TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. A Fradi nyitott klub, fajra, felekezetre való tekintet nélkül mindenkit saját gyermekének tart, a hatalmas népszerűség, a szenvedély és az elementáris erejű összetartozás pedig gyakran kisebbrendűségi érzést kelt az ellenfelekben, riválisokban.

ALAPVONAL. A sport hőskorszakának makulátlanságáért sem tennénk feltétlenül tűzbe a kezünket, már csak azért sem, mert akkoriban is gyarló emberek feszültek egymásnak a vicces mezek ellenére nemesnek hirdetett küzdelemben.

ALAPVONAL. Talán annyit szűrhetünk le: ahogy a szerbek és a horvátok jó pénzért cserébe zokszó nélkül megválnak legnagyobb tehetségeiktől (hiszen úgyis terem másik), úgy trénereiktől is (mert az is terem).

ALAPVONAL. Félreértés ne essék, eszem ágában sincs pellengérre állítani azokat, akiknek én is felállva tapsolok, megkönnyezem a sikereiket, áradozom a teljesítményükről, egyszerűen csak szeretném (remény nélkül is), ha valami visszatérne a gyerekkor önfeledtségéből.

ALAPVONAL. Nincs megállás, a mókuskerék forog tovább, a végletekig vitt »kollektív önzés« – a klubért való küzdésre hivatkozás álorcájában! – valóban egyéni sporttá zülleszti a futballt.

ALAPVONAL. Ilyen mértékű javulás, azaz inkább feltámadás pusztán racionális, sportszakmai érvekkel megmagyarázhatatlan. Másrészt viszont talán nem is kell a lehető legegyszerűbb okoknál tovább kutatni: az MU-nál rend van az öltözőben, a hierarchiában, a fejekben, a lelkekben.

ALAPVONAL. A Lakers centert keres, de az NBA belső piacteréről már nem igazolhat, csak szerződés nélküli játékosok közül válogathat. Közben LeBron James azért dobálja a kosarakat, s nem látszik rajta, hogy nem fordult még elő vele az a szégyen, hogy aktuális csapata lemaradjon a rájátszásról.

ALAPVONAL. „A hivatalnak packázásait” kivédeni nem tudó Oszuskánál a 2016–2017-es, a kiscsapatokkal kibabráló, lázálomszerű versenykiírás verte ki végképp a biztosítékot. Vette a kalapját. A Dág visszalépésével nem csupán egy röplabdabástya omlott le.

ALAPVONAL. Gondoljunk csak bele egy pillanatra: töltött káposzta, párizsi, virsli, krémes. És még haza sem ért az a szerencsétlen futballista, ahol a feleség, anyós, még szélsőségesebb esetben a házinéni főztjét sem lehetett visszautasítani.

ALAPVONAL. Vannak olyan korokon átívelő sportsikerek és -eredmények, amelyekről a létező legtöbb formában igyekszünk megemlékezni. A 6:3-mal többek között vendéglő és film formájában is volt szerencsém találkozni, most már tudom, hogy fröccsből is van ilyen.

ALAPVONAL. Mintha itt nem stoplisban, hanem körömcipőben futballoznának, pedig ha van területe labdarúgásunknak, amely elbírná az építő tartalmú kritikát, akkor a női foci lehetne az.

ALAPVONAL. Mert miközben az úri huncutságból bűncselekmény lett, nincs az a büntetés, amely visszatarthatna a doppingolástól. Mert ne feledjük, változhat a módi, tökéletesedhetnek a vizsgálatok, ám a sportban honos igazság örök: az doppingol, aki lebukik.

ALAPVONAL. Ez is a futball dicsőséges bizonytalansága. Csupán annyi biztos, hogy nagy tétre menő mérkőzésen 9–7-es eredményben, esetleg 7–5-ben már ne is reménykedjünk.

ALAPVONAL. Mint köztudomású, az amerikai profi sportligák egész rendszere úgy van felépítve, hogy a győztes ne maradhasson sokáig a csúcson, ott nem lehet álomcsapatokat összevásárolni. ... Minden törekvés arra irányul: a győztes ne ismételhessen.

ALAPVONAL. Amióta a labdarúgás egyéni sportág lett, a futballisták pontosan tudják, hogy hozzájuk hasonlóan az edző is csak egy a versenyzők közül.

ALAPVONAL. A technikai, technológiai fejlődés, az információrobbanás ellenére egészségesen élni, sportolni, mozogni senki sem tud és senki sem fog helyettünk, akárhány évesek vagyunk és akármennyit nosztalgiázunk.

ALAPVONAL.A boldogság estéjének másnapjai viszont nem hagynak helyet és időt a beteljesedéseket követő kiürülés érzetének. A hogyan tovább kérdését rögtön felülírták az egymás sarkát taposó kihívások: például a ma esti, kolozsvári CFR elleni kupanegyeddöntő,

ALAPVONAL. Férfivonalon ezért is tud örülni az EHF annak, ha magyar csapat jut be a Final Fourba, hiszen az a lelátón négy-ötezer fix helyet, a csarnokban pedig lenyűgöző hangulatot jelent.

ALAPVONAL.Én feltétlenül a hazai ipart támogatnám a magyar futballban, ám egy pillanatig sem állítom, hogy nálam az igazság.

ALAPVONAL. A labdarúgás bezzeg virágzik. Ráadásul különös, nehezen magyarázható kontraszt, hogy éppen ebben a „csapágyasra hajtott”, felgyorsult világban nyert polgárjogot a 0–0.