Száz nap múlva irány Hamburg!
Profi ökölvívóként éveken keresztül éltem az északnémet városban, ezért nagyon különleges, jó érzés lesz éppen ott maratonit futni. Most mégsem a városon, sokkal inkább a százas számon van a hangsúly. Úgy tapasztalom, fontos esemény előtt érdemes amolyan kilométerköveket kijelölni, vagyis mi a teendő egy héttel, két héttel, egy hónappal, száz nappal a verseny előtt. Felmérő szempontjából ideális időpont, a tavaszi hamburgi esemény kereken száz nap múlva lesz.
Néha látom a reklámot: így tanulj meg angolul három nap alatt!
Aki addig köszönni sem tudott angolul, három nap alatt nem lesz felsőfokú nyelvvizsgája, s a futásnál nulláról kezdve sem leszel ennyi idő alatt kész a maratonira. Hosszú, szisztematikus munka kell mindkettőhöz, amit beleteszel a zsákba, azt veheted ki a versenyen.
Visszatérve a száz napra: ennyi idő akár egy teljes felkészülés is lehet, de ha rendelkezel egyfajta alap-állóképességgel a futáshoz, korábban edzettél már, vagyis tudod, miről szól ez az egész. Ha pedig edzésben tartod magad, ez jó időpont egy tesztre, kiderülhet, fontos-e még előrelépned kondiban, sebességben vagy bármi egyéb területen, hogy elérd a céljaid. Vagy esetleg: a céljaidon módosíts, ha azok irreálisak.
Nos, én egy jó kis félmaratonit futottam.
Amikor korábban elkezdtem futni, először két órán túl teljesítettem a huszonegy kilométert, de eljutottam az 1:30–1:35-ös szintre. Ehhez viszonyítva úgy értékeltem az 1:50-es eredményt, hogy ennyi idővel a maratoni előtt rendben van. Télen, hidegben, beöltözve ebben ennyi volt, de fontosabb, hogy a futásomat könnyűnek éreztem, a pulzusom is normális tartományban mozgott, megnyugtató volt ez a tesztelés. A munka pedig folytatódik, mindennap öröm a futás, és persze számolom vissza a napokat…
Misztikus élményt jelentett a ködös privát UTT-teljesítés
