TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

NS-VÉLEMÉNY. Manapság az ország nyilvánossága előtt akár mondatonként elhangozhat olyasmi, amiért annak idején a Fazekas gimnáziumban Baranyai tanárnő telepirosozta volna a füzetünket.

NS-VÉLEMÉNY. Részműfajt képeznek a bírónak címzett nézőtéri bekiabálások, aki járt már meccsen, mindig hallhat egy-két tényleg humorosat, néhány ugyan nem tűri a nyomdafestéket

NS-VÉLEMÉNY.»Sokszor unom a Népstadionról meg a kettős meccsekről szóló meséidet, mégis irigyellek azért, amit átélhettél.«

NS-VÉLEMÉNY. A világ sportja is nagyjából néhány évtizedig bírt működni a coubertini elvek mentén…

NS-VÉLEMÉNY. A magyar futball egyik legsúlyosabb, ugyanakkor talán a legkönnyebben orvosolható hibája, hogy nincs elég terhelés a lábakban.

NS-VÉLEMÉNY. A vetítés néhány képkockával kezdődne, negyven évvel ezelőtti felvételekkel az akkori fehérvári jégpályáról és környezetéről, a kietlen, sivár vidékről, ahol mindig fújt a szél, és bizony, aki nem itta meg a betétes teát, ráfagyott a földlelátóra.

NS-VÉLEMÉNY. Az M4 közvetítései révén már a magyarországi nézők is érzékelhették a fokozódó ellenszelet, amely egészen szokatlan »lökéseket« is produkált. A Sepsi OSK legutóbbi két hazai mérkőzésén több alkalommal is kialudtak a reflektorok, a hasonló esetekre készenlétben álló generátort pedig az illetékes szakember elfelejtette beüzemelni.

NS-VÉLEMÉNY. „Kedves szülők, kérem, tegye fel a kezét, aki valaha is játszott első osztályú felnőttbajnoki meccset.” Mivel egy-egy kivételtől eltekintve soha senki sem jelentkezik: „Köszönöm, kérem, a következő években ehhez tartsák magukat.”

NS-VÉLEMÉNY. Szegény edző meg nem tud egyszerre megfelelni a munkáltatója, a dühös szülők, illetve önmaga filozófiájának: aztán vagy karakánul kiáll az igaza mellett, vagy a megélhetési kényszer miatt enged.

NS-VÉLEMÉNY. Tessék csak megnézni, milyen reklámok ömlenek ránk a televízióból akár egy-egy sportműsor előtt, közben vagy után is.

NS-VÉLEMÉNY. A magyar sport nagyjainak, lélegzetelállító történeteinek egyike ihlette nagyjátékfilm még várat magára.

NS-VÉLEMÉNY. Be kell látnom amúgy, barátomnak igaza van. Ez már nem az a Fradi–Újpest, amelytől a szüleink féltettek minket a kilencvenes években, amelynek rituáléja a véres utcai összecsapással és a szilánkosra rúgott metróablakok csörrenésével volt teljes.

NS-VÉLEMÉNY. Milyen társadalmi hatások érték a labdarúgást? Miért következett be a szakmai leépülés? Milyen okok vezettek az eredménytelenséghez?

NS-VÉLEMÉNY. A sport segítségével még az is előfordulhat, hogy valaki (bár nem feltétlenül fogalmazza meg így) valóban önmaga ellentétévé, sőt, önmaga példaképévé válhat.

NS-VÉLEMÉNY. Egyébként pedig szerintem nem koncepciókat kellene gyártani, hanem IQ-teszteket kellene csináltatni az összes magyarországi labdarúgóedzővel.

NS-VÉLEMÉNY. Na de a futás… Az mégiscsak olyan mozgássor, amelyet a legapróbb emberi lény is azonnal kipróbál, amint több-kevesebb biztonsággal sikerül neki testfelülete legnagyobb részét elszakítani az anyaföldtől.

NS-VÉLEMÉNY. Persze létezik az az opció, hogy Storck kapitányi pályafutása véget ér, de sportigazgatói tisztségét megőrzi. Általános vezetéselméleti igazság, hogy ha valaki valahol csúcsmenedzser volt, ott később főportási minőségében ritkán érzi jól magát.

NS-VÉLEMÉNY. Bocsánat, hogy ismét jogászkodom, de ez szerződés kérdése. Jobb helyeken a megállapodásban kikötnek némi eredménykényszert, mondjuk, ha a futballcsapat három-négy-öt fordulón át a tabella alsó felében vergődik, a munkáltató felmondhat a szakvezetőnek. Szándékosan nem válogatott példát hoztam, ne adj’ isten a megszerzendő pontok számát említve, a kérdés ugyanis általánosítható.

NS-VÉLEMÉNY. Téged vigasztal, hogy velünk együtt lemaradt a futball-világbajnokságról Románia, Szlovákia, Ausztria, Bulgária, Csehország és Ukrajna? Neked könnyebb ettől a lelked, hogy lám, nekik sem sikerült? Én inkább azt kérdezem: mitől ilyen jók a lengyelek? Valahogy nekik az utóbbi időben mindig összejön.

NS-VÉLEMÉNY. Mélységesen igaznak gondolom a svéd klubban elhangzott mondatot: a tenisz nem való mindenkinek. Jó lenne, ha megmaradna – a szó hétköznapi és nemes értelmében – az úriemberek sportjának, Wimbledonban és a budapesti salakon is.