TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Szinte bizonyos, hogy sokkal több lesz az unalomba fulladó kupamérkőzés, amelyen az egyik vagy mindkét csapat berendezkedik a hosszabbításra és a tizenegyespárharcra, hiszen nem mernek majd kockáztatni, ha éppen egyik sem áll kiesésre.

ALAPVONAL. Akkoriban még nem a pénz irányított, legalábbis nem direktben. Ott volt például az önálló lakás, ami több volt, mint kincs. Kell-e mondani, hogy az átigazoló labdarúgó ezzel kezdte leendő klubjánál a tárgyalásokat.

ALAPVONAL. A labdarúgás »sterilizálási folyamatában« nemcsak az a zavaró, hogy mekkora úr a pénz, hanem az egyes hagyományokkal való szakítás is. (...) A játékvezetők felelőssége tehát kisebb, a futball jövőjét megálmodóké viszont nagy, mert a népszerűséget meg is kellene tartani.

ALAPVONAL. A magyar futballba, legalábbis Marco Rossi kiválasztottjaiba, több évtizednyi bolyongás, tévelygés után visszatért a »gulyásgézák« szelleme, lelke. Ami hajdan, kevés kivételtől eltekintve, a legnagyobbakat is jellemezte.

ALAPVONAL. Rossiról persze tudni lehetett, hogy ha van elég ideje, képes csodát tenni – így nyert bajnokságot a Honvéddal. Most a válogatottnál is megmutatta, még ütőképesebbé formálja a gárdát, ha heteket kap erre – ráadásul ért a formaidőzítéshez is.

ALAPVONAL. Megmentettük az Európa-bajnokságot, legalábbis a csodás hangulatát, mert egyedüliként a házigazdák közül megteremtettük a lehetőségét a telt háznak, s csapatunk mellett a szurkolóink is a szívüket-lelküket tették bele ebbe az egészbe.

ALAPVONAL. Abban biztos vagyok, hogy nem helyes egyes politikai üzeneteket üdvösnek, általánosan támogatandónak titulálni, másokat pedig következetesen távol tartani a sportpályáktól.

ALAPVONAL. Kínában a nézettség akkor is garantált, ha csak a csoportmérkőzések első két körében akadtak olyan találkozók, amelyek helyi idő szerint éjfél előtt kezdődtek. Öt évvel ezelőtt az Eb-döntőt 56 millióan látták Kínában, többen, mint bármelyik európai országban.

ALAPVONAL. Újabb célnak ez sem rossz: eljutni odáig, hogy a magyar futballválogatott partiképességét ne egyszeri csodaként kezelje a sajtó, hanem a kontinens futballerőviszonyainak logikus következményeként.

ALAPVONAL. Egyesek azt vallják, a pandémia leértékelte a futballt, a sportot, az életigenlést, az életörömöt. Szerintem viszont éppen ellenkezőleg; megtanulhatunk becsülni mindent, amit visszakaptunk, amit korábban talán észre sem vettünk, amit természetesnek hittünk.

ALAPVONAL. Meg nem mondom, mikor lett megbocsáthatóan kegyetlen(ebb) a futball, mindenesetre nem csodálkoznék, ha valamelyik fogadási iroda a könyöklések számát is felvenné a tippelési lehetőségek közé.

ALAPVONAL. Ha egyenként megnézzük a keret tagjait, azt látjuk, hogy a korábban alulértékelt vagy képességeiket nem megfelelően kiaknázó olasz futballisták lubickolnak szerepükben.

ALAPVONAL. Hogy épp most jelenik meg ez az írás, az egyáltalán nem véletlen. Ma egy éve annak, hogy Benedek Tibor, ez a nagyszerű vízilabdázó, edző és apa búcsút intett nekünk – örökre.

ALAPVONAL. Azon túl azonban, hogy az ízlésekre és pofonokra vonatkoztatott megállapítás a gólszépségversenyek zsűrijére is bőven érvényes, ott van a felülírhatatlan bizonyíték: az emberi memória és annalesek hosszú távon csak a góllövő nevét jegyzik.

ALAPVONAL. Az egyenjogúság, az emancipáció témája a modern(ebb) társadalmakban örök feszültségforrás. A felesleges zsörtölődést megelőzve leszögezem, hogy nőpárti vagyok.

ALAPVONAL. Miért mondanánk le eleve a bravúr lehetőségéről éppen az egyetlen csapatsportágban, amelyben Dávid egyszer azért legyőzheti Góliátot, és éppen az egyetlen viadalon, amelynek mi is házigazdái vagyunk?

ALAPVONAL. Olyan országban élünk, amelyben a klubtörténeti sikerek sem jelentik automatikusan azt, hogy a futballedző megtarthatja az állását és építheti tovább eredményesen, amit elkezdett.

ALAPVONAL. A Parc des Princes-beli este olyan volt, mint a betlehemi éj. A csillagos ég alatt negyvenezer bölcs megpillantotta a futball első európai kupagyőztesét.

ALAPVONAL. Talán meg lehetne adni az olimpiának az esélyt, hogy ismét csodát tegyen. A sportolók által. Akik túltették magukat mindenen, egy kukába ment esztendőn, sokan a fertőzésen és az utóhatásokon, minden élversenyző legbrutálisabb ellenségén, a bizonytalanságon, és most ismét életük nagy napjaira készülnek elszántan, a szent célt immár egyetlen pillanatra sem tévesztve szem elől.

ALAPVONAL. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha a valaha oly fényes magyar futball szerves fejlődését nem vágják el egy éles késsel a politika XX. századi boszorkánykonyhájában!