TALÁLATOK A(Z) Népsport CÍMKÉRE

Száz éve alapították a zuglói plébános által felfuttatott Herminamezei AC ősét.

Született zseni volt, mindent tudott a labdával, természete viszont finoman fogalmazva sem volt simulékony.

NS-KARÁCSONY. A 33 FC kapujától a Bajkál kapujáig (majd tovább is), avagy egy magyar műépítész csodás-szomorú története.

Robbanékony, hihetetlenül gólérzékeny csatár volt, aki mindenféle sztárallűr nélkül élt.

Második európai és első magyar atlétaként röppent át a két méter felett.

Hatvan éve jelent meg a sportirodalom egyik legabszurdabb műve, az 1956-os forradalom után Nyugatra szökött futballistákról.

„Azért jöttem, hogy a magyarokat megtapsoljam, de nem a futballjuk miatt, az nem érdekel.”

Bányai Lajos 1929-ben Közép-európai Kupa-győzelemre vezette az újpesti labdarúgócsapatot.

1953 – NÉPSTADION. Tízezrek tornásztak a gyepen, miközben a NOB elnökét megsértették.

Woggenhuber Ferenc 28 évesen kezdett el edzősködni, és a világ különféle pontjain próbálta ki magát.

Hangzatos túlzással kijelenthetjük, előkerült a futballtörténelem Halotti beszéde.

Hlavay György feladta, Dimény Lajos jött, látott és – győztek.

Százharminc esztendeje született Schlosser Imre, a karikalábú futballsztár.

„Saját szemével és nem máséval lát a független” – így a lap Széchenyitől vett alapelve.

A háború ellenére a németek nem álltak le a futballban.

A mexikói olimpia utáni esztendőben, a budapesti vb-n is egy-egy arany- és ezüstérmet szerzett Magyarország.

A középtávfutó három olimpián képviselte Nagy-Britanniát.

„Nem fordítottuk a magyarok ellen azt a fegyvert, amit ők adtak a kezünkbe.”

„Kár volt ezt a különben szép játékot a kezdetlegesség ilyen stádiumában már a nyilvánosság elé hozni.”

Kilencven évvel ezelőtt, augusztus 23-án született Czibor Zoltán, az Aranycsapat balszélsője.