, hogy pezsgést hozott a honi futballba.

A német főváros csapata 1921 tavaszán a Budapest-válogatottal mérte össze az erejét.

1931 – Gombos Sándort félreértették, megbüntették, majd elégtételt szolgáltattak neki.

„Hat legszebb díjam mellett ma is ereklyeként őrzöm azt a kopott kis retikült, amit akkor kaptam.”

Olimpiai és háromszoros Európa-bajnok, még nem volt 29 éves, amikor élete tragikus véget ért.

Amilyen gyorsan befutott Brazíliában, olyan gyorsan el is tűnt a zöld gyepről Halmos Zoltán.

Jó őszi teljesítmény, sikeres németországi túra, ám nehezen indult az 1931-es esztendő a Hungáriának.

Baráti látogatás volt, nem csupán a meccsek miatt, hanem a politikai szándéknak is megfelelően.

Kehrling Béla szerte Európában rendkívüli népszerűségnek örvendett.

A Tanár úr, az 1938-ban vb-ezüstérmes Lázár Gyula haláláig hű maradt a Ferencvároshoz.

Amilyen higgadtan és biztosan kezelte a szikét a műtőasztalnál, olyan nyugodtan emelte vállához a fegyvert.

„Isten hozta! Isten tartsa! Isten vezérelje Nagyméltóságodat, a magyar kultúra legfőbb őrét és a magyar sport hivatott vezérét!”

„Ki tudja, Papp Lászlóék a profi világnak miféle csapdáiba, kelepcéibe jutottak volna.”   

1970 – Visszaesett a nézőszám, de ezrével szavaztak a drukkerek az év tizenegyére.

Felidézzük a magyar labdarúgás 1914-es, 1915-ös és 1916-os évének karácsonyát • Schlosser, Schaffer, Orth és a többiek.