FELHŐMAGASSÁG. A felhőket magasság szerint négy csoportra bonthatjuk: magas szintű felhők (6–13 km magasan), közepes szintűek (2–6 km), alacsony szintűek (2 km alatt) és függőleges felépítésűek, amelyek akár 12 km magasra is nyúlhatnak. A magas szintűek főleg jégkristályokból állnak, a közepesek jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből, az alacsonyak vízcseppekből.
FELHŐFORMÁK. Három alapvető felhőformát különböztetünk meg: a gomolyfelhő afféle kupacokból áll, függőleges kiterjedése a vízszinteshez képest nagy; a rétegfelhő éppen fordítva, lapszerű rétegek alkotják; a pehelyfelhőnek tépettek a szélei.
ESŐJÓSLÁS. A neheze persze most jön. Miután felismertük a felhőt és megsaccoltuk a magasságát, mozgását, következtethetünk a várható időjárásra. Nézzük, mikor romolhat el az idő.
Ha pehelyfelhőt látunk magasan, a szép időt eső követheti.
Ha redős vagy szétesett pehelyfelhőszerű képződményeket, azaz bárányfelhőt nézhetünk magasan, záporra számíthatunk.
Ha közepes magasságban gomolyfelhőt veszünk észre, szintén záporra kell készülni.
Ha közepes magasságban inkább rétegfelhőre tippelünk, kisebb eső várható.
Ha bármilyen magasságban nagy kiterjedésű szürkés rétegfelhőt találunk, hosszú esőzés, netán vihar is jöhet.
Ha főként nyáron függőleges felépítésű, sűrű felhővel találkozunk, irány a menedék, mert az vélhetően a cumulonimbus, azaz a zivatarfelhő, minden olyan csapadékkal, amelynek egy túrázó nem kifejezetten örül.
(Megjelent a Túrázás magazinban, 2016-ban.)
Így tehetjük vízállóvá a túracipőnket
Túra és nordic walking: ne keverjük össze a kettőt!
Otthon elkészíthető energiaszelet túrázáshoz
